Három író képviseli Izraelt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon



Három különböző korosztályt képviselő izraeli író, David Grossman, Amir Gutfreund és Shani Boianjiu egy-egy regényét mutatják be a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon április 18. és 21. között.
Amir Gutfreund A mi holokausztunk című első könyve, amelyet az Európa Kiadó gondozott és Rajki András fordított, a vészkorszak túlélőinek és utódaiknak a traumájáról szól – mondta le az MTI-nek Szántó T. Gábor író, a Szombat folyóirat főszerkesztője. A nehezen felszakadó élményekről nemcsak beszélni, hanem kérdezni is nehéz, mert az utód úgy érzi, hogy kérdéseivel is fájdalmat okozhat – jegyezte meg.

Gutfreund 1963-ban született Haifa kikötővárosban, alkalmazott matematikus, az izraeli hadseregben alezredesi rangig vitte, majd 43 évesen nyugdíjba vonult. Azóta három könyve jelent meg.

Shani Boianjiu Bátraké a mennyország című, világsikert aratott első regénye, amelyet a Libri adott ki és Tóth Gitta fordított, a kamaszkorból alig kinőtt, fiatal katonalányok néhol fülledt, máskor veszélyes világáról szól. Hol drámaian, hol meglepően ironikusan ábrázolja a katonaéletet, az izraeli-palesztin viszonyt, szemben a sokszor felszínes vagy éppen egyoldalú médiahíradásokkal – összegezte Szántó T. Gábor.

A szerző 1987-ben született Jeruzsálemben, az Egyesült Államokban, a Harvard egyetemen tanult, regényét is a tengerentúlon írta angolul. A könyv a magyar kiadással egy időben jelenik meg Izraelben héberül. Több mint 20 nyelven, köztük kínaiul, kötötték le eddig a kiadás jogát.

David Grossman A világ végére című regénye, amelyet a Scolar Kiadó gondozott és Nemes Anna fordított, a személyes kisvilágokon átszűrve érinti a közel-keleti konfliktust. Szántó T. Gábor hozzátette: Grossman korábban magyarul megjelent könyve, A villámkölyök egy kamaszfiú eszméléséről szól, ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozott. A világ végére című regényét ugyanakkor áthatja a rendkívüli érzékenység, amellyel a háborúról, a barátságról, a szerelemről és a családról ír - utalt rá a főszerkesztő.

Az 1954-ben Jeruzsálemben született David Grossman nemzetközi ismertségű író, könyveit több mint 30 nyelvre lefordították, magas irodalmi díjakkal ismerték el munkásságát.

"A politika mögötti élet, amit az irodalom ábrázol, mindig színesebb, valóságosabb, emberibb, mint a média közvetítette realitás, miközben sokan nem kerülik el, hogy reflektáljanak az izraeli-palesztin együttélés kihívásaira" – vélekedett az író, főszerkesztő.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tükröződik a mai izraeli irodalomban az állandó fenyegetettség érzése, Szántó T. Gábor azt mondta, hogy az írói szem a mindennapok mögé néz, gyakran tudatosan és szándékosan is elkerülve mindazt, ami unalomig ismert a médiából. A fiatalabb írók közül többen, például Etgar Keret tudatosan el akarta kerülni a nagy történelmi, politikai kérdéseket, inkább fonákjáról, ironikusan láttatja a valóságot és az abszurd eszközével él – fejtette ki. Hozzátette: a fiatal írótól magyarul is olvasható a 19,99! című regény és novellái a Múlt és Jövő folyóiratban.

Izrael 2010-ben volt a budapesti könyvfesztivál díszvendége. Havonta 20 verseskötet, évente pedig mintegy 20 ezer szépirodalmi mű jelenik meg Izraelben – mondta el akkor Itámár Jáoz-Keszt szarvasi születésű izraeli költő, műfordító az MTI-nek.

Megjegyzések