Az elvesztett keresztény identitást nem lehet pótolni zsidógyűlölettel

Az elvesztett keresztény identitást nem lehet pótolni zsidógyűlölettel

Semmiféle tolerancia nem engedhető meg azokkal szemben, akik gyűlöletet keltenek embertársaik ellen – mondta Donáth László evangélikus lelkész Az antiszemitizmus mint teológiai és társadalmi probléma című konferencián hétfőn Budapesten.



Az abdai Radnóti Miklós-szobor megrongálása kapcsán a lelkész úgy fogalmazott: ez az ország nem antiszemita, de hemzseg az olyan emberektől, akik így élik ki magukat. Szerinte nem szükségszerű, hogy a társadalom kiszolgáltatott legyen a szélsőjobboldalnak és az antiszemitizmusnak, "az elvesztett keresztény identitást pedig nem lehet pótolni zsidógyűlölettel".

A Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egyház rendezvényén az evangélikus lelkész bizarr helyzetnek nevezte, hogy sokkal több zsidó származású embert ismer, mint ahányan nyíltan zsidónak tartják magukat.

Kovács András, a Közép-Európai Egyetem szociológia professzora egy felmérés alapján arról számolt be, hogy a zsidó és a nem zsidó emberek egyaránt kétharmada szerint nem antiszemita az, aki számon tartja a másikról, hogy zsidó-e vagy sem. Ha viszont valaki azt mondja, hogy a zsidóság nem képes beilleszkedni a társadalomba, az már antiszemitizmusnak minősül a zsidó megkérdezettek többsége szerint - jegyezte meg.

Mint mondta, a zsidóellenesség egyik dimenziója az előítéletesség, az antiszemitizmus pedig "nyelvvé is válhat", amikor például azt mondják, hogy "a zsidók felelősek a városi kultúra romlottságáért".

A professzor elmondta, felmérésük szerint 2011-ben a magyar társadalom 21 százaléka értett egyet azzal hogy "a zsidók bűne volt Jézus meggyilkolása". Általában a rendszerváltás óta 10-12 százalékra volt tehető a zsidóságot ellenszenvesnek mondók  aránya, de ez 2010-ben 28 százalékra emelkedett, ami szerinte összefügg a "Jobbik-jelenséggel".

Csepregi Zoltán, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára hangsúlyozta, Luther Márton "kifejezetten előítéletes volt azon kortársaival szemben, akik kikeresztelkedett zsidók voltak", ő maga nemigen érintkezett zsidókkal, mindössze egyetlen dokumentált találkozása volt velük, egyetlen levele kivételével pedig soha nem szólította meg őket sem leveleiben, sem prédikációiban, sem egyéb írásaiban.

Szólt arról, hogy Luther Márton A zsidókról és hazugságaikról című, viszonylag nagy hatású könyvének kétharmadát egyszerűen átvette egy előző, "leleplező" kiadványból, továbbá "beugrott dezinformációknak is", amikor a morva szombatosokról azt hitte, hogy ők a "zsidó propaganda" alapján tértek be a zsidó közösségbe. Szerinte mivel Luther nem ismerte el magával egyenrangúnak a kikeresztelkedett zsidó embereket, antiszemitának kell tekinteni.

A politikai antiszemitizmus Németországban a 19. században Luther műveiből is idézett – tette hozzá.(MTI)

Megjegyzések