A Dohány utcai zsinagóga heti kiadványa
I. évfolyam 8. szám
Hétről-hétre összegyűjtünk néhányat a zsidó legendairodalom, a מדרש (Midrás) gyöngyszemeiből, mégpedig olyan legendákat, melyek az adott hetiszakaszhoz vagy a háftórához, a Tóraolvasás után felolvasott prófétai szakaszhoz kapcsolódnak. Célunk nem az, hogy e kis olvasnivalóval eltereljük a figyelmüket az imáról. Szeretnénk, ha e kis legendákat olvasva belemerülnének a zsidó gondolkodásmód tengerébe, s továbbgondolnák a leírtakat. Nem sok, amit leírtunk, csöppnyi ízelítő, melyekkel kedvet próbálunk teremteni a soros hetiszakasz végigolvasásához és friss szemmel való újragondolásához.
Hetiszakaszunk ויקהל (Vájákhél) Mózes II. könyve 35. fejezetének első versétől a 38. fejezet huszadik verséig tart. Olvashatunk benne a szombat egyik tilalmáról, pusztai szentély felépítéséhez való adományokról, s a szentély felépítési munkálatairól. Mivel a mostani szombat שקלים שבת, így két Tórát veszünk ki, és a máftirnak a második tekercsből olvassuk fel Mózes II. könyve 30. fejezetének 11-16 verseit, mely a fél sekelekről szól. A máftir pedig -a kiemelkedő szombatra való tekintettel- a Királyok II. könyve 11. fejezetének 17. versétől a 12. fejezet 17. verséig tart.
Itt igazítjuk helyre előző számunk sajtóhibáját: תשא כי hetiszakasza természetesen a 30. fejezet 11. versénél kezdődik. A hibáért elnézést kérünk.
Mint már olvastuk, Becálél készítette el a pusztai szentély kegytárgyait. Neve בצלאל, az alapja a következő midrásnak. Rabbi Smuél bár Náchmáni mondotta Rabbi Jonatán nevében : Becálél bölcsességéről kapta nevét. Mikor az Ö.való szólította Mózest, azt mondta neki: Menj, és szólítsd fel Becálélt, hogy készítsen számomra szentélyt, frigyládát és kegytárgyakat. Mózes magához hívatta Becálélt, és így szólt hozzá: I.ten megjelölt téged, s az a kitüntetés ért, hogy te készítheted el a kegytárgyakat, a frigyládát és a szentélyt. Becálél meghallva e szavakat, így szólt hozzá: Mózes, te fordítva mondtad a teendőket nekem. A világ rendje az, hogy az ember előbb felépíti a házát, majd berendezi azt, s beviszi oda a használati tárgyait. Te pedig azt mondtad: kegytárgyakat, frigyládát, és szentélyt. Ha ebben a sorrendben készítem el a tárgyakat, hova tegyem őket? Nemde azt mondta I.ten, hogy építsek szentélyt, majd abba készítsem el a frigyládát és a kegytárgyakat? Erre így válaszolt Mózes: Te I.ten árnyékában (אל בצל) voltál, és hallottad a szavait!
Rabbi Jehuda tömören csak ennyit mondott, mikor megkérdezték, miért éppen Becálél volt méltó a szentély építésére: Tudta, hogyan kell egymásba fűzni azokat a betűket, melyek által teremtetett a világ.
„Ne gyújtsatok tüzet szombat napján ”. Ez egyike azon kevés szombati tilalmaknak, melyeket megemlít a Tóra. Chizkúni érdekes kommentárt fűz ehhez a vershez. Rásira hivatkozva elmondja, hogy az általános szabályból (ne végezzetek semmilyen munkát szombaton) kiemeli a Tóra a tűzgyújtás tilalmát. A kiemelés azért érdekes, mert a többi tilalom áthágásának büntetését leírja a Tóra, itt viszont semmilyen retorzió nem szerepel. Itt a tilalom önmagáért beszél, s ezért nem szerepel a büntetés. A tűzgyújtás egyike a főmunkálatoknak , s itt azért szerepel kiemelve, mert a szentély építése során e munka gyakran előfordult, s nehogy tévedés áldozatai legyenek a zsidók, kiemeli a Tóra, hogy a tűzgyújtás tilos. Mivel a tüzet akkor még meglévő tűzről gyújtották meg, így az nem is tűnik igazán munkának. Más elmélet szerint –írja Chizkúni-, Baj hetiszakaszában azt olvassuk, hogy a munkavégzés tilos ugyan, de az élelmet el lehet készíteni. Azért áll itt külön a tűzgyújtás tilalma, nehogy a zsidók úgy gondolják, hogy az élelmet szombaton is meg szabad főzni.
Ibn Ezra hozzáteszi: Honnan tudjuk, hogy szombat előtt lehet tüzet gyújtani, de péntek este, sötétedés után már nem? A brisz törvényénél így áll: „a nyolcadik napon metéltessék körül ”. Márpedig nem végzünk briszt este, csak nappal, így a szombat napja is estétől értendő. S noha Börésisz könyvében azt olvassuk, hogy „elnevezte I.ten a világosságot nappalnak ”, de azt is olvassuk, hogy „Lett este és reggel: egy nap ”, ezért mondhatjuk az estét is napnak. A nappal és a nap tehát nem ugyanaz.
„És elkészítette Becálél a frigyládát ”. Ibn Ezra így magyarázza: Korábban azt olvastuk , hogy ő, Oholiov és más mesteremberek dolgoztak a szentélyen, de a szent tárgyakat, valamint a kárpitokat és a kegytárgyak kellékeit ő maga készítette el. Mivel átérezte a feladat magasztosságát, a legszentebb eszközöket nem bízta másra, hanem az azok iránt érzett tiszteletből maga végezte el a munkát.
Fröhlich Róbert
Hétről-hétre összegyűjtünk néhányat a zsidó legendairodalom, a מדרש (Midrás) gyöngyszemeiből, mégpedig olyan legendákat, melyek az adott hetiszakaszhoz vagy a háftórához, a Tóraolvasás után felolvasott prófétai szakaszhoz kapcsolódnak. Célunk nem az, hogy e kis olvasnivalóval eltereljük a figyelmüket az imáról. Szeretnénk, ha e kis legendákat olvasva belemerülnének a zsidó gondolkodásmód tengerébe, s továbbgondolnák a leírtakat. Nem sok, amit leírtunk, csöppnyi ízelítő, melyekkel kedvet próbálunk teremteni a soros hetiszakasz végigolvasásához és friss szemmel való újragondolásához.
Hetiszakaszunk ויקהל (Vájákhél) Mózes II. könyve 35. fejezetének első versétől a 38. fejezet huszadik verséig tart. Olvashatunk benne a szombat egyik tilalmáról, pusztai szentély felépítéséhez való adományokról, s a szentély felépítési munkálatairól. Mivel a mostani szombat שקלים שבת, így két Tórát veszünk ki, és a máftirnak a második tekercsből olvassuk fel Mózes II. könyve 30. fejezetének 11-16 verseit, mely a fél sekelekről szól. A máftir pedig -a kiemelkedő szombatra való tekintettel- a Királyok II. könyve 11. fejezetének 17. versétől a 12. fejezet 17. verséig tart.
Itt igazítjuk helyre előző számunk sajtóhibáját: תשא כי hetiszakasza természetesen a 30. fejezet 11. versénél kezdődik. A hibáért elnézést kérünk.
Mint már olvastuk, Becálél készítette el a pusztai szentély kegytárgyait. Neve בצלאל, az alapja a következő midrásnak. Rabbi Smuél bár Náchmáni mondotta Rabbi Jonatán nevében : Becálél bölcsességéről kapta nevét. Mikor az Ö.való szólította Mózest, azt mondta neki: Menj, és szólítsd fel Becálélt, hogy készítsen számomra szentélyt, frigyládát és kegytárgyakat. Mózes magához hívatta Becálélt, és így szólt hozzá: I.ten megjelölt téged, s az a kitüntetés ért, hogy te készítheted el a kegytárgyakat, a frigyládát és a szentélyt. Becálél meghallva e szavakat, így szólt hozzá: Mózes, te fordítva mondtad a teendőket nekem. A világ rendje az, hogy az ember előbb felépíti a házát, majd berendezi azt, s beviszi oda a használati tárgyait. Te pedig azt mondtad: kegytárgyakat, frigyládát, és szentélyt. Ha ebben a sorrendben készítem el a tárgyakat, hova tegyem őket? Nemde azt mondta I.ten, hogy építsek szentélyt, majd abba készítsem el a frigyládát és a kegytárgyakat? Erre így válaszolt Mózes: Te I.ten árnyékában (אל בצל) voltál, és hallottad a szavait!
Rabbi Jehuda tömören csak ennyit mondott, mikor megkérdezték, miért éppen Becálél volt méltó a szentély építésére: Tudta, hogyan kell egymásba fűzni azokat a betűket, melyek által teremtetett a világ.
„Ne gyújtsatok tüzet szombat napján ”. Ez egyike azon kevés szombati tilalmaknak, melyeket megemlít a Tóra. Chizkúni érdekes kommentárt fűz ehhez a vershez. Rásira hivatkozva elmondja, hogy az általános szabályból (ne végezzetek semmilyen munkát szombaton) kiemeli a Tóra a tűzgyújtás tilalmát. A kiemelés azért érdekes, mert a többi tilalom áthágásának büntetését leírja a Tóra, itt viszont semmilyen retorzió nem szerepel. Itt a tilalom önmagáért beszél, s ezért nem szerepel a büntetés. A tűzgyújtás egyike a főmunkálatoknak , s itt azért szerepel kiemelve, mert a szentély építése során e munka gyakran előfordult, s nehogy tévedés áldozatai legyenek a zsidók, kiemeli a Tóra, hogy a tűzgyújtás tilos. Mivel a tüzet akkor még meglévő tűzről gyújtották meg, így az nem is tűnik igazán munkának. Más elmélet szerint –írja Chizkúni-, Baj hetiszakaszában azt olvassuk, hogy a munkavégzés tilos ugyan, de az élelmet el lehet készíteni. Azért áll itt külön a tűzgyújtás tilalma, nehogy a zsidók úgy gondolják, hogy az élelmet szombaton is meg szabad főzni.
Ibn Ezra hozzáteszi: Honnan tudjuk, hogy szombat előtt lehet tüzet gyújtani, de péntek este, sötétedés után már nem? A brisz törvényénél így áll: „a nyolcadik napon metéltessék körül ”. Márpedig nem végzünk briszt este, csak nappal, így a szombat napja is estétől értendő. S noha Börésisz könyvében azt olvassuk, hogy „elnevezte I.ten a világosságot nappalnak ”, de azt is olvassuk, hogy „Lett este és reggel: egy nap ”, ezért mondhatjuk az estét is napnak. A nappal és a nap tehát nem ugyanaz.
„És elkészítette Becálél a frigyládát ”. Ibn Ezra így magyarázza: Korábban azt olvastuk , hogy ő, Oholiov és más mesteremberek dolgoztak a szentélyen, de a szent tárgyakat, valamint a kárpitokat és a kegytárgyak kellékeit ő maga készítette el. Mivel átérezte a feladat magasztosságát, a legszentebb eszközöket nem bízta másra, hanem az azok iránt érzett tiszteletből maga végezte el a munkát.
Fröhlich Róbert
Megjegyzések