Palya Bea Szefárd trió
Palya Bea Szefárd trió
Palya Bea – ének
Bolya Mátyás - koboz, citera
Dés András – ütőhangszerek
Egyszer egy óriási lemezboltban leemeltem a polcról a sok ezer album közül egyet. Épp azt az egyet. Szefárd népzenei gyűjtés volt, nénik énekeltek a felvételen, egy szál magukban, gyönyörűen. Aztán jöttek Ruth Yaakov szefárd albumai.
Mindig is a kis-ázsiai térséget tartottam az egyik leggazdagabb zenei gyűjtőhelynek, ahol a török-görög-bolgár zenék laknak. Annyi különféle nép keveredik ott, mindegyik a maga zenéjének csodálatos hangzásával, hangszereivel, énekmódjával, gazdagon díszített dallamaival, páratlan ritmusaival. A Spanyolországból idemenekült zsidóság pedig egy másik izgalmas hely, az Ibériai-félsziget dalait hozta ide.
Elkápráztat, amikor ebbe a zenei világba érkezem, mintha régi, csodás kincsek közt járkálnék, vagy az Ezeregy éjszaka buja meséibe csöppentem volna.
A dalok egy részét eredeti, ladino nyelven éneklem, nagy részére azonban írtam szöveget, hadd csodálja még jobban a magyar hallgatóság is az itthon talán ismeretlenebb kincseket. Ott a lakodalmi dalokban a menyasszony a tengerparton sétál, narancsos kávét iszik, elefántcsont lépcsőn lépdell, gyöngyházszínű a bőre. A balladák szomorú anyái pedig a tengert kémlelik, úgy várják haza a hajóskapitány álruhájába bújt fiukat.
Két olyan társat hívtam meg ebbe a felállásba, akikkel nagyon régóta játszom már. Ismerjük egymás minden rezdülését, és rengeteg dal, koncertélmény köt össze minket, öröm velük a zenélés. A szefárd, görög, bolgár, magyar dalok mellett saját kompozíciók, saját szövegű dalok is hallhatók a koncerten, és a népdalokat is a mi személyes zeneiségünk formálja, hagyjuk, hogy az adott pillanat, a közönség, a hely is hasson ránk. A koboz, citera, az etnikus ütőhangszerek és az ének gyönyörű hangzásban olvad egybe, Matyi, Andris és én belemerülünk az ezeregy szefárd éjszaka rejtelmeibe.
Megjegyzések