„Olajemirátus” lehet Izrael
„Olajemirátus” lehet Izrael
2011-ben már exportálhatnak, a világrekorder földgázmező 50 évre elég.
Tel-Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely. A Tamar földgázmező az izraeli Haifa városától mintegy 90 kilométerre nyugatra található. Szakértők szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhető, így Izrael 2011-ben földgáz-exportőr országgá válhat. A termelés már az év második felében megkezdődhet. A bejelentés nyomán a tel-avivi tőzsdén befektetők elkezdték felvásárolni az energiaipari részvényeket és az index néhány perc alatt közel három százalékkal emelkedett.
Kőolaj is van bőven
Nem a Tamar mező az egyetlen, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktől egészen Ciprusig szinte egybefüggő földgáz és kőolaj mező található. Az Amerikai Geológiai Társaság (USGC) adatai szerint a közel magyarországnyi nagyságú (83 ezer négyzetkilométeres) területen összesen 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de feltáratlan kapacitásának mintegy 30%-át jelenti. A mai felhasználás mellett ez a készlet 50 évre fedezné Izrael teljes földgáz szükségletét. Az USGC becslése alapján a térségben legalább 1,7 milliárd hordó kőolaj is található.
Az izraeli kormány stratégiai és biztonsági megfontolásokból csak olyan energetikai cégeknek ad kutatási engedélyt, amelyben legfeljebb kisebbségi tulajdonosok a külföldi befektetők. A Noble Energy texasi olajcég a Tamar gázmezőt feltáró konzorciumban 37 %-ban tulajdonos, míg a többségi részesedés izraeli cégeké.
Libanoni követelések
A gáz- és olajmezők Izrael partjai mentén húzódnak, azonban a szomszédos Libanon is igényt tart a természeti kincsre. Egy nappal a tel-avivi bejelentést követően Nabih Berri, a bejrúti parlament elnöke felszólította a libanoni kormányt, hogy tegyen „azonnali lépéseket az ország pénzügyi, politikai, gazdasági és területi jogainak a védelmére.” Az AFP beszámolója szerint Berri egy törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a part menti gázmezők jövőbeli bevételeit fordítsák Libanon adósságainak a kifizetésére (Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa, külföldi hitelei meghaladják a GDP 148 %-át.)
„Izrael kész helyzetet akar teremteni, és már most úgy tünteti fel magát, mint egy új olajemirátus, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a gázmező benyúlik libanoni felségvizekre” – állítja a parlamenti elnök.
A londoni asz-Szafir arab nyelvű újság egyenesen azzal vádolja Izraelt, hogy „ellopja a természeti kincseket, amelyek Libanont és a palesztinokat illetik”. A lapnak nyilatkozó libanoni stratégiai elemző szerint Izraelnek brit olajtársaságok segítettek a kutatásban és ők adták át a nemzetközi vizekre megkapott kutatási engedélyeiket.
A gázmező és a flottillák
Még élesebb vita várható a gázai partvidékkel szemben fekvő gázmezők jogairól. A Global Research nevű kanadai stratégiai elemző intézet szerint a Gázai-övezetet uraló Hamasz magának követeli a mélytengeri energiamező tulajdonjogát. Izrael azonban nem ismeri el az állami szuverenitással nem rendelkező palesztin kormányzat tengeri igényeit. Ugyanakkor korábban Ehud Olmert izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy Izrael évi mintegy egy milliárd dolláros részesedést fizet a Palesztin Hatóságnak a gázkitermelés bevételeiből.
A mélytengeri energiahordozók felfedezése új megvilágításba helyezi a Gázai-blokád megtörésére indított akciókat is. Törökország és Irán újkeletű érdeklődése Gáza iránt azzal is magyarázható, hogy szeretnék nemzetközi szankciókkal megakadályozni azt, hogy Izrael egyedül rendelkezzen a hatalmas ásványi kincs felett.
A nemzetközi jog alapján egy ország tengeri határa a parttól 12 mérföldre húzódik, ám a parti talapzatban található természeti kincsek felett 200 mérföldes körzetben az adott ország rendelkezik. (Ezért folytathat például az Egyesült Államok olajtermelést a Mexikói-öböl jelentős részén, ott is, amely jogi szempontból nyílt óceánnak számít.)
„Áztassa lábát olajban”
Izrael jelenleg szinte teljes mértékben külföldi – a politikai helyzet által erősen befolyásolt – energia forrásoktól függ. Épp a hétvégén jelentette be Isztambulban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Reccep Tajjip Erdogan török kormányfő, hogy „gazdasági megfontolásokból” nem építik meg a Kaszpi-tenger alatt és Törökországon keresztül húzódó Kék Áramlat gázvezeték tervezett izraeli leágazását. Igaz, az új helyzetben erre Izraelnek valószínűleg már nem is lenne szüksége.
Egy közkeletű izraeli mondás szerint az Ígéret Földje az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol nincs olaj. Ez a közmondás most megdőlhet, bár egyes vallásos nacionalista rabbik (és evangéliumi keresztény bibliakutatók) már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy egyes bibliai szakaszok arra utalnak, miszerint Izraelben is található kőolaj. „Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban” – így szól például az egyik törzsnek adott ígéret. (5Móz. 34,24) Áser törzsének a kijelölt lakóhelye a Cézáreától a libanoni határig terjedő partszakasz volt, történetesen éppen ott, amellyel szemben most a Tamar földgázmezőt feltárták.
Morvay Péter / atv.hu / AFP / yNews / Global Resarch
2011-ben már exportálhatnak, a világrekorder földgázmező 50 évre elég.
Tel-Avivban a Noble Energy amerikai energiaipari konzorcium bejelentette, hogy a korábban becsültnél nagyságrenddel több, legalább 200 milliárd köbméter földgázt rejt az a gázmező, amelyet a cég 2009-ben kezdett feltárni. Az elmúlt években világméretekben ez a legnagyobb új feltárású lelőhely. A Tamar földgázmező az izraeli Haifa városától mintegy 90 kilométerre nyugatra található. Szakértők szerint a természeti kincs gazdaságosan kitermelhető, így Izrael 2011-ben földgáz-exportőr országgá válhat. A termelés már az év második felében megkezdődhet. A bejelentés nyomán a tel-avivi tőzsdén befektetők elkezdték felvásárolni az energiaipari részvényeket és az index néhány perc alatt közel három százalékkal emelkedett.
Kőolaj is van bőven
Nem a Tamar mező az egyetlen, ahol kutatás folyik. A Földközi-tenger mélyén a legújabb felmérések szerint az izraeli partvidéktől egészen Ciprusig szinte egybefüggő földgáz és kőolaj mező található. Az Amerikai Geológiai Társaság (USGC) adatai szerint a közel magyarországnyi nagyságú (83 ezer négyzetkilométeres) területen összesen 8000 milliárd köbméter földgáz található, amely a világ ismert, de feltáratlan kapacitásának mintegy 30%-át jelenti. A mai felhasználás mellett ez a készlet 50 évre fedezné Izrael teljes földgáz szükségletét. Az USGC becslése alapján a térségben legalább 1,7 milliárd hordó kőolaj is található.
Az izraeli kormány stratégiai és biztonsági megfontolásokból csak olyan energetikai cégeknek ad kutatási engedélyt, amelyben legfeljebb kisebbségi tulajdonosok a külföldi befektetők. A Noble Energy texasi olajcég a Tamar gázmezőt feltáró konzorciumban 37 %-ban tulajdonos, míg a többségi részesedés izraeli cégeké.
Libanoni követelések
A gáz- és olajmezők Izrael partjai mentén húzódnak, azonban a szomszédos Libanon is igényt tart a természeti kincsre. Egy nappal a tel-avivi bejelentést követően Nabih Berri, a bejrúti parlament elnöke felszólította a libanoni kormányt, hogy tegyen „azonnali lépéseket az ország pénzügyi, politikai, gazdasági és területi jogainak a védelmére.” Az AFP beszámolója szerint Berri egy törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy a part menti gázmezők jövőbeli bevételeit fordítsák Libanon adósságainak a kifizetésére (Libanon a világ egyik legeladósodottabb országa, külföldi hitelei meghaladják a GDP 148 %-át.)
„Izrael kész helyzetet akar teremteni, és már most úgy tünteti fel magát, mint egy új olajemirátus, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a gázmező benyúlik libanoni felségvizekre” – állítja a parlamenti elnök.
A londoni asz-Szafir arab nyelvű újság egyenesen azzal vádolja Izraelt, hogy „ellopja a természeti kincseket, amelyek Libanont és a palesztinokat illetik”. A lapnak nyilatkozó libanoni stratégiai elemző szerint Izraelnek brit olajtársaságok segítettek a kutatásban és ők adták át a nemzetközi vizekre megkapott kutatási engedélyeiket.
A gázmező és a flottillák
Még élesebb vita várható a gázai partvidékkel szemben fekvő gázmezők jogairól. A Global Research nevű kanadai stratégiai elemző intézet szerint a Gázai-övezetet uraló Hamasz magának követeli a mélytengeri energiamező tulajdonjogát. Izrael azonban nem ismeri el az állami szuverenitással nem rendelkező palesztin kormányzat tengeri igényeit. Ugyanakkor korábban Ehud Olmert izraeli miniszterelnök felajánlotta, hogy Izrael évi mintegy egy milliárd dolláros részesedést fizet a Palesztin Hatóságnak a gázkitermelés bevételeiből.
A mélytengeri energiahordozók felfedezése új megvilágításba helyezi a Gázai-blokád megtörésére indított akciókat is. Törökország és Irán újkeletű érdeklődése Gáza iránt azzal is magyarázható, hogy szeretnék nemzetközi szankciókkal megakadályozni azt, hogy Izrael egyedül rendelkezzen a hatalmas ásványi kincs felett.
A nemzetközi jog alapján egy ország tengeri határa a parttól 12 mérföldre húzódik, ám a parti talapzatban található természeti kincsek felett 200 mérföldes körzetben az adott ország rendelkezik. (Ezért folytathat például az Egyesült Államok olajtermelést a Mexikói-öböl jelentős részén, ott is, amely jogi szempontból nyílt óceánnak számít.)
„Áztassa lábát olajban”
Izrael jelenleg szinte teljes mértékben külföldi – a politikai helyzet által erősen befolyásolt – energia forrásoktól függ. Épp a hétvégén jelentette be Isztambulban Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Reccep Tajjip Erdogan török kormányfő, hogy „gazdasági megfontolásokból” nem építik meg a Kaszpi-tenger alatt és Törökországon keresztül húzódó Kék Áramlat gázvezeték tervezett izraeli leágazását. Igaz, az új helyzetben erre Izraelnek valószínűleg már nem is lenne szüksége.
Egy közkeletű izraeli mondás szerint az Ígéret Földje az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol nincs olaj. Ez a közmondás most megdőlhet, bár egyes vallásos nacionalista rabbik (és evangéliumi keresztény bibliakutatók) már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy egyes bibliai szakaszok arra utalnak, miszerint Izraelben is található kőolaj. „Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban” – így szól például az egyik törzsnek adott ígéret. (5Móz. 34,24) Áser törzsének a kijelölt lakóhelye a Cézáreától a libanoni határig terjedő partszakasz volt, történetesen éppen ott, amellyel szemben most a Tamar földgázmezőt feltárták.
Morvay Péter / atv.hu / AFP / yNews / Global Resarch
Megjegyzések