Mazsihisz közgyűlés – régen volt ilyen egységes a magyar zsidó közösség MAZSIHISZ



A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja: a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott.





A megismert tervek nem veszik figyelembe a holokausztborzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét. Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány „Holokauszt 2014” emlékprogramjától.

A közgyűlés kéri Magyarország Miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett Német megszállási emlékmű felállítását, mert annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához, a szobor körül kialakult konfliktus pedig károkat okoz hazánk nemzetközi megítélésének.

A közgyűlés kéri Magyarország Miniszterelnökét, állítsa le a józsefvárosi projektet (Sorsok Háza), mert történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel.

Közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt a Mazsihisz alkalmatlannak tartja a ”Veritas” élére kinevezett Szakály Sándort az Intézet vezetésére, ezért kéri felmentését.

A Mazsihisz akkor tud részt venni a „Holokauszt 2014” kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a Civil Pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a Magyar Kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatunk figyelembevételével változtat.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartja saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.

A Mazsihisz politikai pártoktól független, határozatát országunk, Magyarország jövője melletti elkötelezettséggel fogalmazta meg.

A közgyűlést megnyitó Heisler András Mazsihisz-elnök a zárt ajtók mögött zajlott érdemi tárgyalást megelőzően felolvasta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi levelét.

Ronald S. Lauder a magyar kormány és a Mazsihisz képviselőivel történt nemrégiben zajlott tárgyalásaira utalva levelében arról tájékoztatott, hogy a Zsidó Világkongresszus "teljes mértékben támogatja a magyar zsidó közösség álláspontját a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos vitákban".

Reményét fejezte ki, hogy "a vitás ügyek megoldhatók a Mazsihisz és a magyar kormány között, nemcsak azért, hogy ezek az ügyek ne jelenjenek meg a választási kampányban, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, zsidóként nem tudjuk elfogadni, hogy a második világháború alatt történteket a pártok elhomályosítsák".

Hangsúlyozta: "a Zsidó Világkongresszus a Mazsihisz bármely döntését támogatja a fenti ügyben" és "továbbra is szorosan együttműködünk a magyarországi zsidóság érdekében".

Schweitzer József levelében azt írta a közgyűlésnek, hogy "elfogadhatatlan minden olyan érvelés, amely a hazai zsidóság 20. század első felében bekövetkezett tragédiájáért viselt felelősség dolgában nem fogalmaz egyértelműen. Súlyos döntés meghozatala vár a közgyűlésre", amit úgy kell meghozni, "hogy azt a Tóra szellemében egyenes gerinccel vállalhassuk, mártírjaink emléke, hittestvéreink és a zsidó történelem előtt".

Rámutatott: "az emlékév méltósága azt kívánja, hogy az utóbbi hónapok polémiái lezáruljanak és a továbbiakban kikerüljenek a napi politikából és közbeszédből".

Kardos Péter főrabbi a tanácskozás előtti nyitóimájában úgy fogalmazott: "a bölcsességetekre apellálok (...), amikor többségeteket az indokolt indulat hozott el ide, s a kérdés eldöntése: velük vagy nélkülük. (...) A magyar zsidóság újkori történelmében egyedülálló helyzetbe kerültetek, mert ma nemcsak a magyar zsidóság jelenét, de a jövőjét is meghatározó óráknak cselekvő részesei vagytok".

A napirend elfogadása előtt három idős holokauszt-túlélő kapott szót, akik személyes megéléseik alapján idézték fel a holokauszt idején átélt emlékeiket és mindhárman kiemelték a magyar csendőrök és az akkori adminisztráció kegyetlenségeit. Dr. Langermann István azt mondta – senki ne reménykedjen abban, hogy a kormány változtat az álláspontján. Ha akarták volna, eddig is megtehették volna. Lebovits Imre azt javaslata –, hogy központi holokauszt-emlékművet kellene állítani a Klauzál térre. Végül Benedek István Gábor szólt. Mindhárom hozzászólás végső konklúziója: nem hátrálhatunk tovább.

Ezután megkezdődött a napirend szerinti vita, amelynek elején Heisler András ismertette a MAZSIHISZ és a BZSH reggel megtartott együttes vezetőségi ülésén egy ellenszavazattal és egy tartózkodás ellenében elfogadott határozati javaslatot.

A közgyűlésen felszólalók kivétel nélkül támogatták a javaslatot. Kunos Péter a „felkéri” helyett az erősebb „elvárja” szót javasolta, a küldöttek rövid vita után a „kéri” mellett döntöttek. Szó volt még arról, hogy a határozat vonatkozik-e/vonatkozzék-e az egyes hitközségekre, de erre egyértelmű „nem” volt a válasz. A most elfogadott döntés csak a Mazsihiszre vonatkozik; az egyes hitközségek önállóak, maguk döntenek – szögezte le válaszában Heisler András. Senki sem születik rasszistának, antiszemitának, ez az iskolai nevelés és a szocializáció során alakul ki – emelte ki felszólalásban kis Henriett, a Scheiber Sándor iskola tanárnője. Schwezoff Dávid javaslatára az alábbi kiegészítés került be a határozatba: Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait. A felszólalók közül Márkus Sándor. a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke, Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke valamint Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség küldötte egyetértve a határozati javaslattal a helyszínen közölték, hogy szintén nem veszik igénybe a Civil Alaptól elnyert támogatást.

A közgyűlés Radnóti Zoltán rabbi záró imájával zárult – A mai nap fontos döntéseket hoztunk, a zsidó közösség régen volt ilyen egységes. Ám ez csak egy lépés a Mazsihisz életében, amelyet még ezernyi követi, fontosak és értékesek – a közösségünkért és a hagyományainkért – fogalmazott a rabbi. Adja az Örökkévaló, hogy az a belső indíttatás, amit a zsidó nép a lelkében hordoz, mibennünk és a vezetőkben váljék teljessé, hogy közösségeinket tudjuk még szebbé és tartalmasabbá tenni a saját történelmünk tiszteletével és múltunk és közösségünk iránti alázattal – zárta sorait Radnóti Zoltán rabbi.

***

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a szervezet rendkívüli közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elfogadott határozattal lehetőséget adtak a kormánynak a reagálásra, a dokumentumot pedig úgy fogalmazták meg, hogy a kormány "viszonylag nagy szabadságfokkal tudjon javaslatot tenni", emiatt bíznak abban, hogy a kormány a konfliktusokat megszünteti.

A határozatban – amelyet Heisler András felolvasott a sajtó képviselőinek – arra kérték Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

Heisler András kérdésre válaszolva elmondta: a Mazsihisz évente országszerte 53 helyen emlékezik meg a holokauszt mártírjairól, ezt az idén is megteszik, erre a költségvetésükben megvan a fedezet. Ha nem veszik igénybe a Civil Pályázati Alap támogatásait, akkor az ezen felüli oktatási, illetve megemlékező programjaik egy része elmaradhat. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai és a nemzetközi zsidóságtól forrásokat kapnak a kieső összegek pótlására.

Közölte: az a 6 milliárd forint, amelyet a kormány a Sorsok Házára szán, "nem a zsidóság pénze", ahogy az a 300 millió forint sem, amelyet szintén a kormány fordítana a tervezett német megszállási emlékműre. Ezenkívül a másfél milliárd forintos civil alap forrásaira lehet pályázni a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan, ebből a keretből a Mazsihiszhez tartozó zsidó szervezetek 150 millió forintot nyertek el, de sokan közülük már visszautasították a számukra megítélt összeget - tette hozzá.

A Mazsihisz elnöke megjegyezte: mivel demokratikusan működik a szervezetük, össze kellett hívniuk a rendkívüli vezetőségi ülést, majd ugyanígy összehívták a rendkívüli közgyűlést, amely meghozta a határozatot. Ha ezt egy kedvező kormányzati válasz nyomán meg akarják változtatni, akkor ehhez szintén kell a közgyűlés beleegyezése, s azt "örömmel" hívják össze.

Kiemelte, hogy a többi zsidó szervezet, a civilek és az értelmiség ezekben a kérdésekben "soha nem látott módon (...) beállt a Mazsihisz mögé", és olyan mértékben mutat egységet a hazai zsidóság, amilyen a második világháború óta nem volt tapasztalható. Még a Mazsihisszel korábban számos alkalommal konfrontálódott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is a német megszállási emlékmű ellen nyilatkozott.

Heisler András reményét fejezte ki, hogy "nem a végénél tartanak ennek az ügynek, hanem egy folyamaton mennek keresztül". Utalt arra, hogy első levelüket a "gondjaikkal" tavaly október 16-án írták meg Schmidt Máriának, aki a Sorsok Háza projektjének a vezetője, december 16-án pedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak is levelet írtak – közben volt néhány tárgyalásuk –, de válaszokat eddig még nem kaptak.

Mazsihisz elnöke elmondta: a helyi hitközségek szabadon eldönthetik, hogy elfogadják-e a Civil Pályázati Alapból kapott pénzt. A helyzet komolyságát érzékeltetve azt mondta: "nem szokása a zsidó közösségnek, hogy elnyert pályázati pénzekről lemondjon, az, hogy ilyen tömegesen ezt most megteszik, az azt jelenti, hogy itt valami komoly, valós probléma van, amivel kell foglalkozni". Hozzátette: ha nem kapnak érdemi választ, a vasárnapi határozatuk véglegessé válik.
 
***

Korábban számos szervezet jelentette be, hogy nem kívánja felhasználni, s egyben visszaadja a Civil Pályázati Alaptól elnyert támogatást. A Mazsihisz mai közgyűlése előtt a Bét Orim közösség jelentette be ebbéli szándékát, a közgyűlés után pedig a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége valamint a Hanoar Hatzioni ifjúsági szervezet jelentette be ugyanezt.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), közleményükben kijelentik, hogy a MEASZ is csatlakozik a Mazsihiszhez, és visszautasítja a „holokausztpályázatra” a magyar kormánytól kapott 2 millió forintot, ameddig a kormány politikájában érdemi váltást nem tapasztal. A MEASZ a tervezett holokauszt megemlékezéseit igyekszik megvalósítani.

A Hanoar Hatzioni Egyesület közleményben úgy fogalmaz, hogy visszaadja a Holokauszt Emlékév – 2014 pályázaton elnyert 3,7 millió forintot a magyar kormánynak, hogy jelezze: nem ért egyet azzal, hogy „a felnövekvő fiatal generációk olyan hamis, elferdített képet kapjanak a magyar történelem fontos korszakairól.” Az egyesület utalt arra, hogy nem ért egyet „több a Horthy-korszakot rehabilitáló” intézkedéssel, valamint a Szabadság térre tervezett német világháborús emlékművel sem. Aggodalmukat fejezték ki, hogy a kormány nem egyeztetett a zsidó szervezetekkel, mielőtt ezen döntéseit meghozta.

A Bét Orim Reform Zsidó Hitközség is visszautasítja a magyar kormány által kiírt, a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 pályázaton elnyert tízmillió forintot – fogalmaztak a közleményükben.  A közösség ezzel szolidaritását fejezi ki, és csatlakozik azokhoz a szervezetekhez, amelyek már korábban kinyilvánították hasonló szándékukat, illetve hasonló döntést fontolgatnak. Indoklásuk szerint „az utóbbi hetekben sajnálattal tapasztaljuk, hogy a magyarországi parlamenti választások közeledtével a korábban kezdeményezett holokauszt-emlékévi megemlékezések mára a magyar kormány éretlen politikai játszmáinak méltatlan játékszereivé silányultak. Mi ehhez nem kívánjuk a nevünket adni”.

 Forrás: MAZSIHISZ 

Megjegyzések