Az elfelejtett Budavári középkori zsinagóga
Nem csak a hazai zsidóság számára képez értéket, de a magyar és európai kultúrának is szerves része a Várban található zsinagóga – mondta három éve Professzor Vízi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. Joszi Ben Nun izraeli barátunk mesélt a Budavári zsinagóga történelméről, s nagy álma hogy a zsinagóga előkerüljön a föld alól.
– Mikor hallottál először a középkori zsinagógáról?
– Magyarországra látogattam, s valaki azt mondta, ha érdekes zsinagógát akarok látni, akkor fel kell keresnem a Várban egy szép régi középkori zsinagógát. Felmentem és zárva találtam, leültem a parkban, és megszólított egy úr, mit csinálok itt. Mondtam, szomorkodom, mert zárva van a zsinagóga, és nem tudom megnézni. Kiderült, hogy ő a az imaház gondnoka, Frischberg Frigyes. Beinvitált és megláttam egy héber szövegű ismertetőt egy elhasznált papíron az imaházról. Felajánlottam, hogy kijavítom és készítek egy másikat. Hazamentem Izraelbe és elkészítetem, ahogy ígértem. Elkezdtem érdeklődni, hogy pontosan mi is történt ott fönt a Várban a középkori zsidókkal. Véletlenül kezembe került Schulhof Izsák Budai krónika című könyve, melyben részletesen leírta, hol mászott át a kerítésfalon, hol bújt el a pincében, hogy menekült meg a haláltól. Megjegyzésként szerepelt, hogy héber kéziratból fordították a könyvet, s az eredeti kéziratot a Magyar Tudományos Akadémia archívumában találtam meg. Beleszerettem a történetbe, és elkezdtem kutatni. Többször elhoztam a gyerekeimet, és az unokáimat is Izraelből, és elmeséltem, hogy milyen fontos dolgokat találtam itt.
– Hogyan kezdted a kutatásokat?
– Deák Gábor barátom összehozott azokkal a kutatókkal, akik részt vettek az első kiásási kísérletnél. Elmesélték, hogy a Budai várban 1964-ben a Babits Mihály sétány előkertjénél felújítási munkálatokat végeztek és Zolnay László vezető régész, pillérekre bukkant, amelyek lábazatán bevésett héber betűk voltak egy sin, és egy alef. Megkereste Scheiber Sándor professzort, aki a betűkből megállapította, hogy megtalálták az elveszettnek hitt zsinagógát, melyet 1461-ben építtetett Mendel Jakab, egy gazdag zsidó, a korszak zsidóprefektusa. Kora egyik legnagyobb európai zsinagógája volt, kétszer akkora, mint a világhírű prágai zsinagóga. Késő gótikus stílusban épült, gazdagon tagozott nagyméretű csarnokkal. A zsinagóga mellett állt Mendel palotája, amelyet híd kötött össze a prefektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriai zsidó közösség használhatta.
– Miként pusztult el a zsinagóga?
– A zsinagóga eredeti formájában 1526-ig működött. Az 1530-as ostromban megsérült és csak 1541-ben állították helyre részlegesen és kezdték újra használni. A török kiűzését követően, 1686-ban fölégették, majd a környék új lakói a holttestekkel együtt betemették. Európa egyik legszebb zsinagógája évszázadokra eltűnt, s helye feledésbe merült 1964-ig
– Mi történt azután?
– A zsinagóga helyreállítására nem volt pénz, és politikai okokból nem lehetett folytatni az ásításokat, mindent vissza kellett temetni. Budai Aurél építészmérnök a feltárásra több variációt is készített Több civil próbálkozás ellenére máig sem sikerült előteremteni a pénzt a munkálatokra.
– Van remény, hogy megkezdődnek az ásatások?
– Dolgozunk az ügyön. Kapcsolatban állok Schulhof Izsák leszármazottaival, s ők érdeklődnek az ásatásokkal kapcsolatban, és ígéretet is kaptunk tőlük, hogy segítenek. Szomorú, de szinte senki nem tud erről az ásatásról. 2008.áprilisában tartottunk egy sajtótájékoztatót, amelyen hangsúlyoztuk, fel kell tárni a betemetett középkori askenázi zsinagógát.Professzor Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke is mellénk állt, mint kiemelte, egy rendkívüli történeti, kegyeleti, és művészeti értékű műemlék található itt.
– Mi történik, ha sikerül kiásni a műemléket?
– Kétfajta megoldási javaslat alakult ki. A zsinagóga terét a török-kori állapotnak megfelelően vízszintes födémmel zárnák le, és egy lépcsős lejáratot alakítanának ki a sétány felől. A másik lehetőség, miután a zsinagóga világraszóló kulturális érték, itt lehetne elhelyezni a középkor idején Európában élt askenázi zsidóság múzeumát, a zsinagógán kívül előadóteremmel, irodákkal, raktárakkal, múzeum-bolttal – nagyjából 1000 négyzetméteren. Budai Aurél szerint ez óriásit lendítene a Várnegyed idegenforgalmi vonzerején. Fontos, hogy a magyar kulturális örökségnek ezt az egyedülálló objektumát is helyreállítsák.
-Asi-
– Mikor hallottál először a középkori zsinagógáról?
– Magyarországra látogattam, s valaki azt mondta, ha érdekes zsinagógát akarok látni, akkor fel kell keresnem a Várban egy szép régi középkori zsinagógát. Felmentem és zárva találtam, leültem a parkban, és megszólított egy úr, mit csinálok itt. Mondtam, szomorkodom, mert zárva van a zsinagóga, és nem tudom megnézni. Kiderült, hogy ő a az imaház gondnoka, Frischberg Frigyes. Beinvitált és megláttam egy héber szövegű ismertetőt egy elhasznált papíron az imaházról. Felajánlottam, hogy kijavítom és készítek egy másikat. Hazamentem Izraelbe és elkészítetem, ahogy ígértem. Elkezdtem érdeklődni, hogy pontosan mi is történt ott fönt a Várban a középkori zsidókkal. Véletlenül kezembe került Schulhof Izsák Budai krónika című könyve, melyben részletesen leírta, hol mászott át a kerítésfalon, hol bújt el a pincében, hogy menekült meg a haláltól. Megjegyzésként szerepelt, hogy héber kéziratból fordították a könyvet, s az eredeti kéziratot a Magyar Tudományos Akadémia archívumában találtam meg. Beleszerettem a történetbe, és elkezdtem kutatni. Többször elhoztam a gyerekeimet, és az unokáimat is Izraelből, és elmeséltem, hogy milyen fontos dolgokat találtam itt.
– Hogyan kezdted a kutatásokat?
– Deák Gábor barátom összehozott azokkal a kutatókkal, akik részt vettek az első kiásási kísérletnél. Elmesélték, hogy a Budai várban 1964-ben a Babits Mihály sétány előkertjénél felújítási munkálatokat végeztek és Zolnay László vezető régész, pillérekre bukkant, amelyek lábazatán bevésett héber betűk voltak egy sin, és egy alef. Megkereste Scheiber Sándor professzort, aki a betűkből megállapította, hogy megtalálták az elveszettnek hitt zsinagógát, melyet 1461-ben építtetett Mendel Jakab, egy gazdag zsidó, a korszak zsidóprefektusa. Kora egyik legnagyobb európai zsinagógája volt, kétszer akkora, mint a világhírű prágai zsinagóga. Késő gótikus stílusban épült, gazdagon tagozott nagyméretű csarnokkal. A zsinagóga mellett állt Mendel palotája, amelyet híd kötött össze a prefektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriai zsidó közösség használhatta.
– Miként pusztult el a zsinagóga?
– A zsinagóga eredeti formájában 1526-ig működött. Az 1530-as ostromban megsérült és csak 1541-ben állították helyre részlegesen és kezdték újra használni. A török kiűzését követően, 1686-ban fölégették, majd a környék új lakói a holttestekkel együtt betemették. Európa egyik legszebb zsinagógája évszázadokra eltűnt, s helye feledésbe merült 1964-ig
– Mi történt azután?
– A zsinagóga helyreállítására nem volt pénz, és politikai okokból nem lehetett folytatni az ásításokat, mindent vissza kellett temetni. Budai Aurél építészmérnök a feltárásra több variációt is készített Több civil próbálkozás ellenére máig sem sikerült előteremteni a pénzt a munkálatokra.
– Van remény, hogy megkezdődnek az ásatások?
– Dolgozunk az ügyön. Kapcsolatban állok Schulhof Izsák leszármazottaival, s ők érdeklődnek az ásatásokkal kapcsolatban, és ígéretet is kaptunk tőlük, hogy segítenek. Szomorú, de szinte senki nem tud erről az ásatásról. 2008.áprilisában tartottunk egy sajtótájékoztatót, amelyen hangsúlyoztuk, fel kell tárni a betemetett középkori askenázi zsinagógát.Professzor Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke is mellénk állt, mint kiemelte, egy rendkívüli történeti, kegyeleti, és művészeti értékű műemlék található itt.
– Mi történik, ha sikerül kiásni a műemléket?
– Kétfajta megoldási javaslat alakult ki. A zsinagóga terét a török-kori állapotnak megfelelően vízszintes födémmel zárnák le, és egy lépcsős lejáratot alakítanának ki a sétány felől. A másik lehetőség, miután a zsinagóga világraszóló kulturális érték, itt lehetne elhelyezni a középkor idején Európában élt askenázi zsidóság múzeumát, a zsinagógán kívül előadóteremmel, irodákkal, raktárakkal, múzeum-bolttal – nagyjából 1000 négyzetméteren. Budai Aurél szerint ez óriásit lendítene a Várnegyed idegenforgalmi vonzerején. Fontos, hogy a magyar kulturális örökségnek ezt az egyedülálló objektumát is helyreállítsák.
-Asi-
Megjegyzések
leslyangel@freemail.hu
2007. február 5. 08:00
A magyar fürdőkultúra kialakulása
Több száz férőhelyes mélygarázs építése kezdődik a budai Várban, ahol a hónap közepétől megkezdik a Csikós udvar alatti terület kibontását.
Korábban
Csúszik a Mátyás-templom rekonstrukciója
Megkezdődhet a Várkert Bazár felújítása
Középkori épületeket rejthet az egykori Táncsics-börtön
30 milliárdba kerülhet a budai Vár felújítása
Szamkó Katalin beszámolt arról, hogy a munkálatok hónapok óta tartanak, a régészek már régóta vizsgálják az egykori királyi lovarda helyszínét. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai a terület vizsgálatának végéhez közelednek. A tervek szerint február közepétől hozzákezdenek a négy szintes mélységű rész kiásásához. Hozzátette: az évek óta tartó előkészületek után, az építési engedély jogerőre emelkedésével a `munkálatok látványos része valóban most kezdődik`.
Forrás: Civertan
Kifejtette: a vár gondnokságával foglalkozó közhasznú szervezet évekkel ezelőtt pályázatot írt ki a rendezetlen terület garázsépítést célzó hasznosítására. Hosszadalmas előkészületek után a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól 2004-ben kaptak engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem 700 autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A pályázat győztese egy nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy "projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst" - közölte Szamkó Katalin.
A tervek szerint a budai Vár Krisztinaváros felé eső oldalán tavaszra ássák ki a négy szintes munkagödröt. A garázs első üteme 2,25 milliárd forintból készülne el a tervek szerint jövő év végére, ezzel a Csikós udvar alatt egy 300 férőhelyes parkolót alakítanának ki. A beruházás a budai Vár parkolási gondjainak részleges megoldását és elsősorban a Budavári Palota autómentes övezetté tételét szolgálja. A garázsból két helyen liftek visznek majd fel a vár területére, a környezetet rendezik, a mélygarázs tetején parkot létesítenének.
A beruházás eredményeként megújul a Karakas pasa tornyától induló Török kert elnevezésű szoros és a középkori királyi vár egyik hajdani védműve, a száraz árok is.
(Múlt-kor/MTI)
"Teljes eltüntetés",leslyangel@freemail.hu