Suchman Tamás levele

Tisztelt Hittestvéreim, Kedves Barátaim!

Az elmúlt években mindannyian megdöbbenve tapasztaljuk, hogy

Magyarországon újabb-és újabb szélsőjobboldali társaság születik és

erősödik meg, s akadálytalanul terjed, gyűjti követőit. Ennél is

nagyobb veszélyt rejt magában az, hogy Európa-szerte láthatjuk a

hitleri eszmék, a fasizmus fellángolását.

Az EU politikai vezetőivel szemben a magyar Kormány ellentmondásosan

cselekszik. Látjuk az elvben pozitív törvényalkotási folyamatokat, de

ugyanakkor tapasztaljuk, hogy gárdák, seregek, fajgyűlölő csapatok

szerveződnek, masíroznak, rémisztő szlogent írnak választási plakátra,

mindannyiunkat, s különösen is a Holocaust túlélő testvéreinket

megfélemlítve ezzel, és senki nem állja útját ennek a médiában, a

Parlamentben, sőt, a belügyminiszter kijelenti: Rend van az országban.

Hittem benne, s tudom, ezzel nem vagyok egyedül, hogy talán most,  70

évvel később, ez a nagyszabású keretek között celebrált emlékév

lehetőséget ad az elszenvedett szörnyűségek és fájdalmak enyhítésére,

a bocsánatkérésre és megbocsátásra, a kiengesztelődésre. Bíztunk

abban, hogy a magyar zsidó közösség egységet alkotva békét talál e

rendezvényeken.

Ugyanakkor már szeptember-október tájt voltak bizonyos információink,

amely szerint a jelenlegi kormányzó párt egyetlen célja, hogy

funkciójában megerősödjön, s ennek érdekében a szélsőjobboldallal is

készek egyezkedni a színfalak mögött. Ezen információimat megosztottam

sokakkal közületek, beleértve a MAZSIHISZ vezetőségét is. Igyekeztem

tájékoztatni őket, hogy vigyázzunk, mert érzékelhető az a kormányzati

törekvés, hogy a 2014-es emlékév rendezvénysorozatának megvalósítása a

magyar zsidóság számára elfogadhatatlan lesz. Helyes lett volna, ha az

elnökség a tárgyalások folyamán fegyelmezetten őrizte volna a

hatmillió európai, 463 ezer magyar zsidó honfitársunk, s különösen is

a 117 ezer elpusztított magyar zsidó kisgyermek emlékét, hiszen

mindannyiunknak úgy kell élnünk az elkövetkezendő évek, évtizedek és

évszázadok során, hogy ne felejtsük el a pusztítást! A történelmet, a

családok történetét s a túlélők életét mi mindnyájan ismerjük, benne

élünk. Becsüljük a 80-90 éves rokonainkat, társainkat. És becsüljük az

elpusztítottainkat, mikor rájuk emlékezünk.

Az elmúlt hetek történései mást is jelentenek nekünk. A Holokauszt

Emlékév során csak olyan döntések születhetnek Magyarországon, amely a

mi világunkkal, békességünkkel és hitünkkel összeegyeztethető! Ebből

semmiképpen, semmilyen áron sem lehet engednünk! Erről szólt a

vasárnapi közgyűlés, erre, és csak erre adott mandátumot az

elnökségnek.

Nem építhetnek Magyarországon, Budapesten a Szabadság téren

megszállási emlékművet, mely megjelenésében az akkori magyar

közigazgatást ártatlannak, leigázottnak ábrázolja, s közös nevezőre

hozza az áldozatot és a bűnöst! Nem lehet olyan emlékművet építeni,

mely ellen Németország hangosan tiltakozik! Nem lehet, hogy a Sorsok

Házát a zsidóság maximális bevonása, a velünk történő együttműködés

nélkül valósítsanak meg! Nem lehet, hogy a vélemény szabadságára

hivatkozva, a Kormány által kinevezve és védve vezető pozícióba

maradjon olyan történész, aki idegenrendészeti eljárásnak definiálja

ó, hány ezer testvérünk halálát?! Nem lehet, hogy ezen témákat a

Kormány a magyar zsidóság együttműködése nélkül, sőt, kifejezett

tiltakozása ellenére megvalósítsa! Nem lehet, mert 2014-et írunk, s

tanultunk az 1920-as, '30-as, s végül a '40-es évekből! Vasárnap a

közgyűlésen ebben állapodtunk meg, s arra kapott az elnökség

meghatalmazást, hogy a magyar zsidóság egységes, gyakorlatilag

egyhangú álláspontját képviselje a Kormánynál, s jogot szerezzen rá,

ha kell, akár az egész rendezvénysorozat bojkottálásával is!  A

zsidóság elszenvedett szörnyűségei miatt a Holocaust megemlékezését

nem lehet a zsidóság ellen, rajtunk kívül eldönteni és megszervezni.

De ezen túl meggyőződésem az is, hogy igazi, társadalmi konszenzusra

épülő Holocaust megemlékezést és ünnepi évet a Kormányzatnak nemcsak a

zsidósággal, hanem velünk együtt, a másik három, történelmi

keresztény-keresztyén egyház püspökeivel is egyeztetnie kellett volna,

ha a célja valóban a társadalmi kiengesztelődés.

Vasárnap, mikor vázoltam előttetek fenti álláspontomat, s kértem a

Közgyűlést, hogy egységesen támogasson, néztem az arcotokat,

szemeteket, s úgy éreztem, hogy boldog évek és tisztességes döntések

várnak ránk, s hittem örökös múltunkban, s történelmünkben. Abban,

hogy nem volt teljesen hiábavaló a XX. század rengeteg szenvedése és

áldozata.

Néhány órával később azonban kiderült, hogy az elnökség, a MAZSIHISZ

vezetői hazudnak. Becsapnak bennünket.  Visszaélnek az őket

felhatalmazó, gyakorlatilag egységes többség, a magyar zsidóság

megbízásával. Elárulták a megbízóikat, méltatlanná váltak a

tisztségükre. Nincs módosítás, csak együtt. Nincs változtatás, csak

együtt a magyar zsidósággal. Ezért követelem, hogy a 33/2014-es

iktatószámú levelet jegyző MAZSIHISZ vezetők haladéktalanul mondjanak

le tisztségükről, mert a Miniszterelnöknek írt levél tartalma nem

egyezik meg azzal, amire felhatalmazást kaptak!

Egyben üzenem, és kérem társaimat, hogy csatlakozzanak jelen

kezdeményezésemhez, s rövid időn belül hívjuk össze a MAZSIHISZ

közgyűlését, a zsidó közösség akaratát, s válasszunk tisztességes,

dinamikus, a közösséget szolgálni akaró tisztségviselőket, akik nem

ássák alá a magyar zsidóság tekintélyét. Ha ezt nem tesszük meg,

tartok tőle, hogy újra 1944-ben találjuk magunkat, amikor is sajnos

nem volt erőnk, hogy megvédjük a magyar zsidóságot. A meggyilkolt a

463 ezer hittestvérünk leszármazottai ma már több, mint egy millióval

gyarapítanák hazánk lakosságát, élne, építené az országot, segítené a

világ zsidóságának tekintélyét.

A magam részéről, mint már sokszor hangsúlyoztam, most is leszögezem,

semmilyen vezető pozíció betöltését nem vállalom el. Ellenben

szeretném segíteni a jól képzett, művelt, tehetséges magyar zsidókat.

Ennek érdekében kérem, hogy a legidősebb négy tagunkat, tiszteletet

adva a kornak és mindannak, amit át kellett szenvedniük, hogy álljanak

össze, és javasolják a közgyűlés megtartását! Az érvényben lévő belső

szabályaink alapján tegyenek személyi javaslatot az elnök, és a

helyettesek, valamint az ügyvezető igazgató posztjának betöltésére, az

elnökség tagjaira, s hosszú idő után végre döntsünk arról is, hogy a

kiemelkedő tudású és áldozatkész rabbijaink közül újra töltsük be az

országos főrabbi posztját is, ezzel is erősítve a magyar zsidóság

képviseletét!

Őszinte tisztelettel és barátsággal:

Suchman Tamás

PS.: Ezt a levelet most éjszaka írom és küldöm Nektek. A következő

gondolat jut az eszembe: "Azt mondta ere Mózes és Áron Izrael

valamennyi fiának: >>Estére megtudjátok, hogy az Örökkévaló hozott ki

titeket Egyiptom földjéről, reggel pedig meglátjátok az Örökkévaló

dicsőségét.<<" (Mózes II. könyve 16. fejezet 6-7. vers)