Chukát

A Tóra legtitokzatosabb törvényét írja le a szidra. A Vörös Tehén szertartása a Tóra egyik legnagyobb misztériuma, a zsidóság nagy titka.
Mi a vörös tehén rituáléja?
A zsidóság törvényszabályai szerint, ha valaki megérint egy halottat, az tisztátalanná válik általa 7 teljes napig. A hetedik napon, valamint azt megelőzően a harmadik napon tisztálkodnia kell a vörös tehén hamvaival, hogy attól tisztává váljék. Ez úgy történik, hogy a főpap levágja a hibátlan a vörös tehenet, melyen még nem volt járom és elégeti, úgy hogy közben a tűzre vetnek még cédrusfát, izsópot (ez egy mohaféle) és karmazsint, majd amikor az állat elenyészet, hamvát összegyűjtve friss vízbe szórták. Ebből hintettek pár cseppet a megtisztulni szándékozóra. A cédrus a büszkeséget, az izsóp az alázatosságot, a karmazsin a bűnt jelképezi. Bölcseink hagyománya szerint Mózestől, a második szentély pusztulásáig összesen hét, mások szerint kilenc tehén felelt csak meg a támasztott követelményeknek. Ez a szertartás később eltűnt a zsidó életből és csak Elijahu próféta hozza majd vissza a szertartást.
A szertartás törvénye arra int bennünket: mindnyájan tisztátalannak számítunk, ha egy fedél alatt voltunk az elhunyttal és mivel már nincs a vörös tehén hamvából készült megtisztító cseppekből, nem szabad meglátogatnunk a jeruzsálemi Templom hegyet. Ez az oka, hogy vallásos zsidók nem mennek fel a Sirató fal mögötti Templom hegyre, amelyet ma a muszlimok uralnak.
A 40 esztendős pusztai vándorlás vége felé közeledik. Kihaltak a pusztai nemzedék idősebbjei, miközben felnőtt egy új nemzedék, amely nem született rabszolgának. Meghalt Mirjam, Mózes és Áron nővére, akit Isteni kút kisért negyven éven keresztül. A kút elapadt és panasz, siránkozás kezdődött, amiért nincs mit inni. Kérdések hangoztak el: Miért hoztatok ki bennünket Egyiptomból itt se füge, se gabona, se szőlő, se datolya, se gránátalma nincsen. Mózes és Áron elment a találkozás sátrának bejáratához és leborultak arcukra. Ekkor megjelent nekik az Örökkévaló dicsősége.
Szólt az Örökkévaló Mózeshez vedd a botot és gyűjtsd egybe a közösséget, Te és Áron és előttük szóljatok a sziklához, hogy adjon vizet. Mózes azonban nem szólt a sziklához, hogy adjon vizet, hanem botjával kétszer ráütött és a sziklából ömleni kezdett a víz. Isten ezután szemrehányást tesz Mózesnek, amiért nem szentelte meg Őt a zsidó nép jelenlétében, de nem árulja el, hogy mi is az, ami a szentség hiányát okozta. Az Örökkévaló így szólt Mózeshez és Áronhoz: mivel nem hittetek bennem, hogy megszenteljetek Izrael fiai előtt, ezért nem viszitek be ezt a gyülekezetet az országba, amit nekik adok. Mózes azért kapja ezt a büntetést, mert nem szólt a sziklához, hanem rávágott a botjával, hogy vizet fakasszon. Áron pedig talán a kollektív felelősség alapján, bár valósznűbb, hogy ekkor kapta meg büntetését az aranyborjú készítésével kapcsolatos viselkedése miatt.
Közben tovább vonultak Kádésból, Mózes követeket küldött Edom királyához, hogy engedje meg átvonulásukat országán. De akirály azt mondta, nem vonulhattok át rajta, különben fegyverrel megyek ellenetek. Így a zsidók elvonulnak és megkerülik Edomot. Elérkeznek Hár hegyéhez, Mózes az Örökkévaló parancsára Áront és fiát Eleázárt felviszi arra, ahol Eleázár átöltzik apja ruhájába, Áron pedig meghal.Áront egész népe siratta, harminc napig gyászolták. Hár hegyétől továbbvonult a nép a tenger felé és elcsüggedtek a hosszú úton. Ekkor ismét Isten és Mózes ellen beszéltek: Miért hoztatok ide bennünket Egyiptomból, nincs kenyér, se víz, meghalunk a pusztában!
Ezért az örökkévaló mérgeskígyókat bocsátott a népre és sokan pusztultak el a kígyómarásoktól és eljött a nép Mózeshez, mondván: Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, ellene beszéltünk. Imádkozz az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el a kígyókat! Mózes imádkozott a népért és az Örökkévaló ezt mondá: készítsen egy érckígyót, tegye egy póznára, s ha a megmart ránéz a rézkígyóra életben marad.
Tovább vonulva szerettek volna békésen átvonulni Emorin, de Szichon, Emori királya ezt nem engedte, karddal ment ellenük. De Izrael megverte őt. Azután felmentek Bosan útján. Og Bosán királya is fegyverrel ment ellenük, de őti legyőzték, majd elvonulta és Moab síkságán a Jordán partján táboroztak le.
A heti szakaszt Mózes negatívan tünteti fel, mivel nem az Örökkévaló utasítását követte, nem szólt a sziklához, hanem bottal ráütött. Ezzel együtt Mózesnek rendkívűl pozitív tulajdonságai voltak, többek között a szerénysége.
Számunkra ez pozitív üzenet: Legyünk szerények, és ha ez a szerénység némelyikünknél tudással is párosul, akkor van igazán MIRE szerénynek lennünk.
Nádel Tamás

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések