Aba Sámuel magyar király, kazár származású zsidó volt?


 Aba Sámuel (– 1044július 5.) Magyarország harmadik királya 1041-től 1044-ben bekövetkezett haláláig, a magyar történelem első választott királya. Személyének megítélése ellentmondásos, amit jórészt az őt közvetlenül követő korok elfogult krónikái, a politikája által ellenséggé tett, őt túlélő személyek elítélő véleményei okoznak, elsősorban a Gellért-legenda.
Neve, származása
Nevéről azért érdekes említést tenni, mert a korabeli források sosem Aba Sámuelként hivatkoznak a királyra, hanem Abának vagy Sámuelnek nevezik. Az egykorú német elbeszélő írások Obó, Ovo, vagy Aba néven említik, ő magát pénzein Sámuel rexnek nevezte, azonban egyedül Anonymus említi meg, hogy Aba és Sámuel azonos. Nélküle a kor nagy rejtélye lenne, hogy a Sámuel rex feliratú pénzek kitől származnak, illetve az Anonymus által említett Sámuel névnek egyedüli bizonyítékai a Sámuel rex feliratú érmék.
Anonymus a 13. században így ír: „Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata később várost épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak”. Talán a két évszázaddal később élő Anonymus már nem tudott az ebben a korban még szokásos kettős névadásról, amire példa a király Vajk István neve is, ahol Vajk a születéskor kapott (pogány) név, István pedig az, amit a keresztségben kapott. Sámuel eredeti Aba nevéből alakulhatott ki az Aba nemzetségnév (Aba nemzetség), és már 1067-ből ismert egy Aba nembéli Péter nevű ember, aki vélhetően Sámuel király fia volt. Anonymus kun származásúnak azonosítja be Sámuelt, ami abban az időben nem feltétlenül kunt jelentett, hanem bármilyen, keletről betelepülőt.
Kézai Simon viszont egyszerűen Atilla leszármazottjának tartotta. A mai vélemények többsége szerint kazár származású lehetett.
Maga a Sámuel név héber eredetű ószövetségi név, amelyet a korban Sámuel bolgár cár is viselt. A vele való szövetségre utalhat a névadás, amely nevet Aba 1000 körül kaphatott a keresztségben, mint István király családjának tagja (sororiusa – ami itt nem sógort, hanem nővérének fiát jelenti minden bizonnyal). Kandra Kabos és még sokan úgy tartják, hogy Géza leányát vette feleségül, vagyis sógora volt Istvánnak.
Arra vonatkozóan, hogy Sámuel zsidó vallású volt-e vagy sem, különböző vélemények állnak fenn. Anonymus kun származásúnak tartja, egy 14. századi krónika koremzi származásúnak említi. A két eredet-elméletben közös az, hogy keleti származású volt. Ebben az időben viszont csak egy olyan keleti származású törzs élt Magyarországon, aki keletről érkezett és telepedett le Magyarország területén; ezek a kazárok közül kivált kabarok (kavarok) részét alkotó kálizok voltak. A kazárok vallása az izraelita volt, ezért többen is arra a megállapításra jutottak, hogy Aba Sámuel zsidó hitre tért családból származott. (Sámuel ősei a Kazár Birodalomba tartozó nép elitjeként vehették fel a zsidó vallást.) Más feltételezések szerint nem zsidó, hanem egy ősi keresztény vallás, az úgynevezett nesztorianizmus követője volt. Ezeket általában azzal utasítják el, hogy nem lehetett volna király nem római-bizánci keresztényként, viszont István nem egészen négy évtizedes uralma kevés volt még a kereszténység teljes győzelméhez. Még legalább kétszáz éven át tudósítanak a források más hitűekről. Az is hihető verzió, hogy a zsidó kazár elit ellen a nem zsidó kabarok lázadtak fel.

Születési idejét is csak becsülni lehet; sokszor 990 és 1000 körülre teszik. Feltehetően Sámuel a kavar törzsek feje lehetett. Szállásterülete a Mátra tágabb körzetében feküdt. Mikor I. István magyar király Magyarország uralkodója lett, tényleges hatalmának megszilárdításáért sokat kellett tennie, le kellett győznie törzsi ellenfeleit. Egy álláspont szerint Sámuel ellen, mint törzsi állam vezetője ellen azonban nem fegyveres támadást indított, hanem diplomáciai eszközöket vett igénybe; hozzáadta feleségül húgát (akik gyakran említenek Gizella néven, de nem tudjuk biztosan a nevét), olyan feltételeket szabva, hogy térjen át a keresztény hitre. Sámuel belement az egyezségbe, így szállásterületét István beolvasztotta Magyarországba, megalapítva az egri püspökséget, illetve létrehozva Újvár megyét. Mindemellett István a német mintára alapított palotaispáni (palotagrófi) címmel ruházta fel, amely a későbbi nádori cím elődje lett.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aba_S%C3%A1muel_magyar_kir%C3%A1ly

Ezek szerint lehet hogy a magyar királyunk zsidó származású volt? 

Megjegyzések

Névtelen üzenete…
Vékony Gábor : Egy kazár felirat a Kárpát-medencében tanulmányában jelzi :"jüedi kür qaraj"
Spenót üzenete…
Ezek szerint az askenáziak genetikai zsidósága eléggé necces (hogy is állunk azzal az aliázással?)...