Kokilla Prec Kft.
"Az izraeli kóser termékek forgalmazója"
(Mishloach Manot)
Mimuna
2012. február 28., kedd
Ajándék csomag Purimra (schlahmunesz, Mishloach Manot ) (megrendelés itt)
Küldjön ismerőseinek, barátainak rokonainak purim alkalmával ajándékcsomagot!
Kokilla Prec Kft.
"Az izraeli kóser termékek forgalmazója"
(Mishloach Manot)
Kokilla Prec Kft.
"Az izraeli kóser termékek forgalmazója"
(Mishloach Manot)
PURIMI HÁMÁNTÁSKA RECEPT (hamantash)
Blogger séf ajánlata. Purim a zsidóság farsangi ünnepe.
Purim a zsidóság farsangi ünnepe.
Megemlékezés a perzsa uralom alatt élő zsidóság ie.365-ben történt megmeneküléséről.
A gonosz miniszter Hámán terve az volt, hogy az összes zsidót legyen az gyermek vagy felnőtt, fiatal vagy öreg, csecsemő vagy asszony egyetlen nap alatt leöljék, kiirtsák.
Eszter királyné nagybátyjával Mordechájjal és a zsidók nagy részével böjtölt és imádkozott hogy a terv ne valósulhasson meg.
Purim napján ünnepi vacsorát kell tartani, amit még sötétedés előtt kell elkezdeni. Ezen ünnepkor megengedett a korlátlan evés és ivás, valamint Hámán nevének említésekor nagy zajt kell csapni.
Legalább kétféle étel, ital ajándékot szokás küldeni legalább egy barátunknak.
Adományt is kell adni legalább két szegény rászoruló embernek.
Elterjedt szokás Purimkor jelmezt ölteni nemcsak a gyerekeknek de felnőtteknek is.
Hagyomány Purimkor a Hámán táska nevű tradicionális háromszögű süteményt sütni melyet mákkal vagy lekvárral töltenek meg.
PURIMI HÁMÁNTÁSKA RECEPT
A hámántáska mákkal, lekvárral vagy más édességgel töltött tradicionális háromszögletű sütemény.
Hozzávalók:
1 pohár cukor
1/3 pohár olaj
1/3 pohár margarin
3 tojás
1/2 pohár narancslé
4 pohár liszt
1 teáskanál só
1 felvert tojás
1 kg töltelék
Elkészítés:
Összekeverjük a cukrot a margarinnal és az olajjal. Hozzáadjuk a tojást és a narancslevet. Eldolgozzuk a száraz hozzávalókkal és egy nagy labdát gyúrunk. Ezt elosztjuk három felé. Lisztes gyúródeszkán nagyon vékonyra simítsuk ki a tésztát. Majd fogjunk egy poharat és ahányszor csak tudjuk belenyomjuk a tésztába, hogy jó sok körünk legyen. A körökbe tesszük a tölteléket. Majd három helyen kicsit megcsípjük a kört, és az összenyomott csípéseket a kör közepére nyomjuk. Így bezárul a háromszögletűre varázsolt süti. Közepes lángon sütjük 15-20 percig.
hamantash
For the dough:
100 gr (½ cup or 1 stick) butter or margarine, softened
¾ cup sugar
½ cup orange juice
1 egg yolk
¼ teaspoon vanilla
zest of ½ lemon
3 cups flour
1 tsp baking soda
For the filling:
1 ¼ cups (250 gr) ground poppy seeds
½ cup (120 ml) milk – dairy, almond, or soy
¼ cup (50 grams) confectioners’ sugar
¼ cup(60 grams) raisins
1 tsp grated lemon zest
¼ cup honey
First, make the filling: combine the milk and sugar in a small pot and bring to a boil. Add the poppy seeds and raisins and continue to simmer, stirring constantly. After several minutes, when well combined, add in the lemon zest and honey. Remove from the heat and allow to cool while you prepare the dough.
Then, make the dough: Using a stand or hand mixer, cream the butter/margarine with the sugar. When well combined, add the orange juice, egg yolk, vanilla, and lemon zest, and mix to combine. Add the baking soda and 1 ½ cups flour, continuing to mix. Change the beaters to dough hooks and add in the remaining 1 1/2 cups flour. You can also knead it in by hand. The dough should begin to pull away from the sides of the bowl, but will still be sticky. If it is really gumming up those dough hooks, add a bit of flour, up to ¼ cup.
Lop off a large bowl of dough and roll out on a counter sprinkled with flour. Get it as thin as you can, then cut out circles using a large round cookie cutter, a drinking glass, or whatever is handy. I used the lid of a mason jar. Twist the cutter around to release the circle.
Add about 1 tsp filling (it won’t look like a lot – but in my experience, less is more, otherwise it leaks out and burns). Fold up the ends into a triangle shape, pinching the sides well and closing the cookie almost completely. (They will open up slightly and look cute after baking.)
Bake at moderate heat (180/350) for 10-12 minutes, checking often at the end because they can burn.
Purim a zsidóság farsangi ünnepe.
Megemlékezés a perzsa uralom alatt élő zsidóság ie.365-ben történt megmeneküléséről.
A gonosz miniszter Hámán terve az volt, hogy az összes zsidót legyen az gyermek vagy felnőtt, fiatal vagy öreg, csecsemő vagy asszony egyetlen nap alatt leöljék, kiirtsák.
Eszter királyné nagybátyjával Mordechájjal és a zsidók nagy részével böjtölt és imádkozott hogy a terv ne valósulhasson meg.
Purim napján ünnepi vacsorát kell tartani, amit még sötétedés előtt kell elkezdeni. Ezen ünnepkor megengedett a korlátlan evés és ivás, valamint Hámán nevének említésekor nagy zajt kell csapni.
Legalább kétféle étel, ital ajándékot szokás küldeni legalább egy barátunknak.
Adományt is kell adni legalább két szegény rászoruló embernek.
Elterjedt szokás Purimkor jelmezt ölteni nemcsak a gyerekeknek de felnőtteknek is.
Hagyomány Purimkor a Hámán táska nevű tradicionális háromszögű süteményt sütni melyet mákkal vagy lekvárral töltenek meg.
PURIMI HÁMÁNTÁSKA RECEPT
A hámántáska mákkal, lekvárral vagy más édességgel töltött tradicionális háromszögletű sütemény.
Hozzávalók:
1 pohár cukor
1/3 pohár olaj
1/3 pohár margarin
3 tojás
1/2 pohár narancslé
4 pohár liszt
1 teáskanál só
1 felvert tojás
1 kg töltelék
Elkészítés:
Összekeverjük a cukrot a margarinnal és az olajjal. Hozzáadjuk a tojást és a narancslevet. Eldolgozzuk a száraz hozzávalókkal és egy nagy labdát gyúrunk. Ezt elosztjuk három felé. Lisztes gyúródeszkán nagyon vékonyra simítsuk ki a tésztát. Majd fogjunk egy poharat és ahányszor csak tudjuk belenyomjuk a tésztába, hogy jó sok körünk legyen. A körökbe tesszük a tölteléket. Majd három helyen kicsit megcsípjük a kört, és az összenyomott csípéseket a kör közepére nyomjuk. Így bezárul a háromszögletűre varázsolt süti. Közepes lángon sütjük 15-20 percig.
hamantash
For the dough:
100 gr (½ cup or 1 stick) butter or margarine, softened
¾ cup sugar
½ cup orange juice
1 egg yolk
¼ teaspoon vanilla
zest of ½ lemon
3 cups flour
1 tsp baking soda
For the filling:
1 ¼ cups (250 gr) ground poppy seeds
½ cup (120 ml) milk – dairy, almond, or soy
¼ cup (50 grams) confectioners’ sugar
¼ cup(60 grams) raisins
1 tsp grated lemon zest
¼ cup honey
First, make the filling: combine the milk and sugar in a small pot and bring to a boil. Add the poppy seeds and raisins and continue to simmer, stirring constantly. After several minutes, when well combined, add in the lemon zest and honey. Remove from the heat and allow to cool while you prepare the dough.
Then, make the dough: Using a stand or hand mixer, cream the butter/margarine with the sugar. When well combined, add the orange juice, egg yolk, vanilla, and lemon zest, and mix to combine. Add the baking soda and 1 ½ cups flour, continuing to mix. Change the beaters to dough hooks and add in the remaining 1 1/2 cups flour. You can also knead it in by hand. The dough should begin to pull away from the sides of the bowl, but will still be sticky. If it is really gumming up those dough hooks, add a bit of flour, up to ¼ cup.
Lop off a large bowl of dough and roll out on a counter sprinkled with flour. Get it as thin as you can, then cut out circles using a large round cookie cutter, a drinking glass, or whatever is handy. I used the lid of a mason jar. Twist the cutter around to release the circle.
Add about 1 tsp filling (it won’t look like a lot – but in my experience, less is more, otherwise it leaks out and burns). Fold up the ends into a triangle shape, pinching the sides well and closing the cookie almost completely. (They will open up slightly and look cute after baking.)
Bake at moderate heat (180/350) for 10-12 minutes, checking often at the end because they can burn.
2012. február 26., vasárnap
Moroccan Henna Party (in Israel)
Henna
Traditional Henna parties usually take place within the week before a special occasion, such as a wedding, Bar and Bat Mitzvah, or baby showers. During pre-wedding Henna parties, the oldest member of the family (often the grandmother) smudges henna in the palm of the bride and groom to symbolically bestow the new couple with good health, fertility, wisdom, and security. The henna is believed in Moroccan tradition to protect the couple from demons. The grandmother covers the henna, a dough-like paste produced by mixing crushed henna plant leaves with water, in order to lock in body heat and generate a richer color. Normally, the henna will dye skin orange for up to 2 weeks. In Moroccan folklore, the bride is exempt of her household duties until the henna completely fades. After the bride and groom are blessed with the henna, the guests also spread henna on their palms to bring good luck.
From: http://en.wikipedia.org/wiki/Moroccan_Jews
Traditional Henna parties usually take place within the week before a special occasion, such as a wedding, Bar and Bat Mitzvah, or baby showers. During pre-wedding Henna parties, the oldest member of the family (often the grandmother) smudges henna in the palm of the bride and groom to symbolically bestow the new couple with good health, fertility, wisdom, and security. The henna is believed in Moroccan tradition to protect the couple from demons. The grandmother covers the henna, a dough-like paste produced by mixing crushed henna plant leaves with water, in order to lock in body heat and generate a richer color. Normally, the henna will dye skin orange for up to 2 weeks. In Moroccan folklore, the bride is exempt of her household duties until the henna completely fades. After the bride and groom are blessed with the henna, the guests also spread henna on their palms to bring good luck.
From: http://en.wikipedia.org/wiki/Moroccan_Jews
Marokkói henna (eljegyzés)
Marokkói henna (eljegyzés)
Ősidők óta e szertartás szerint kelnek egybe az Izraelben elő Marokkói zsidó fiatalok. A henna eljegyzés régen a szülői háznál kezdődött. Ma mar nem így van, ahogy változik a világ úgy változnak a szokások is. Ma már általában külön rendezvény termekben történik a henna szertartás.
A szertartás a hagyomány szerint boldogságot, és gazdagságot hoz az ifjú pár számára.
Az eljegyzés a következőképpen történik:
A leendő ifjú pár a ház ajtajában marokkói népviseletbe öltözve (a ruha színe itt zöld) várja és fogadja a vendégeket. A meghívottak természetesen ajándékokkal érkeznek, amit csak később az est folyamán adnak át a leendő párnak.
A vendégeket a megterített asztalokhoz invitáljak, és amikor már mindenki megérkezett, elkezdődik a ceremónia, amely a régi időket idézi fel.
A teremben fáklyákat gyújtanak, hogy fényes legyen a fiatal pár élete, és mindenki, aki teheti, marokkói népviseleti ruhákba öltözik. A ruhák szélein az arany szín a gazdagságot jelképezi. A ruhák kézelőjén fehér keretbe foglalt apró tükrök vannak, ezek a jelképek úgyszintén a gazdagságot, az egyetértést jelképezik. A ruhák zöld és bíbor színei a szerelmet és a hosszú életet ábrázoljak.
A vendégeket vacsorával kínáljak, eközben a zenészek halk marokkói zenét játszanak.
A vacsora után megkezdődik a hamisítatlan marokkói buli!
A fiatal pár a vacsora után bordó ruhát ölt. A terem úgy van feldíszítve, mintha Marokkóban lennénk. A terem sarkában állítottak fel egy Marokkói sátrat.
A terem másik végén már felsorakoztak a beöltözött fiatalok. A sor elején két hintó,
elsőben a lány a másodikban a fiú ül, mögöttük a tömeg. A két hintót megemelve két - két fiú, elindulnak körben a teremben. A tömeg vonul utánuk énekelve, és a felemelt kezekben tálakat visznek, a tálakban édes cukorkák, sütemények,
megérkezve a sátorhoz, a leendő párt bekísérik a sátorba.
A vendégek egyenként odamennek a párhoz, odaadják az ajándékokat, a tálakat lerakjak a sátor elé, ezzel is szeretnék szimbolizálni a jókívánságukat, hogy édes és boldog legyen az ifjú pár élete.
Majd jön a várva várt pillanat, a sátor közepén van egy tál, abban a henna, (ez egy zöld növényi massza), amit a lány anyukája a lánya majd a veje tenyerén ken szét. Természetesen a vendégek is szeretnének kapni a tenyerükre a hennából.
Mindenki szeretne odajutni a párhoz, mert ők osztogatják hennát. Még én is kaptam belőle egy keveset a tenyerembe.
Ez a lényege a Marokkói henna szertartásnak, ezzel pecsételik meg az eljegyzésüket.
Az eljegyzés végén Marokkói teáskannából mindeniknek töltenek mentás teát, és ezt mondják egymásnak "LO HAJIM" az életre!
A ceremónia végén elkezdődik a hajnalig tartó Marokkói zenés buli, és mindenki táncol, és mulat az ifjú párral.
Fotók : Asi
Ősidők óta e szertartás szerint kelnek egybe az Izraelben elő Marokkói zsidó fiatalok. A henna eljegyzés régen a szülői háznál kezdődött. Ma mar nem így van, ahogy változik a világ úgy változnak a szokások is. Ma már általában külön rendezvény termekben történik a henna szertartás.
A szertartás a hagyomány szerint boldogságot, és gazdagságot hoz az ifjú pár számára.
Az eljegyzés a következőképpen történik:
A leendő ifjú pár a ház ajtajában marokkói népviseletbe öltözve (a ruha színe itt zöld) várja és fogadja a vendégeket. A meghívottak természetesen ajándékokkal érkeznek, amit csak később az est folyamán adnak át a leendő párnak.
A vendégeket a megterített asztalokhoz invitáljak, és amikor már mindenki megérkezett, elkezdődik a ceremónia, amely a régi időket idézi fel.
A teremben fáklyákat gyújtanak, hogy fényes legyen a fiatal pár élete, és mindenki, aki teheti, marokkói népviseleti ruhákba öltözik. A ruhák szélein az arany szín a gazdagságot jelképezi. A ruhák kézelőjén fehér keretbe foglalt apró tükrök vannak, ezek a jelképek úgyszintén a gazdagságot, az egyetértést jelképezik. A ruhák zöld és bíbor színei a szerelmet és a hosszú életet ábrázoljak.
A vendégeket vacsorával kínáljak, eközben a zenészek halk marokkói zenét játszanak.
A vacsora után megkezdődik a hamisítatlan marokkói buli!
A fiatal pár a vacsora után bordó ruhát ölt. A terem úgy van feldíszítve, mintha Marokkóban lennénk. A terem sarkában állítottak fel egy Marokkói sátrat.
A terem másik végén már felsorakoztak a beöltözött fiatalok. A sor elején két hintó,
elsőben a lány a másodikban a fiú ül, mögöttük a tömeg. A két hintót megemelve két - két fiú, elindulnak körben a teremben. A tömeg vonul utánuk énekelve, és a felemelt kezekben tálakat visznek, a tálakban édes cukorkák, sütemények,
megérkezve a sátorhoz, a leendő párt bekísérik a sátorba.
A vendégek egyenként odamennek a párhoz, odaadják az ajándékokat, a tálakat lerakjak a sátor elé, ezzel is szeretnék szimbolizálni a jókívánságukat, hogy édes és boldog legyen az ifjú pár élete.
Majd jön a várva várt pillanat, a sátor közepén van egy tál, abban a henna, (ez egy zöld növényi massza), amit a lány anyukája a lánya majd a veje tenyerén ken szét. Természetesen a vendégek is szeretnének kapni a tenyerükre a hennából.
Mindenki szeretne odajutni a párhoz, mert ők osztogatják hennát. Még én is kaptam belőle egy keveset a tenyerembe.
Ez a lényege a Marokkói henna szertartásnak, ezzel pecsételik meg az eljegyzésüket.
Az eljegyzés végén Marokkói teáskannából mindeniknek töltenek mentás teát, és ezt mondják egymásnak "LO HAJIM" az életre!
A ceremónia végén elkezdődik a hajnalig tartó Marokkói zenés buli, és mindenki táncol, és mulat az ifjú párral.
Fotók : Asi
2012. február 25., szombat
A NÉVTELEN SMULIK
A NÉVTELEN SMULIK.c.élményregényből részlet:
...C.Különböző pontok elfoglalása—harcok árán--- a Negevben.
Éjjel történt. Smulik őrszolgálatot teljesített.Váratlanul Gvulot kibuc irányából autófényeket látott közeledni .Egy...kettő...három .. Társával feszülten figyeltek.Nemsokára néhány autó érkezett a kapuhoz és nagy meglepetésükre leadták a hivatalos fényjelzést,amely arra a napra szólt.Amikor bejutottak a kibuc területére,a parancsnok odaszólt Smuliknak:
---- Vegyétek le az autókról a tankokat!
Smulik azt hitte rosszul hall és nem reagált a felszólításra.
---- Vegyétek le a tankokat!--- szólt újra a parancsnok.
---- Nem tudok tankot vezetni,így nem tudom levenni--- válaszolta.
Az osztag parancsnoka kibontotta az áthurkolt köteleket,majd egy oldallökéssel lerepítette a tankot az autóról. Földbe gyökerezett lábakkal nézték,mígnem felfogták,hogy a tankok
k a r t n o n b ó l vannak.! A parancsnok humoros ember volt, s így a parancsokat is humorral adta.
Másnap reggel négy dzsip érkezett,amelyekre rászerelték a karton-tankokat. Igy indultak el az egyiptomi határ felé,mely néhány kilométerre volt Mivtáchimtól.
Olyan irányba mentek,ahonnan jól láthatta őket az egyiptomi őrség. Néhány kört csináltak,
majd megálltak a dzsipek,hátukon a tankokkal.
Időközben megérkezett egy teherautó,amelyen sátrak,vascölöpök,drótkerítés és különböző felszerelések voltak. Lerakták ezeket a szállítmányokat és az ott lévő emberek megkezdték a tábor felállítását. Már a sátrak is álltak,amikor egy á l c á z o t t konyhát is elkészítettek.
A tábor közepén feszítették ki a ruhaszárító köteleket,a ruhákkal együtt. A konyhában,a kályhákban,olyan anyagot égettek,amelyek a kéményen sűrű füstöt eresztettek ki. Így az
á l c á z o t t tábor valódinak tűnt.
Reggelenként a dzsipeken lévő t a n k o k elhagyták a tábort,s utaztak egyet a sivatagban,mialatt óriási porfelhőt kavartak. Néhány óra múlva már vissza is tértek a táborba.
A sofőr és a katonák munka után visszamentek Mivtáchimba.
Az egyiptomiak azt hitték,hogy az izraeliek valamilyen nagy támadásra készülnek!--- Ezért
a Beér-Séva környékén állomásozó egyiptomi katonákat összpontosították,nem messze az
á l c á z o t t tábortól.
Az akció előkészítése tovább folyt. Estére a negevi kibucok autóit összevonták Gvulot kibucában ,majd a sötétség beálltával ezeket az autókat kivilágítva elindították Gvulotból,Mivtáchim irányába.
Az egyiptomi állásokból jól lehetett látni az akciót. Mivtachimba érkezéskor
az autókon eloltották a lámpákat,majd a sötétben visszamentek Gvulotba. Itt megfordultak
és ismét kivilágított fényszórókkal indultak el Mivtáchimba.Ezt jó néhányszor megcsinálták
az éjszaka folyamán.
-2-
Közben az egyiptomiak már félelemmel telten nézték a támadásra
készülő izraelieket : S ez a mozzanat betetőzte félelmüket!
Újabb erőket vontak ki Beér-Séváról Rafiách irányába.
A k a r t o n – tankok parancsnoka elmesélte,hogy ez az akció azért lett végrehajtva,hogy
Beér-Séváról az egyiptomiak kivonják katonai erőiket. Igy sikerült Beér-Sévát ténylegesen
elfoglalniuk --- majdnem--- harc nélkül.
UNTI ILDIKÓ RUTH ---- a könyv szerzője
közgazdász-- újságíró,majd népművelő—igazgató: szinházi rendező,író.Megjelenést illetően ez a második könyve,amely a magyar zsidóság vészkorszakának 5o. éves évfordulója alkalmából ---1944-l994--- a jeruzsálemi Binjane Haumába nemzetközi könyvkiállításon jelent meg. Smulik regényfigurának is beillene,de valóságos alak,aki öt évtizedet áldozott az életéből a zsidó ujjászületés mozgalmának.
Kezdetben halált megvető bátorsággal vett részt a cionista ellenállásban,majd allijázott és előbb éveken át katona volt---példamutató módon harcolt a zsidó haza függetlenségéért—majd Nicanim kibuc építése után,ott telepedett le,s haláláig tevékeny tagja volt.
A könyv olyan emberről ad érzékletes képet,akire valamennyien büszkék lehetünk.Büszkék azért,mert a magyarországi cionista ifjusági mozgalom--- a Hánoár Hácioni--- formálta nagyszerű emberré. A könyv ,amelyet kezünkbe tartunk---de nemcsak a könyv a bizonyíték erre,hanem az élete.
zl.BENEDEK PÁL
Uj Kelet 1994.IV.15.
2012. február 24., péntek
Névmisztika
A zsidók tudják a legjobban, milyen fontos a név az ember számára. Név nélkül nincs is brit, a nevet I”n adja, de legalábbis Ő hagyja jóvá. Az óhéber még legalább hetedíziglen föl tudta sorolni őseit, még ha nem is volt ez egy egetverő feladat, hiszen végül is csak hét férfinevet kellett megjegyezni. A bajok valamikor a diaszpórában kezdődtek, amikor is a mindenkori hazának megfelelő neveket kényszerült a zsidóság felvenni és a mindenkori hazák is sűrű egymásutánban váltották egymást. A bizalmatlan környezet nehezményezte a helyi szokások hanyagolását, a hatalom adópolitikájának is csak gátja volt a zsidó aki csak az ősei nevét sorolgatja, de a hivatal számára kézzelfogható és a helyi nyelvi kultúrának megfelelő családi névvel nem bírt.
Az üldöztetés és a pogromok a spanyol nevűeket Angliába, Németalföldre vagy Törökországba, a német nyelvű askenáziakat meg keletre a balti és szláv területekre sodorta. Az országokat viszont a háborúk sodorták el és a lakosság egy tollvonással egy másik ország lakója lett, költözés nélkül is. Lengyelország XVIII. századbeli felosztásakor elégelte meg II. József is a zsidók rendetlenségét, és a „Zur Vermeidung aller Unordnungen”/ Mindenfajta rendetlenség elkerülésének érdekében/kezdetű rendeletében súlyos pénzbírság terhe mellett kötelezte, az addig héber-jidis-orosz-lengyel névvel bírókat egy „rendes” német név felvételére. … mindenki, nemre való tekintet nélkül, aki nem a véglegesen fölvett német személy- és családnevét használja, hanem valamely mást, ha vagyonos, ugyancsak 50 frt bírsággal büntettetik, ha pedig nem bír vagyonnal, összes államainkból egész családjával együtt eltávolítandó... aki a bizonyítvány-jegyét 1787 november végéig a fent előírt módon nem adja be, vagy 10 frt pénzbüntetésre, az esetben pedig, ha nem bír vagyonnal, kímélet nélkül 8 napi közmunkára ítéltetik; /Részlet II.József rendeletéből/. Nem babra ment hát a játék a Habsburg birodalomban, mindamellett meg nem volt mindegy, hogy a következő világtörténelmi szakaszba milyen névvel lép be a család. Természetesen a pénz döntötte el ezt is. Slómó, az arany és ezüstműves egy apró kis ajándékkal kedveskedett az osztrák bürokratának és megkapta az áhított „ezüstcsillogás” nevet. Üzlete fölé büszkén írhatta ki: Salamon Silberschein udvari szállító, aranyműves. Slómó, a snorrer, azaz a sóher, tehát a feketébe /sáhor/ öltözött kéregető koldus viszont aligha tudott értékelhető ajándékokkal előállni. Az osztrák irodakukacok elég érzékenyek voltak az ilyen méltatlan helyzetekre és ennek megfelelő neveket osztottak ki. A sóher automatikusan Schwarz lett, kétséget sem hagyva afelől, hogy a koldus fekete öltözetéről van családnevében szó. Hasonlóan jártak mind, akik nem tudták a császári adminisztrációt megvesztegetni, vagy nem voltak elég tisztelettudóak és alázatosak. Ők a leghülyébb neveket kapták, csak úgy brahiból, akárhogy is kapálództak ellene: Blau, Rot, Weiss, Braun, Gelb, Schwarz, Grün, Klein, Gross, Breit, Lang, tehát amilyen szín, vagy méret éppen az eszükbe jutott. A név sok mindent fejez ki, rengeteg információval bír úgy birtoklójáról, mint a társadalomról és a történelemről. A névben kódolva van minden, ideológia, sors, világnézet és korszellem és az a hosszú út is, amit mondjuk egy Schwarz névvel bíró multimilliomos és elődei a családtörténelem során megtettek a felemelkedésig. A zsidó emancipáció korában, a XIX. században olyan nemzeti hév kapta el a magyar zsidóságot, hogy egész névmagyarító mozgalom keletkezett. Ekkor válthatott Schwarz Feketére és a Schullerek Surányira, Grün meg Zöldi-re. Ez is a korszellem lenyomata volt, mint ahogy az a hazafiúi önzetlen lelkesedés is, mellyel a zsidó nemzetőr és honvéd a 48-as Szabadságharcban a független Magyarországért harcba szállt, vagy ahogy az első világháborúban a zsidó katona vonult hadba a K.u.K. Monarhiáért „kutya Szerbia” felkiáltással. Az is érdekes korjelenség, hogy ma sokan zsidó öntudatra ébredve a spanyolosítottból németesített, majd magyarosított nevüket héberesítik vissza az „eredetire”, ha sikerül hetedíziglen a geneológiai kutatás. Tudják? - az íz az egy rokoni fokozat visszafele a családfán.
De mit akarok mind ezzel mondani – kérdezi jogosan a kedves olvasó? Nos, csupán zavarodottságomnak szeretnék hangot adni, mely az utóbbi időben gyakran megszáll, az is lehet, hogy csak öregszem, mint 54-es kiadású ősbudapesti. Szóval keverem a neveket. Főleg az utcaneveket. Vagy nem keverem, hanem azok változnak fergeteges sebességgel. Nekem sokat jelentenek ezek a nevek, mindig érdekelt, ki vagy mi áll mögötte, miért pont ő lett a névadó. Bécs belvárosában több száz éve ugyanazon néven nevezik a tereket, utcákat, részben az épületeket is. Ad ez egy történelmi hangulatot sőt hitelességet, és a nevek egyben idegenvezetők is. Ha Maria-Theresienplatz, akkor a szobor rajta holt biztos Maria-Theresia. A csínos sétálóutca a Graben neve árkot jelent és könnyű is a történelmét kibogozni mert a közepén található egy Szentháromság-szobor, amit a pestisjárvány kicsengésével állítottak általában a hálás keresztény hívők. És ebben az árokban alattunk van a temérdek bécsi pestisáldozat. De mondhatnám a Judengasset is, tiszta sor, itt volt a zsidónegyed. Nevek, szobrok, épületek mind a helyükön, mint egy történelmi filmben. Korombeli barátommal beszélgetve Pesten viszont azon veszem észre magam, hogy eltévedek. Hogy is hívják most a Rajk László utcát, – kérdezem. Az a Tátra vagy a Pannonia most. Nem, a Tátra az a Fürst Sándor utca volt. Na és a Május 1. utca most mi? – tromfolok. Hát Hermina.. A Népstadion út is végigkísérte a történelmet. A háborúig Stefánia, aztán mi sem természetesebb Vorosilov marsal út, ’56 után Népstadion. Ma nem cseng „jól” a nép, a nemzet a „komilfó”, a stadiont is átnevezték Puskás Ferencre, az utat meg vissza Stefániára. Apropó, ma éppen november 7. van, illetve bocsánat November 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. Máig Novhét tér korosztályom száján az Oktogon. De volt ez a tér a magyar alkalmazkodóképesség netovábbjaként Achteckplatz később Nyolcszögtér is, de az nem vált be, viszont hálából a „világbéke megmentőinek” 1938-ban átkeresztelték Mussolinire, mint ahogy egy megállóval arrébb a Köröndöt Hitlerre. Aztán persze megint körönd lett, de 61-től már Kodály körönd. Az Andrássy út sokáig nem állt a nyelvemre mert én a Népköztársaság útjába születtem bele, de volt előttem ez a szép 3 km Sztálin út, Ifjúság útja és Sugárút is. A Habsburg familiáriusok Erzsébet és Teréz is visszakapták körút-cikkejüket Vlagyimir Iljics Lenintől. Tényleg, és a Felszab téri volt lakásodnak most mi a címe? – kérdi barátom hamiskásan. Ja, a Felszabadulás tér? Atyavilág, már a puszta fogalmon is vita keletkezett a rendszerváltás környékén, hogy felszabadítás vagy felszabadulás… Nos, a postás nem volt irígylésreméltó helyzetben. Volt Károlyi utca egy rövid ideig, de Károlyi Mihállyal, a vörös gróffal komoly bajai vannak a ma uralkodó osztályoknak, a parlament mellől is el akarják az első magyar köztársasági elnököt távolítani. Szóval lőn Ferenciek tere, de addigra én már Izraelben voltam és én utoljára a Kossuth Lajos utcát adtam meg, mert Kossuthban valahogy bíztam, elvégre legalább háromezer utca, út, tér, lépcső és sétány van róla elnevezve és személye nem lehet kérdéses. A Thälmann utcát viszont legalább egy órát kerestem az esőben Angyalföldön és nem akartam elhinni hogy nem találom meg a térképem alapján. Ja, az német kommunista volt – magyarázta a bennszülött bácsika. Ez itt most a Fiastyúk utca! Folytathatnám a minap Széll Kálmán térré avanzsált Moszkva térrel vagy a Tisza Kálmán térrel, ami 46-tól Köztársaság tér volt és két hónapja II. János Pál pápa tér. Gőzerővel folyik Horthy Miklós lovas admirális-kormányzó úr rehabilitálása, nem lenne túl meglepő a Bartók Béla út visszakeresztelése Horthyra. lehetett volna persze Bartókot Elvis Presley-re is változtatni, hisz szintén zenész, de Presley már megkapta a parkot a Margit híd budai hídfejénél
Tehát értek én a szép szóból. A név reprezentálja a jelent, illetve a jelen éppen aktuálisan uralkodó értékeit. És mi magyarok nem vagyunk földhözragadtak, röghözkötöttek, merünk változtatni és nevén merjük nevezni a változást! Vagy talán csupán változtatást…
Surányi András
Az üldöztetés és a pogromok a spanyol nevűeket Angliába, Németalföldre vagy Törökországba, a német nyelvű askenáziakat meg keletre a balti és szláv területekre sodorta. Az országokat viszont a háborúk sodorták el és a lakosság egy tollvonással egy másik ország lakója lett, költözés nélkül is. Lengyelország XVIII. századbeli felosztásakor elégelte meg II. József is a zsidók rendetlenségét, és a „Zur Vermeidung aller Unordnungen”/ Mindenfajta rendetlenség elkerülésének érdekében/kezdetű rendeletében súlyos pénzbírság terhe mellett kötelezte, az addig héber-jidis-orosz-lengyel névvel bírókat egy „rendes” német név felvételére. … mindenki, nemre való tekintet nélkül, aki nem a véglegesen fölvett német személy- és családnevét használja, hanem valamely mást, ha vagyonos, ugyancsak 50 frt bírsággal büntettetik, ha pedig nem bír vagyonnal, összes államainkból egész családjával együtt eltávolítandó... aki a bizonyítvány-jegyét 1787 november végéig a fent előírt módon nem adja be, vagy 10 frt pénzbüntetésre, az esetben pedig, ha nem bír vagyonnal, kímélet nélkül 8 napi közmunkára ítéltetik; /Részlet II.József rendeletéből/. Nem babra ment hát a játék a Habsburg birodalomban, mindamellett meg nem volt mindegy, hogy a következő világtörténelmi szakaszba milyen névvel lép be a család. Természetesen a pénz döntötte el ezt is. Slómó, az arany és ezüstműves egy apró kis ajándékkal kedveskedett az osztrák bürokratának és megkapta az áhított „ezüstcsillogás” nevet. Üzlete fölé büszkén írhatta ki: Salamon Silberschein udvari szállító, aranyműves. Slómó, a snorrer, azaz a sóher, tehát a feketébe /sáhor/ öltözött kéregető koldus viszont aligha tudott értékelhető ajándékokkal előállni. Az osztrák irodakukacok elég érzékenyek voltak az ilyen méltatlan helyzetekre és ennek megfelelő neveket osztottak ki. A sóher automatikusan Schwarz lett, kétséget sem hagyva afelől, hogy a koldus fekete öltözetéről van családnevében szó. Hasonlóan jártak mind, akik nem tudták a császári adminisztrációt megvesztegetni, vagy nem voltak elég tisztelettudóak és alázatosak. Ők a leghülyébb neveket kapták, csak úgy brahiból, akárhogy is kapálództak ellene: Blau, Rot, Weiss, Braun, Gelb, Schwarz, Grün, Klein, Gross, Breit, Lang, tehát amilyen szín, vagy méret éppen az eszükbe jutott. A név sok mindent fejez ki, rengeteg információval bír úgy birtoklójáról, mint a társadalomról és a történelemről. A névben kódolva van minden, ideológia, sors, világnézet és korszellem és az a hosszú út is, amit mondjuk egy Schwarz névvel bíró multimilliomos és elődei a családtörténelem során megtettek a felemelkedésig. A zsidó emancipáció korában, a XIX. században olyan nemzeti hév kapta el a magyar zsidóságot, hogy egész névmagyarító mozgalom keletkezett. Ekkor válthatott Schwarz Feketére és a Schullerek Surányira, Grün meg Zöldi-re. Ez is a korszellem lenyomata volt, mint ahogy az a hazafiúi önzetlen lelkesedés is, mellyel a zsidó nemzetőr és honvéd a 48-as Szabadságharcban a független Magyarországért harcba szállt, vagy ahogy az első világháborúban a zsidó katona vonult hadba a K.u.K. Monarhiáért „kutya Szerbia” felkiáltással. Az is érdekes korjelenség, hogy ma sokan zsidó öntudatra ébredve a spanyolosítottból németesített, majd magyarosított nevüket héberesítik vissza az „eredetire”, ha sikerül hetedíziglen a geneológiai kutatás. Tudják? - az íz az egy rokoni fokozat visszafele a családfán.
De mit akarok mind ezzel mondani – kérdezi jogosan a kedves olvasó? Nos, csupán zavarodottságomnak szeretnék hangot adni, mely az utóbbi időben gyakran megszáll, az is lehet, hogy csak öregszem, mint 54-es kiadású ősbudapesti. Szóval keverem a neveket. Főleg az utcaneveket. Vagy nem keverem, hanem azok változnak fergeteges sebességgel. Nekem sokat jelentenek ezek a nevek, mindig érdekelt, ki vagy mi áll mögötte, miért pont ő lett a névadó. Bécs belvárosában több száz éve ugyanazon néven nevezik a tereket, utcákat, részben az épületeket is. Ad ez egy történelmi hangulatot sőt hitelességet, és a nevek egyben idegenvezetők is. Ha Maria-Theresienplatz, akkor a szobor rajta holt biztos Maria-Theresia. A csínos sétálóutca a Graben neve árkot jelent és könnyű is a történelmét kibogozni mert a közepén található egy Szentháromság-szobor, amit a pestisjárvány kicsengésével állítottak általában a hálás keresztény hívők. És ebben az árokban alattunk van a temérdek bécsi pestisáldozat. De mondhatnám a Judengasset is, tiszta sor, itt volt a zsidónegyed. Nevek, szobrok, épületek mind a helyükön, mint egy történelmi filmben. Korombeli barátommal beszélgetve Pesten viszont azon veszem észre magam, hogy eltévedek. Hogy is hívják most a Rajk László utcát, – kérdezem. Az a Tátra vagy a Pannonia most. Nem, a Tátra az a Fürst Sándor utca volt. Na és a Május 1. utca most mi? – tromfolok. Hát Hermina.. A Népstadion út is végigkísérte a történelmet. A háborúig Stefánia, aztán mi sem természetesebb Vorosilov marsal út, ’56 után Népstadion. Ma nem cseng „jól” a nép, a nemzet a „komilfó”, a stadiont is átnevezték Puskás Ferencre, az utat meg vissza Stefániára. Apropó, ma éppen november 7. van, illetve bocsánat November 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. Máig Novhét tér korosztályom száján az Oktogon. De volt ez a tér a magyar alkalmazkodóképesség netovábbjaként Achteckplatz később Nyolcszögtér is, de az nem vált be, viszont hálából a „világbéke megmentőinek” 1938-ban átkeresztelték Mussolinire, mint ahogy egy megállóval arrébb a Köröndöt Hitlerre. Aztán persze megint körönd lett, de 61-től már Kodály körönd. Az Andrássy út sokáig nem állt a nyelvemre mert én a Népköztársaság útjába születtem bele, de volt előttem ez a szép 3 km Sztálin út, Ifjúság útja és Sugárút is. A Habsburg familiáriusok Erzsébet és Teréz is visszakapták körút-cikkejüket Vlagyimir Iljics Lenintől. Tényleg, és a Felszab téri volt lakásodnak most mi a címe? – kérdi barátom hamiskásan. Ja, a Felszabadulás tér? Atyavilág, már a puszta fogalmon is vita keletkezett a rendszerváltás környékén, hogy felszabadítás vagy felszabadulás… Nos, a postás nem volt irígylésreméltó helyzetben. Volt Károlyi utca egy rövid ideig, de Károlyi Mihállyal, a vörös gróffal komoly bajai vannak a ma uralkodó osztályoknak, a parlament mellől is el akarják az első magyar köztársasági elnököt távolítani. Szóval lőn Ferenciek tere, de addigra én már Izraelben voltam és én utoljára a Kossuth Lajos utcát adtam meg, mert Kossuthban valahogy bíztam, elvégre legalább háromezer utca, út, tér, lépcső és sétány van róla elnevezve és személye nem lehet kérdéses. A Thälmann utcát viszont legalább egy órát kerestem az esőben Angyalföldön és nem akartam elhinni hogy nem találom meg a térképem alapján. Ja, az német kommunista volt – magyarázta a bennszülött bácsika. Ez itt most a Fiastyúk utca! Folytathatnám a minap Széll Kálmán térré avanzsált Moszkva térrel vagy a Tisza Kálmán térrel, ami 46-tól Köztársaság tér volt és két hónapja II. János Pál pápa tér. Gőzerővel folyik Horthy Miklós lovas admirális-kormányzó úr rehabilitálása, nem lenne túl meglepő a Bartók Béla út visszakeresztelése Horthyra. lehetett volna persze Bartókot Elvis Presley-re is változtatni, hisz szintén zenész, de Presley már megkapta a parkot a Margit híd budai hídfejénél
Tehát értek én a szép szóból. A név reprezentálja a jelent, illetve a jelen éppen aktuálisan uralkodó értékeit. És mi magyarok nem vagyunk földhözragadtak, röghözkötöttek, merünk változtatni és nevén merjük nevezni a változást! Vagy talán csupán változtatást…
Surányi András
2012. február 23., csütörtök
Ataif (marokkói palacsinta) Mimunára
40 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 4,25 dl langyos víz, 1 ek olaj, csipet só. Tegyük meleg helyre az átszitált*, sózott lisztet. Keverjük el az élesztőt langyos vízben, majd fakanállal keverjük a liszthez. Kb. 1,5óra alatt megkel. Pár csepp olajat tegyünk a palacsintasütőbe, ha forró kistányérméretű vastag palacsintát süssünk benne. Addig süssük, míg egy-egy oldalahólyagos lesz. Készíthetjük cukorral is. Fogyaszthatjuk előételként, desszertnek töltve vagy rakottként.
marcipán recept
Marcipán
Hozzávalók:
25 dkg mandulabél
25 dkg porcukor
2 tojás fehérje
Elkészítés:
A mandulát forró vízbe tesszük, majd az újraforrástól számított 2-3 perc múlva leszűrjük, s a fellazult, barna héjából könnyedén kicsúsztatjuk.
A tiszta mandulákat egy napig szétterítve szárítjuk, majd diódarálóval ledaráljuk.
A darált mandulát összedolgozzuk a porcukorral, és a tojások fehérjével.
Kinyújtani vékonyan meghintett porcukros deszkán tudjuk, tetszés szerint alakíthatjuk, darabolhatjuk, kakaóval, aromával színezhetjük, golyókat formálhatunk belőle, s meghempergethetjük tortadarában, - kinek tetszése, fantáziája szerint.
Hozzávalók:
25 dkg mandulabél
25 dkg porcukor
2 tojás fehérje
Elkészítés:
A mandulát forró vízbe tesszük, majd az újraforrástól számított 2-3 perc múlva leszűrjük, s a fellazult, barna héjából könnyedén kicsúsztatjuk.
A tiszta mandulákat egy napig szétterítve szárítjuk, majd diódarálóval ledaráljuk.
A darált mandulát összedolgozzuk a porcukorral, és a tojások fehérjével.
Kinyújtani vékonyan meghintett porcukros deszkán tudjuk, tetszés szerint alakíthatjuk, darabolhatjuk, kakaóval, aromával színezhetjük, golyókat formálhatunk belőle, s meghempergethetjük tortadarában, - kinek tetszése, fantáziája szerint.
Israeli Mimuna
I became interested inthe Moroccan Jewish national costumes and impressed by the genuine kindness of the people. the is heritage is preserved for thousands of years, and present even today.From the jewish morrocan heritages and traditions I show the celebrations of the Mimuna and henna.The meaning of Mimuna is wealth. The celebrations origin time is unbeknown. the jewish - moroccans have celebrated the mimuna on the first day after Pessach ( Jewish Pascha) during the jewish mounth Nissan which is around april.Every Jewish - Moroccan family celebrates with traditional wear, music dance and various festive dishes.The Henna is a traditional Moroccan - Jewish engagement celebration.The Henna celebration begins in the bride parent's house. Accordink to the tradition, the Henna brings happiness and wealth to the new young couple.The cloths they lear have a golden stripe which is the symbol of wealth.On the cloths sleeves there are little mirrors with white frames, the symbol of agreement and cooperation. The cloths colors are bright, light green and scarlet which are the symbols the love and long life. At the end of the celebration traditionally "nanna" mint tea is offered.
Izraeli Mimuna
A mimuna hagyományos ünnep a marokkói zsidók között, akik a Peszah lezárását követő napon ünnepelnek. Peszáhkor kovásztalan ételeket fogyasztunk megemlékezve az egyiptomi kivonulásra.
A mimunán viszont már kovászos ételeket kell fogyasztani.
Ez egy színes fesztivál, amelyben a vendéglátók
marokkói ételekkel, édességekkel, és zenével várják a vendégeket. Az étel összetevőire jellemző hogy nagyon édesek, amely jelképezi a fizikai szabadságukat, hiszen megmenekültek az egyiptomi fogságból. Ezek az ételek továbbá szimbolizálják a jólétet, és a jó szerencsét.
Az ünnepségen fehér abrosszal megterített asztallal várják a vendégeket. Ezeken az ünnepségeken általában politikai tisztségviselőket is meg szoktak hívni.
Az asztalon szétszórt szezámmagok, dió, mandula, fehér mandulás nugát, szárított és friss szeletelt gyümölcsök,( például alma narancs, ribizli, grapefruit)találhatók. Az asztal közepére egy pohár olajat, és egy kancsó tejet helyeznek, e köré hét csokoládéból készült érmét helyeznek, amelyben liszt van. Az asztal külső részére friss salátákat, és szeletelt zöldségeket raknak. Ezen kívül egy tányér apróra vágott zöldség és ezen egészben hagyott hal kerül az asztal középső részébe, amely a Vörös tengert szimbolizálja.
A fő étkezésnél általában különböző módozatban elkészített halat szoktak fogyasztani, a köret általában kuszkusz szokott lenni és sokféle saláta.
A mézédes sütemények közül érdemes megemlíteni a több színben pompázó töltött marcipánokat,
baklávákat és a nagyon finom „mofletta” mézzel és vajjal ízesített marokkói palacsintákat, amelyeket a fő étkezés után szoktak elfogyasztani.
Az étkezés után népszerű marokkói mentás teát szoktak inni, amely náluk nagy szimbolikus hagyomány, a vendégszeretetet és a barátságot szimbolizálja. Beszélgetés előtt, alatt és minden étkezés után teát fogyasztanak. A teáscsészékre jellemző a művészien kialakított marokkói stílus, ezeknek a színe általában arany.
Sharon Asher
Fotók : Asi
Izraeli Mimuna
A mimuna hagyományos ünnep a marokkói zsidók között, akik a Peszah lezárását követő napon ünnepelnek. Peszáhkor kovásztalan ételeket fogyasztunk megemlékezve az egyiptomi kivonulásra.
A mimunán viszont már kovászos ételeket kell fogyasztani.
Ez egy színes fesztivál, amelyben a vendéglátók
marokkói ételekkel, édességekkel, és zenével várják a vendégeket. Az étel összetevőire jellemző hogy nagyon édesek, amely jelképezi a fizikai szabadságukat, hiszen megmenekültek az egyiptomi fogságból. Ezek az ételek továbbá szimbolizálják a jólétet, és a jó szerencsét.
Az ünnepségen fehér abrosszal megterített asztallal várják a vendégeket. Ezeken az ünnepségeken általában politikai tisztségviselőket is meg szoktak hívni.
Az asztalon szétszórt szezámmagok, dió, mandula, fehér mandulás nugát, szárított és friss szeletelt gyümölcsök,( például alma narancs, ribizli, grapefruit)találhatók. Az asztal közepére egy pohár olajat, és egy kancsó tejet helyeznek, e köré hét csokoládéból készült érmét helyeznek, amelyben liszt van. Az asztal külső részére friss salátákat, és szeletelt zöldségeket raknak. Ezen kívül egy tányér apróra vágott zöldség és ezen egészben hagyott hal kerül az asztal középső részébe, amely a Vörös tengert szimbolizálja.
A fő étkezésnél általában különböző módozatban elkészített halat szoktak fogyasztani, a köret általában kuszkusz szokott lenni és sokféle saláta.
A mézédes sütemények közül érdemes megemlíteni a több színben pompázó töltött marcipánokat,
baklávákat és a nagyon finom „mofletta” mézzel és vajjal ízesített marokkói palacsintákat, amelyeket a fő étkezés után szoktak elfogyasztani.
Az étkezés után népszerű marokkói mentás teát szoktak inni, amely náluk nagy szimbolikus hagyomány, a vendégszeretetet és a barátságot szimbolizálja. Beszélgetés előtt, alatt és minden étkezés után teát fogyasztanak. A teáscsészékre jellemző a művészien kialakított marokkói stílus, ezeknek a színe általában arany.
Sharon Asher
2012. február 22., szerda
Kaliv (Hasidic dynasty)
From Wikipedia, the free encyclopedia
The Kaliver Dynasty began with Rabbi Yitzchak Isaac Taub (1744-1828) of Kaliv (Kalov, Kalev), Hungary. He was the first Hassidic Rebbein Hungary. He was discovered by Rabbi Leib Sarah's, a disciple of the Baal Shem Tov. Rabbi Leib first met Rabbi Isaac when he was a small child, a small shepherd boy. Rabbi Leib told his mother, a widow, that her son was destined to be a great Tzaddik. He took the small child to Nikolsburg to learn with Rabbi Shmelke of Nikolsburg. Rabbi Isaac grew to be a great rebbe and was known as "the Sweet Singer of Israel". He composed many popular Hasidic melodies. Often he adapted Hungarian folk songs, adding Jewish words. He taught that the tunes he heard were really from the Holy Temple in Jerusalem, and were lost among the nations over the years, and he found them and returned them to the Jewish people. He said that the proof that it was true was that the gentile who would teach him the song would forget it as soon as the rebbe learned it. He was famous for composing the traditional Hungarian Hasidic tune "Szól a kakas már".
Today there are two Kaliver Rebbes. They are distinguished by the spelling of their title. The rebbe in Jerusalem is called the Kaliver Rebbe, (Hebrew: אדמו"ר מקאליב). The rebbe in New York is the Kalover Rebbe, (Hebrew: אדמו"ר מקאלוב).
Grand Rebbe Menachem Mendel Taub is the Kaliver Rebbe in Israel, the son of the Rozler Rov, and son-in-law of Grand Rabbi Pinchos Shapiro, the Kechneyer Rebbe, scion of the Nadvorna Dynasty.
In 1944 he was put on a transport to Auschwitz by the Nazis, and he arrived there three days before Shavuos. He was transferred from there to the Warsaw Ghetto and the Breslau concentration camp, and later to Bergen-Belsen. Six months after the war ended he discovered that his wife had survived, and they were reunited in Sweden. In 1947 they migrated to the United States of America, where he began his work in memorializing the Holocaust in Cleveland, Ohio .[1]
He moved to Israel in 1962. Upon coming to Israel, the Rebbe created Kiryas Kaliv in Rishon LeZion. The foundation stone was laid on 7 Adar 5723 (3 March 1963), the day of the Yahrtzeit of the founder of the dynasty, Grand Rabbi Isaac Taub. Several years later he moved his headquarters toBnei Brak. In 2004, the rebbe's court moved to Jerusalem.
During the last 60 years, since World War II, the rebbe has traveled to millions of Jews with his story and the saying of Shema Yisrael. He is also active in Jewish outreach and holds regular lectures for groups of professionals, including doctors and police officers. In addition, a Network of Kollelim, An Encyclopedia Project, and Several other divisions of Kaliv have been founded.
Grand Rebbe Moses Taub is the Kalover Rebbe in America. His synagogue is in the Williamsburg section of Brooklyn. His father was the previous Kalover Rebbe of Williamsburg, Grand Rabbi Menachem Shlomo Taub, the author of Chakal Tapuchin. The present rebbe travels all around the world teaching Jewish people about Judaism.
From : http://en.wikipedia.org/wiki/Kaliv_(Hasidic_dynasty)
The Kaliver Dynasty began with Rabbi Yitzchak Isaac Taub (1744-1828) of Kaliv (Kalov, Kalev), Hungary. He was the first Hassidic Rebbein Hungary. He was discovered by Rabbi Leib Sarah's, a disciple of the Baal Shem Tov. Rabbi Leib first met Rabbi Isaac when he was a small child, a small shepherd boy. Rabbi Leib told his mother, a widow, that her son was destined to be a great Tzaddik. He took the small child to Nikolsburg to learn with Rabbi Shmelke of Nikolsburg. Rabbi Isaac grew to be a great rebbe and was known as "the Sweet Singer of Israel". He composed many popular Hasidic melodies. Often he adapted Hungarian folk songs, adding Jewish words. He taught that the tunes he heard were really from the Holy Temple in Jerusalem, and were lost among the nations over the years, and he found them and returned them to the Jewish people. He said that the proof that it was true was that the gentile who would teach him the song would forget it as soon as the rebbe learned it. He was famous for composing the traditional Hungarian Hasidic tune "Szól a kakas már".
Today there are two Kaliver Rebbes. They are distinguished by the spelling of their title. The rebbe in Jerusalem is called the Kaliver Rebbe, (Hebrew: אדמו"ר מקאליב). The rebbe in New York is the Kalover Rebbe, (Hebrew: אדמו"ר מקאלוב).
Grand Rebbe Menachem Mendel Taub is the Kaliver Rebbe in Israel, the son of the Rozler Rov, and son-in-law of Grand Rabbi Pinchos Shapiro, the Kechneyer Rebbe, scion of the Nadvorna Dynasty.
In 1944 he was put on a transport to Auschwitz by the Nazis, and he arrived there three days before Shavuos. He was transferred from there to the Warsaw Ghetto and the Breslau concentration camp, and later to Bergen-Belsen. Six months after the war ended he discovered that his wife had survived, and they were reunited in Sweden. In 1947 they migrated to the United States of America, where he began his work in memorializing the Holocaust in Cleveland, Ohio .[1]
He moved to Israel in 1962. Upon coming to Israel, the Rebbe created Kiryas Kaliv in Rishon LeZion. The foundation stone was laid on 7 Adar 5723 (3 March 1963), the day of the Yahrtzeit of the founder of the dynasty, Grand Rabbi Isaac Taub. Several years later he moved his headquarters toBnei Brak. In 2004, the rebbe's court moved to Jerusalem.
During the last 60 years, since World War II, the rebbe has traveled to millions of Jews with his story and the saying of Shema Yisrael. He is also active in Jewish outreach and holds regular lectures for groups of professionals, including doctors and police officers. In addition, a Network of Kollelim, An Encyclopedia Project, and Several other divisions of Kaliv have been founded.
Grand Rebbe Moses Taub is the Kalover Rebbe in America. His synagogue is in the Williamsburg section of Brooklyn. His father was the previous Kalover Rebbe of Williamsburg, Grand Rabbi Menachem Shlomo Taub, the author of Chakal Tapuchin. The present rebbe travels all around the world teaching Jewish people about Judaism.
From : http://en.wikipedia.org/wiki/Kaliv_(Hasidic_dynasty)
2012. február 21., kedd
Menachem Mendel Taub
Kaliv, Haszid dinasztia
Rabbi Yitzchak Isaac Taub 1744 – 1828 között élt Magyarországon.
1781 ben választották meg rabbinak Taub Izsákot. A magyarországi hászidizmus megalapítója, a nagy Cádik.
Ősei a 17. században menekültek el a spanyol inkvizíció elől, és Szerencsen telepedtek le. Sokszor sétált kint mezőn, pásztorok, juhászok között. Itt szerette meg a természetet, nem volt más szórakozása, csak a Biblia, meg a pásztorfurulya. A Szól a kakas már című dalt egy ismeretlen juhásztól tanulta, a dalhoz utóbb a rabbi kiegészítő héber szöveget írt.
A Yitzchák Issac Taub leszármazottja Menachem Mendel Taub (csoda rabbi.) 1941-ben megjárta Auschwicz-ot, majd a Varsói gettóban, Breslau koncentrációs táborban, majd Bergen – Belsen- ben volt.
A háború után Amerikába ment, és a holokauszttal foglalkozott.
1962-ben Izraelbe utazott, és a mai napig ott él.
Rishon Lezion-ba, Bnei Brak-ba, majd 2004 Jeruzsálembe költözött.
Jeruzsálemben felépítette a Shma Israel Zsinagógát a Hanna utcában.
Volt szerencsém nyolc évvel ezelött személyesen találkozni a Nagy Rabbival.
Pénteken este voltam nála a zsinagógában, és a saját fülemmel hallottam hogyan énekelte ő és a gyülekezete magyarul a" szól a kakas már" című messiás váró dalt.
Itt született meg a híres múve:
Szól a kakas már
majd megvirrad már.
Zöld erdőben, sík mezőben
sétál egy madár.
Micsoda madár, de micsoda madár?
Zöld a lába, kék a szárnya, engem oda vár.
Várj, madár várj,
Te csak mindig várj!
Ha az Isten néked rendelt,
tiéd leszek már.
Mikor lesz az már,
de mikor lesz az már?
Jibóne hamikdos, ír Cijajn temálé,
akkor lesz az már!
És miért nincs az már,
de miért nincs az már?
Umipné chatoénu golinu méarcénu,
azért nincs az már!
Sharon Asher
Fotók: Asi
Rabbi Yitzchak Isaac Taub 1744 – 1828 között élt Magyarországon.
1781 ben választották meg rabbinak Taub Izsákot. A magyarországi hászidizmus megalapítója, a nagy Cádik.
Ősei a 17. században menekültek el a spanyol inkvizíció elől, és Szerencsen telepedtek le. Sokszor sétált kint mezőn, pásztorok, juhászok között. Itt szerette meg a természetet, nem volt más szórakozása, csak a Biblia, meg a pásztorfurulya. A Szól a kakas már című dalt egy ismeretlen juhásztól tanulta, a dalhoz utóbb a rabbi kiegészítő héber szöveget írt.
A Yitzchák Issac Taub leszármazottja Menachem Mendel Taub (csoda rabbi.) 1941-ben megjárta Auschwicz-ot, majd a Varsói gettóban, Breslau koncentrációs táborban, majd Bergen – Belsen- ben volt.
A háború után Amerikába ment, és a holokauszttal foglalkozott.
1962-ben Izraelbe utazott, és a mai napig ott él.
Rishon Lezion-ba, Bnei Brak-ba, majd 2004 Jeruzsálembe költözött.
Jeruzsálemben felépítette a Shma Israel Zsinagógát a Hanna utcában.
Volt szerencsém nyolc évvel ezelött személyesen találkozni a Nagy Rabbival.
Pénteken este voltam nála a zsinagógában, és a saját fülemmel hallottam hogyan énekelte ő és a gyülekezete magyarul a" szól a kakas már" című messiás váró dalt.
Itt született meg a híres múve:
Szól a kakas már
majd megvirrad már.
Zöld erdőben, sík mezőben
sétál egy madár.
Micsoda madár, de micsoda madár?
Zöld a lába, kék a szárnya, engem oda vár.
Várj, madár várj,
Te csak mindig várj!
Ha az Isten néked rendelt,
tiéd leszek már.
Mikor lesz az már,
de mikor lesz az már?
Jibóne hamikdos, ír Cijajn temálé,
akkor lesz az már!
És miért nincs az már,
de miért nincs az már?
Umipné chatoénu golinu méarcénu,
azért nincs az már!
Sharon Asher
Tisztelt Adományozó!
Tisztelt Adományozó!
Segítse munkámat, ha módjában áll.
Köszönöm, hogy hozzájárul a bloggom működési költségeinek fedezéséhez.
Az Ön által felajánlásra kerülő összeget az alábbi számlaszámra tudja banki átutalással eljuttatni.
Sharon Asher
MKB BANK Zrt
Számlaszám : 103000021038515749010017
SWIFT MKKB HU HB HU23 103000021038515748810010 EUR
Please donate!
Dear donor,
Special thanks to all who help.
you may wire the sum offered for this site to:
Sharon Asher
MKB BANK Zrt
Bank account number: 103000021038515749010017
SWIFT MKKB HU HB HU23 103000021038515748810010 EUR
Segítse munkámat, ha módjában áll.
Köszönöm, hogy hozzájárul a bloggom működési költségeinek fedezéséhez.
Az Ön által felajánlásra kerülő összeget az alábbi számlaszámra tudja banki átutalással eljuttatni.
Sharon Asher
MKB BANK Zrt
Számlaszám : 103000021038515749010017
SWIFT MKKB HU HB HU23 103000021038515748810010 EUR
Please donate!
Dear donor,
Special thanks to all who help.
you may wire the sum offered for this site to:
Sharon Asher
MKB BANK Zrt
Bank account number: 103000021038515749010017
SWIFT MKKB HU HB HU23 103000021038515748810010 EUR
2012. február 19., vasárnap
TÉVUTON
TÉVUTON
Adtuk nekik Gázát
s a szennyvizek helyett csatornát
a sikátorok eltüntek
lakótelepek meredeztek
elmúlt a munkanélküliség nyomora
kivirúlt az asszony kosara.
Adtuk nekik Hebront
pedig ott Ábrahám nyugodott
hagytuk néptelenül a zsinagógát
holott,hallottuk még testvéreink imáját
lincselés is volt nemrég
ám a megmûvelt föld még épp.
Adtuk nekik Bethlehemt
hol a kereszténység üzent
a takaros falvakat-mezõket
megmûvelt szõllõket
s a templomok mellé mostan
"miszgádot" építenek szorosan.
Adtuk nekik Jerichot
hol a bibliai falak
egy nap alatt leomlottak
s azóta
vörösek a naplementék
tanúként a Wadi Keltén.
Adtuk nekik Ramallát
hol funkcionál az oktatás
törvényesség és igazgatás
rendõrség és põre népség
mégis a matracokban
fegyverek lapulnak halmokban.
Adtuk nekik Schemet
az õsi zsidó hont
s gyermekeik tanulhatnak ott
de felcseperedvén a gyülõlet
elöntve eget-földet
irtó-hadjárathoz vezet.
Adtuk nekik Tulkaremet
mely termõ vidék odafent
kertészet és narancsosok
gazdagodnak,ha okosok
ám terrorban hallnak
lakói Natanyának.
Adtuk nekik Jenint
s minden zöld termést megint
igérgettek-halogattak
mézes szóval csalogattak
de,mikor új robbanás rázta meg Chederát
Isten felemelte poharát.
Istentelen nép mit akar még
pusztit a dzsihád
ha valakinek nem elég!
föld nem kell már nekik
s mint vérengzõ fenevad
pusztít s a vért nyeli!
Világuralom
a célja-rendelése
s ezért õl szerzõdésre
még nem tudja,
hogy a foga
beletõrik Meggidóba.
Unti Ildikó verse
Adtuk nekik Gázát
s a szennyvizek helyett csatornát
a sikátorok eltüntek
lakótelepek meredeztek
elmúlt a munkanélküliség nyomora
kivirúlt az asszony kosara.
Adtuk nekik Hebront
pedig ott Ábrahám nyugodott
hagytuk néptelenül a zsinagógát
holott,hallottuk még testvéreink imáját
lincselés is volt nemrég
ám a megmûvelt föld még épp.
Adtuk nekik Bethlehemt
hol a kereszténység üzent
a takaros falvakat-mezõket
megmûvelt szõllõket
s a templomok mellé mostan
"miszgádot" építenek szorosan.
Adtuk nekik Jerichot
hol a bibliai falak
egy nap alatt leomlottak
s azóta
vörösek a naplementék
tanúként a Wadi Keltén.
Adtuk nekik Ramallát
hol funkcionál az oktatás
törvényesség és igazgatás
rendõrség és põre népség
mégis a matracokban
fegyverek lapulnak halmokban.
Adtuk nekik Schemet
az õsi zsidó hont
s gyermekeik tanulhatnak ott
de felcseperedvén a gyülõlet
elöntve eget-földet
irtó-hadjárathoz vezet.
Adtuk nekik Tulkaremet
mely termõ vidék odafent
kertészet és narancsosok
gazdagodnak,ha okosok
ám terrorban hallnak
lakói Natanyának.
Adtuk nekik Jenint
s minden zöld termést megint
igérgettek-halogattak
mézes szóval csalogattak
de,mikor új robbanás rázta meg Chederát
Isten felemelte poharát.
Istentelen nép mit akar még
pusztit a dzsihád
ha valakinek nem elég!
föld nem kell már nekik
s mint vérengzõ fenevad
pusztít s a vért nyeli!
Világuralom
a célja-rendelése
s ezért õl szerzõdésre
még nem tudja,
hogy a foga
beletõrik Meggidóba.
Unti Ildikó verse
Vándormotívum
Vándormotívum
Az Internet egy hatalmas sztráda, melyen tengersokan vándorolunk a csúcsforgalomban… No, ennél elcsépeltebb, bombasztikusabb közhellyel és ál-bölcsességgel aligha lehetett volna ezen az indiánnyári délutánon előhozakodnom. De hát végül is attól közhely egy közhely, mert hogy igaz. Vándorolgatunk tehát nap, mint nap, és tesszük ezt – mi sem természetesebb – ülve. Már-már rutinosan siklunk át a bezuhanó megnyilatkozások túlnyomó többségén és ugyanilyen otthonos jártassággal, írogatunk pillanatnyi szellemi és fizikai állapotunknak megfelelő félperceseket, de többnyire inkább csak tíz másodperceseket, vagy dobjuk ki tömegesen az értesítőket a Net-társak éppeni megnyilvánulásairól. Felröppen egy hír, megkapom húsz különböző helyről ugyanazt a cikket, amit az éjszaka már megkaptam a hírforrás médiaszolgálatától, egy hetilaptól. Erre megfontoltan, körültekintően, magamra kényszeríttet higgadtsággal reagálok, nehogy áthágjam a demokrácia játékszabályait, melyek engem is védeni hivatottak. Már ismernek és én is ismerem a többieket, a fogáskeresésen már túl vagyunk. A poénkodást és a vaskosabb reakciókat megőrzöm a kisebb érdekcsoportokat összekovácsoló posztoknak. Itt nincsenek komoly következményei a rosszul elsült poénoknak, illetve a nyilvánosság kizárásával is tisztázni lehet a félreértéseket. Itt figyeltem fel a vándormotívumok felvirágzására, hogy ne mondjam elburjánzására. Hónapokkal ezelőtt hívott fel egy barátom külföldről, hogy most azonnal mondjam meg, hogy mit csinált tulajdonképpen a „mádi zsidó”, de most ne poénkodjak, hogy filmet Holywoodban, hanem hogy miről szól ez a mondás, illetve mit mond ez a szólás. És ez most jó-e a zsidóknak vagy nem? Hát, ezt Zuglóban úgy mondták: „ott vagyunk, ahol a mádi zsidó..” és a zuglói mondakörben ez körülbelül annyit szándékozott kifejezni: nagy hű-hó után ugyanott tartunk, mint annak előtte. Miért mádi a zsidó és jól jön-e ki ebből a kiszólásból? Én úgy emlékszem, leragadt valamilyen kocsmában megtervezni a napját, aztán onnan ment másnap haza… valami ilyesmi dereng – válaszoltam nem túl nagy meggyőződéssel. Hazatérve azonnal beütöttem a gépbe: MÁDI ZSIDÓ. Pillanatok alatt kiderült, széles tömegek problémája ez és több legenda is élteti. Összegezve: sok fáradsággal keveset elérni egy fontos ügyben, és a mádi illetőségű zsidó kifejezetten szimpatikus, ha nem is szerencsés szereplője e történetnek, mert elalszik hajnalban a szekéren, melyet a tréfás zombori legények visszafordítanak Mád felé, ahol a főszereplő dolgavégezetlenül ébred és elszenvedi a róla faragott mondást. Ezt tehát megoldottuk volna, és Horvátországban nyaraló, aggódó hitsorsosunk is megnyugodhatott, hogy a felemlített anekdota reá sem vethet rossz fényt.
Nem sokkal később egy rövid, de heves nettes pengeváltás során vitapartnerem „tapintatosan” rá szerette volna irányítani a szélesebb közönség figyelmét sémi származásomra, és az „ott tartasz, mint a makói zsidó..” fordulatot tartotta erre rendkívül alkalmasnak. Kaptam a lehetőségen és úgy tanárosan végigvertem rajta: „ez, barátom, egy eltévelygett vándormotívum és nem is tudom, hogy fog ez a makói zsidó Jeruzsálembe eljutni”. Mi, ismerjük a szólást: „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Azt is tudjuk milyen messze is van Makó Jeruzsálemtől, viszont a közhiedelemmel ellentétben azt is, hogy a szóban forgó Makónak semmi köze a hagymájáról híres, Csongrád megyei városkához. II. Endre királyunk, a „Szentföld” felszabadítására indult seregében volt tudni illik egy Makó nevezetű vitéz, akinek már az induló hajón sikerült úgy berúgnia, hogy Split tornyait vélte Jeruzsálemnek, ahová persze sosem érkezett meg. Akkóba is elvándorolt a motívum, mi szerint szintén nem józan vitézek vélték úgy, hogy ott érték el Jeruzsálemet. Ők is "messze voltak, mint Akko Jeruzsálemtől!". Gyakori azonosságok, számos hangzási és formai egyezés vagy egyszerű félreértés sejtet valami eltűnt egységet, egy közös kultúra és anekdotakincs emlékét, legalább is a népi fantázia számára. Nem várt helyen, Lipóciában viszont, egy bizonyíthatóan valódi, klasszikus vándormotívumra bukkantam. Az antiszemiták által „egyoldalú etnikai összetételű” kerületnek mondott Újlipótváros egyik utcájában tüntetést rendeztek. Az ok egy kultúraéhes ifjú hölgy volt, aki richtig egy általa is „zsidónak” titulált jegyirodájában akart minden áron jegyet venni egy Hungarica nevezetű, deklaráltan szélsőjobboldali együttes koncertjére. Nem kapott és a későbbiekben persze fel is gyújtották az irodát Molotov-koktélokkal, ahogy ezt ilyenkor illik. Ez volt az apropó, hogy belehallgassak a nevezett együttes zenéjébe a Youtube-on, ekkor akadtam egy másik igencsak elkötelezett együttes, a Kárpátia egy dalára. Trianonont gyászolta a tánczenekar meglepő módon az izraeli himnusz, a Há’tikvá-ra nagyon emlékeztető dallamokkal. Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért a végére jártam: a La Mantovana, egy reneszánszkori talján melódia, mely Saint Saens-t és Smetana-t is megihlette, de volt zsoltár, sőt lengyel és ukrán népdal is, hogy végül egy moldvai román variánsból a zsidó állam himnuszává lehessen; szóval, mindig van Remény. Nem így gondolták a hatvanas évek Kairójában, itt a Magyar Vasutasok Szimfonikus Zenekara zendített hihetetlen naivan és kékszeműen rá Smetana Moldvájára, s lett ebből kolosszális botrány, minekután a zenekar is dicstelenül kényszerült távozni a fáraók földjéről. Egy-egy vándormotívum útjai szinte kifürkészhetetlenek, de Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is megpróbálkozott a motívum-vándoroltatással. A zsidó viccek már számos pszichológiai tanulmány tárgyát képezték, ezekből is tanulva megállapítható, hogy a zsidók nem igazán szeretik, ha viccelődnek rajtuk. Megelőzve ezért a rosszindulatú gúnyolódókat és rágalmazókat, kivesznek az ellenség szájából minden érvet és maguk fogalmazták meg, az életük viszontagságaiból és a társadalom környezeti ártalmaiból származó tanulságokat, tömör és csattanós formában. A miniszterelnök úr nem átalotta eme zsidó önirónia szülte igazságokat a saját javára fordítani. Az általam olvasott hírportál szerint egy Kohn és Grün-viccel tolmácsolta a jobboldali politikusokból és értelmiségiekből álló hallgatóság előtt a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre vonatkozó döntésének esszenciáját. Az elnöki szóvivő előtte még azt ecsetelte érzékletesen, hogy nem adósnak jó lenni, hanem hitelezőnek. Az államfő egy zsidóviccel igyekezett az ellenkezőjét és rendelkezéseinek helyes voltát igazolni. Kohn a szemét nem tudja lehunyni, csak forgolódik az ágyban. Kérdi is a felesége, mi ennek az oka. Kohn erre töredelmesen bevallja, hogy roppant összeggel tartozik Grünnek, és képtelen megadni. Felesége erre átmegy Grünékhez és elmondja, hogy a férje a csőd szélén áll, majd hazajön és azt mondja Kohnnak: Na, már aludhatsz nyugodtan, mostantól forgolódjon a Grün álmatlanul. Az újraértelmezett vándormotívum üzenete, – hogy a gonosz bankokat kínozza csak az álmatlanság – érdekes, főleg Kohnék szájából, amikor a jobboldali sajtó nem győzi sugallani a bankok és a külföldi tőke „zsidó” mivoltát. Tovább vándorolhatna már ez a motívum innen…
Surányi András
Az Internet egy hatalmas sztráda, melyen tengersokan vándorolunk a csúcsforgalomban… No, ennél elcsépeltebb, bombasztikusabb közhellyel és ál-bölcsességgel aligha lehetett volna ezen az indiánnyári délutánon előhozakodnom. De hát végül is attól közhely egy közhely, mert hogy igaz. Vándorolgatunk tehát nap, mint nap, és tesszük ezt – mi sem természetesebb – ülve. Már-már rutinosan siklunk át a bezuhanó megnyilatkozások túlnyomó többségén és ugyanilyen otthonos jártassággal, írogatunk pillanatnyi szellemi és fizikai állapotunknak megfelelő félperceseket, de többnyire inkább csak tíz másodperceseket, vagy dobjuk ki tömegesen az értesítőket a Net-társak éppeni megnyilvánulásairól. Felröppen egy hír, megkapom húsz különböző helyről ugyanazt a cikket, amit az éjszaka már megkaptam a hírforrás médiaszolgálatától, egy hetilaptól. Erre megfontoltan, körültekintően, magamra kényszeríttet higgadtsággal reagálok, nehogy áthágjam a demokrácia játékszabályait, melyek engem is védeni hivatottak. Már ismernek és én is ismerem a többieket, a fogáskeresésen már túl vagyunk. A poénkodást és a vaskosabb reakciókat megőrzöm a kisebb érdekcsoportokat összekovácsoló posztoknak. Itt nincsenek komoly következményei a rosszul elsült poénoknak, illetve a nyilvánosság kizárásával is tisztázni lehet a félreértéseket. Itt figyeltem fel a vándormotívumok felvirágzására, hogy ne mondjam elburjánzására. Hónapokkal ezelőtt hívott fel egy barátom külföldről, hogy most azonnal mondjam meg, hogy mit csinált tulajdonképpen a „mádi zsidó”, de most ne poénkodjak, hogy filmet Holywoodban, hanem hogy miről szól ez a mondás, illetve mit mond ez a szólás. És ez most jó-e a zsidóknak vagy nem? Hát, ezt Zuglóban úgy mondták: „ott vagyunk, ahol a mádi zsidó..” és a zuglói mondakörben ez körülbelül annyit szándékozott kifejezni: nagy hű-hó után ugyanott tartunk, mint annak előtte. Miért mádi a zsidó és jól jön-e ki ebből a kiszólásból? Én úgy emlékszem, leragadt valamilyen kocsmában megtervezni a napját, aztán onnan ment másnap haza… valami ilyesmi dereng – válaszoltam nem túl nagy meggyőződéssel. Hazatérve azonnal beütöttem a gépbe: MÁDI ZSIDÓ. Pillanatok alatt kiderült, széles tömegek problémája ez és több legenda is élteti. Összegezve: sok fáradsággal keveset elérni egy fontos ügyben, és a mádi illetőségű zsidó kifejezetten szimpatikus, ha nem is szerencsés szereplője e történetnek, mert elalszik hajnalban a szekéren, melyet a tréfás zombori legények visszafordítanak Mád felé, ahol a főszereplő dolgavégezetlenül ébred és elszenvedi a róla faragott mondást. Ezt tehát megoldottuk volna, és Horvátországban nyaraló, aggódó hitsorsosunk is megnyugodhatott, hogy a felemlített anekdota reá sem vethet rossz fényt.
Nem sokkal később egy rövid, de heves nettes pengeváltás során vitapartnerem „tapintatosan” rá szerette volna irányítani a szélesebb közönség figyelmét sémi származásomra, és az „ott tartasz, mint a makói zsidó..” fordulatot tartotta erre rendkívül alkalmasnak. Kaptam a lehetőségen és úgy tanárosan végigvertem rajta: „ez, barátom, egy eltévelygett vándormotívum és nem is tudom, hogy fog ez a makói zsidó Jeruzsálembe eljutni”. Mi, ismerjük a szólást: „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Azt is tudjuk milyen messze is van Makó Jeruzsálemtől, viszont a közhiedelemmel ellentétben azt is, hogy a szóban forgó Makónak semmi köze a hagymájáról híres, Csongrád megyei városkához. II. Endre királyunk, a „Szentföld” felszabadítására indult seregében volt tudni illik egy Makó nevezetű vitéz, akinek már az induló hajón sikerült úgy berúgnia, hogy Split tornyait vélte Jeruzsálemnek, ahová persze sosem érkezett meg. Akkóba is elvándorolt a motívum, mi szerint szintén nem józan vitézek vélték úgy, hogy ott érték el Jeruzsálemet. Ők is "messze voltak, mint Akko Jeruzsálemtől!". Gyakori azonosságok, számos hangzási és formai egyezés vagy egyszerű félreértés sejtet valami eltűnt egységet, egy közös kultúra és anekdotakincs emlékét, legalább is a népi fantázia számára. Nem várt helyen, Lipóciában viszont, egy bizonyíthatóan valódi, klasszikus vándormotívumra bukkantam. Az antiszemiták által „egyoldalú etnikai összetételű” kerületnek mondott Újlipótváros egyik utcájában tüntetést rendeztek. Az ok egy kultúraéhes ifjú hölgy volt, aki richtig egy általa is „zsidónak” titulált jegyirodájában akart minden áron jegyet venni egy Hungarica nevezetű, deklaráltan szélsőjobboldali együttes koncertjére. Nem kapott és a későbbiekben persze fel is gyújtották az irodát Molotov-koktélokkal, ahogy ezt ilyenkor illik. Ez volt az apropó, hogy belehallgassak a nevezett együttes zenéjébe a Youtube-on, ekkor akadtam egy másik igencsak elkötelezett együttes, a Kárpátia egy dalára. Trianonont gyászolta a tánczenekar meglepő módon az izraeli himnusz, a Há’tikvá-ra nagyon emlékeztető dallamokkal. Nem hagyott nyugodni a dolog, ezért a végére jártam: a La Mantovana, egy reneszánszkori talján melódia, mely Saint Saens-t és Smetana-t is megihlette, de volt zsoltár, sőt lengyel és ukrán népdal is, hogy végül egy moldvai román variánsból a zsidó állam himnuszává lehessen; szóval, mindig van Remény. Nem így gondolták a hatvanas évek Kairójában, itt a Magyar Vasutasok Szimfonikus Zenekara zendített hihetetlen naivan és kékszeműen rá Smetana Moldvájára, s lett ebből kolosszális botrány, minekután a zenekar is dicstelenül kényszerült távozni a fáraók földjéről. Egy-egy vándormotívum útjai szinte kifürkészhetetlenek, de Magyarország jelenlegi miniszterelnöke is megpróbálkozott a motívum-vándoroltatással. A zsidó viccek már számos pszichológiai tanulmány tárgyát képezték, ezekből is tanulva megállapítható, hogy a zsidók nem igazán szeretik, ha viccelődnek rajtuk. Megelőzve ezért a rosszindulatú gúnyolódókat és rágalmazókat, kivesznek az ellenség szájából minden érvet és maguk fogalmazták meg, az életük viszontagságaiból és a társadalom környezeti ártalmaiból származó tanulságokat, tömör és csattanós formában. A miniszterelnök úr nem átalotta eme zsidó önirónia szülte igazságokat a saját javára fordítani. Az általam olvasott hírportál szerint egy Kohn és Grün-viccel tolmácsolta a jobboldali politikusokból és értelmiségiekből álló hallgatóság előtt a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre vonatkozó döntésének esszenciáját. Az elnöki szóvivő előtte még azt ecsetelte érzékletesen, hogy nem adósnak jó lenni, hanem hitelezőnek. Az államfő egy zsidóviccel igyekezett az ellenkezőjét és rendelkezéseinek helyes voltát igazolni. Kohn a szemét nem tudja lehunyni, csak forgolódik az ágyban. Kérdi is a felesége, mi ennek az oka. Kohn erre töredelmesen bevallja, hogy roppant összeggel tartozik Grünnek, és képtelen megadni. Felesége erre átmegy Grünékhez és elmondja, hogy a férje a csőd szélén áll, majd hazajön és azt mondja Kohnnak: Na, már aludhatsz nyugodtan, mostantól forgolódjon a Grün álmatlanul. Az újraértelmezett vándormotívum üzenete, – hogy a gonosz bankokat kínozza csak az álmatlanság – érdekes, főleg Kohnék szájából, amikor a jobboldali sajtó nem győzi sugallani a bankok és a külföldi tőke „zsidó” mivoltát. Tovább vándorolhatna már ez a motívum innen…
Surányi András
"All you can eat"
Kedves Barátaim!
Emlékeztek még a régi, vasárnap déli Carmel hangulatra, mikor te és családod eljöttetek ebédelni, és mindig találkoztatok ismerősökkel is? Sajnos ez már nosztalgia (ami azt jelenti, régen volt). Azt gondoltam, kitalálunk valami új dolgot, a régi hangulatot idézve: Sokan kérdezték, miért nem csinál a Carmel étterem vasárnap "All you can eat" étkezést, mely kicsi betekintést is enged a kóser ételek világába! Most megpróbáljuk. Vasárnap délben (esetleg, igény szerint este is) korlátlan étel (svédasztalról), üdítő és csapolt sör fogyasztás 12-16 óra között. Az első alkalom ezen a héten, február 19-én lesz. Ára: 3990 Ft/fő. Gyerekeknek 6 éves korig ingyenes, 6-13 éves kor között 1990 Ft/fő. Az engedményes kártyák erre az alkalomra nem érvényesek. Asztalfoglalás 10-22 óra között a 06-1-3221834 vagy a 06-1-3424585 telefonszámon. Várlak bennetek szeretettel, Szántó Gyuri
Emlékeztek még a régi, vasárnap déli Carmel hangulatra, mikor te és családod eljöttetek ebédelni, és mindig találkoztatok ismerősökkel is? Sajnos ez már nosztalgia (ami azt jelenti, régen volt). Azt gondoltam, kitalálunk valami új dolgot, a régi hangulatot idézve: Sokan kérdezték, miért nem csinál a Carmel étterem vasárnap "All you can eat" étkezést, mely kicsi betekintést is enged a kóser ételek világába! Most megpróbáljuk. Vasárnap délben (esetleg, igény szerint este is) korlátlan étel (svédasztalról), üdítő és csapolt sör fogyasztás 12-16 óra között. Az első alkalom ezen a héten, február 19-én lesz. Ára: 3990 Ft/fő. Gyerekeknek 6 éves korig ingyenes, 6-13 éves kor között 1990 Ft/fő. Az engedményes kártyák erre az alkalomra nem érvényesek. Asztalfoglalás 10-22 óra között a 06-1-3221834 vagy a 06-1-3424585 telefonszámon. Várlak bennetek szeretettel, Szántó Gyuri
2012. február 18., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)