Paran

A Paran – folyónak ( héberül Nahal Paran ) van a leghosszabb völgye a Negev sivatagban. A folyó eleinte észak felé tart, majd keletnek fordul és a Holt-tengertől délre, az Avara-mélyföldön ér véget.
A mederben szinte egész évben nincs víz, az esős évszakban sebes folyóvá válik, míg az Eilat és a Holt –tenger közötti úton egy sekély, szélesen elterülő folyószakaszon kelhetünk át.
Ha megállunk, az út közelében lévő Paran –mosávnál (1971-ben alapították) keleten az edomi helyek tűnnek fel és megpillanthatjuk az 1386 m magas Dzseber Hor (Aaron-hegy) jellegzetes körvonalait, a Jordániában lévő nabateus főváros, Petra közelében.
A Paran és a környező sivatag fontos állomás volt azon az úton, amelyet izrael fiai az Egyiptomból az Ígéret földjére vonulóban tettek meg. A Sínai-félszigetről érkeztek Paranba, innen küldte Mózes a követeket, akik elindultak a kánaániták országába és egészen Hebronig jutottak el.
Innen tovább vándoroltak északra a Zin-sivatagig, amely az Avdati-forrás és az Arava-mélyföld között terül el. Mivel Edom királya megtagadta az átvonulást, a nép keletnek fordult, átkelt az Avarán és Hor hegyéhez ért. Ezen a helyen Áron, Mózes testvére meghalt, akit itt el is temettek. Sírját, a Petra melletti Dzsebel Hornál tisztelik.
A vándorló nép útja ezután a kelet jordániai Moábon vezetett át az ammoniták földjére, ahol Mózes végül meghalt, miután megláthatta a Ígéret földjét.
Utolsó áldásában Mózes megemlítette Parant: „ Az Úr a Sinai hegyről jött, és Seirből támadt föl nekik: Párán hegyéről ragyogott elő”. ( 5 Mózes 33, 2 )

Sharon Asher

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések