Eltemetett bibliai halászfalut találtak Izraelben
„Azokban a napokban, amikor
ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta
tanítványait, és így szólt hozzájuk: "Szánakozom a sokaságon, mert már
három napja vannak velem, és nincs mit enniük; ha pedig éhesen bocsátom őket
haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött.” Tanítványai így
feleltek: „Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?”
Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők ezt válaszolták: „Hét.”
Ekkor
megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét
kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők
pedig a sokaság elé tették. Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott,
szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a
maradék darabokat hét kosárral, pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után
elbocsátotta őket, és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment
Dalmanuta vidékére”
Egyes
vélekedések szerint a Galileai-tenger nyugati partján megtalált település a
fenti, Márk evangéliumában leírt történetben említett Dalmanutával lehet
azonos, ahova Jézus az után hajózott tanítványaival, hogy enni adott négyezer
embernek. A Readingi Egyetem kutatója, Ken Dark és csapata a területen végzett
terepmunka során fedezte fel az eltűnt település maradványait.
A
bibliai kapcsolat több mint érdekes, a régészek ugyanis egyúttal azt is
megerősítették, hogy a még 1986-ban felfedezett híres, kétezer éves ún.
galileai-tengeri hajót (más néven Jézus hajója) is éppen ott, a most feltárt
város partjainál találták meg. (a ginosari Yigal Alon Múzeumban kiállított,
8,27 méter hosszú, 2,3 méter széles hajóról nem sikerült bebizonyítani, hogy
Jézus vagy tanítványai használták volna). A régészeti leletek tanúsága szerint
Dalmanuta egykor prosperáló település lehetett. A felfedezésről a Palestine
Exploration Quarterly magazin
legújabb számában közölt tanulmány szerint a területen üvegből készült
edényeket és amforákat találtak, a vashorgonyok, a már feltárt hajó és a part
jó megközelíthetősége pedig mind a halászattal hozható összefüggésbe.
Az
eltérő építészeti formákat és az agyagedények különböző stílusát látva a
kutatók megállapították, hogy a zsidó és a politeista csoportok egy
közösségben, egymás mellett éltek a településen. Szintén érdekes, hogy a falu
déli határa csupán 150 méterre húzódik Magdalától, Mária Magdaléna városától. A
modern Migdal városa és a tengerpart közti területen több száz, az i.e. második
század és az i.sz. ötödik század között készült agyagedény maradványát találtak
meg a szakemberek, de előkerültek korinthoszi oszlopfők és egy, a pogány rítusok
során használt, mészkőből készült oltár is.
Forrás: http://www.mult-kor.hu
Megjegyzések