A világörökség részévé válna egy palesztin falu
Római kori földművelési rendszerének megőrzéséért fel akar kerülni az
UNESCO világörökségi listájára a Betlehemtől öt kilométerre lévő ciszjordániai
Battir nevű falu.
A településen napjainkban is az ókori Róma
teraszos, öntözéses rendszerével termelik az élelmet, épen maradtak és ma is
működnek a kétezer éves teraszok és vízelvezető csatornák.
A falu az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetétől (UNESCO) azt kéri, hogy vegye fel a világörökség helyszíneinek listájára, mert ez segítené őket kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében.
A domboldalakon évezredekkel ezelőtt emberi munkával kialakított teraszokat a családok ma is megosztják egymás között. A puszta kezükkel művelt földekhez a falu öregjei reggelente meghatározzák a földek vízszükségletét, elosztják a falu forrásának vizét.
Nemcsak eszmei, hanem gyakorlati jelentősége is lenne számukra a listára kerülésnek: a festői falu lakói szemben állnak azokkal az izraeli tervekkel, amelyek átvezetnék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat, és úgy vélik, megmentené kertjeiket a környék izraeli telepeseinek terjeszkedésével szemben is - olvasható az al-Dzsazíra hírtelevízió honlapján.
Battir földjein már a vaskorban is éltek. A Krisztus utáni 2. században, a Bar Kohba felkelés idején fontos szerepe volt a Béitár nevű zsidó falunak, a mai település elődjének. A bizánci és az iszlám időkben is lakták, bár lakossága, illetve a lakosok vallása kicserélődött. A terület 1948 és 1967 között a tűzszüneti vonal jordániai oldalára került, bár a falu lakói művelhették az izraeli oldalon maradt földjeiket, cserébe az ott haladó Jaffa-Jeruzsálem vasútvonal őrzéséért. A falu mintegy négyezer lakosa 1995 óta a Palesztin Hatóság alá tartozik.
http://www.aljazeera.com/video/middleeast/2013/04/2013416134749982408.html
A falu az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetétől (UNESCO) azt kéri, hogy vegye fel a világörökség helyszíneinek listájára, mert ez segítené őket kultúrájuk és hagyományaik megőrzésében.
A domboldalakon évezredekkel ezelőtt emberi munkával kialakított teraszokat a családok ma is megosztják egymás között. A puszta kezükkel művelt földekhez a falu öregjei reggelente meghatározzák a földek vízszükségletét, elosztják a falu forrásának vizét.
Nemcsak eszmei, hanem gyakorlati jelentősége is lenne számukra a listára kerülésnek: a festői falu lakói szemben állnak azokkal az izraeli tervekkel, amelyek átvezetnék földjeiken a Ciszjordániát Izraeltől elválasztó falat, és úgy vélik, megmentené kertjeiket a környék izraeli telepeseinek terjeszkedésével szemben is - olvasható az al-Dzsazíra hírtelevízió honlapján.
Battir földjein már a vaskorban is éltek. A Krisztus utáni 2. században, a Bar Kohba felkelés idején fontos szerepe volt a Béitár nevű zsidó falunak, a mai település elődjének. A bizánci és az iszlám időkben is lakták, bár lakossága, illetve a lakosok vallása kicserélődött. A terület 1948 és 1967 között a tűzszüneti vonal jordániai oldalára került, bár a falu lakói művelhették az izraeli oldalon maradt földjeiket, cserébe az ott haladó Jaffa-Jeruzsálem vasútvonal őrzéséért. A falu mintegy négyezer lakosa 1995 óta a Palesztin Hatóság alá tartozik.
http://www.aljazeera.com/video/middleeast/2013/04/2013416134749982408.html
MTI Shiri Zsuzsa
Megjegyzések