Lebegő vasút épül gyorsvillamos helyett Tel-Avivban


A világ első, tömegközlekedési célra szolgáló mágneses magasvasútja épülhet meg az izraeli nagyvárosban a NASA tervei alapján. Olcsóbb lesz a napelemes, környezetbarát Skytrannal utazni, mint taxiba ülni. 
SkyTran, mágneses lebegő gyorsvasút, Tel-Aviv (image courtesy of skytran.us)Forrás: Skytran
Százhatvan kilométeres sebességgel suhanni a körúton a dugók fölött? Budapesten ez csak vágyálom, Tel-Avivban azonban 2014-ben megvalósulhat, méghozzá környezetbarátabb, olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb módon, mint bármely gyorsvillamos vagy metró. A Skytran elnevezésű lebegő magasvasút prototípusával jelenleg a NASA folytat kísérleteket a kaliforniai Ames Kutatóközpontban, Tel-Aviv városa azonban már a megvalósítási tanulmányt is megrendelte.
Más izraeli, indiai, indonéziai, malajziai és amerikai városok szintén érdeklődnek az „utolsó mérföld” problémáját megoldó jármű iránt. (Az utolsó mérföld a városszéli parkolóban hagyott autó és a belvárosi munkahely közötti közlekedésre utal.)

Látványtervek a Skytran gyorsvasútról (Image courtesy ofwww.skytran.us)
Forrás: SkyTran
A tervezett tel-avivi rendszerben a kétszemélyes kapszulák zajtalanul suhannak majd a hétméteres magasságban kígyózó sínhálózatról lógva. Akár 240 kilométer/órával is haladhatnak, a sebesség csak a városi környezet beépítettségétől és az utasok tűrőképességétől függ.
Az üzemeltetés nem jár károsanyag-kibocsátással, hiszen napelemek szolgáltatják az áramot a mágneses lebegéshez kezdőlökést adó elektromotorok számára (a pontos működési elv titok, mint az a BBC rövidfilmjéből kiderül 3:44-től). Mivel a rendszer megújuló energiával működik, üzemeltetése nem kerül többe a fenntartási költségeknél.
Olcsóbb, mint a taxi, drágább, mint a busz
A SkyTran rendszerben az utasok egy okostelefonos alkalmazással bármikor megrendelhetnek egy kapszulát, amelyre a nagyjából négyszáz méterenként felállított lépcsőkön szállhatnak fel és le. A torlódások elkerüléséért a leszállóhelyeknél párhuzamos hurokkal bővül a sínpálya.
A kapszuláknak nemcsak menetrendjük nincs, hanem hagyományos értelemben vett kötelező megállóik sem: az utas bárhol felszállhat, és bárhol leszállhat, a két pont között pedig nem áll meg a kapszula, lehet benne filmet nézni vagy dolgozni. Egyelőre nem tudni, óránként hány utas szállítására lesz alkalmas Skytran, ami voltaképpen a városi autóhasználatot hivatott csökkenteni. Ezért a vonaljegy tarifája félúton lesz a taxi fuvardíja és a buszjegy ára között.
A mágnesesen levitáló, azaz maglev magasvasút ötlete még 1990-ben pattant ki Douglas Malewicki repülőgépmérnök-feltaláló fejéből. Munkássága olyan járművek kifejlesztését fémjelzi, mint az Apollo-program holdjárója, a Lopakodó bombázó és a Cessna kisrepülőgép.
Robert Baertsch, a NASA szoftverfejlesztési alelnöke szerint a passzív mágneses lebegtetési technológia éppen az olcsósága és a hatékonysága miatt úttörő jellegű. A lényegében három elemből (sín, kapszula, lépcső) álló SkyTran-rendszer kiépítése mérföldenként körülbelül tízmillió dollárba kerül. Kilométerre és forintra átszámolva tehát 1,35 milliárdba kerül egy kilométer.
Összehasonlításként a budapesti 1-es és 3-as gyorsvillamosok felújítására és a hálózat 3,2 kilométerrel való meghosszabbítására 44,8 milliárd forintot tervez fordítani a BKK. Ez kilométerenként 1,8 milliárd forintos költséget jelent, és végeredményként összesen 24,9 kilométeresre bővül a hálózat. A 4-es metró egy kilométeréért 61 milliárd forintot fizet az EU, a központi költségvetés és a fővárosi önkormányzat.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Megjegyzések