Toldot - hetiszakasz
Ezen a héten Toldot heti szakaszt olvassák a zsinagógában. Jelentése: nemzetség.
Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette a nála sokkal fiatalabb Rebekát. az arameus Bétuel lányát, Lábán húgát Izsák atyjának a cádiknak (igaznak) nevelése szerint élt. Rebeka dicséretére legyen mondva, környezete és főleg fivére gonoszsága őt nem befolyásolta.
Húsz év eltelt, Rebekának nem született gyermeke. Talán mert fiatalon ment férjhez, de az is igaz, hogy Leán kívül ősanyáink meddőségét csak saját és férjeik buzgó imája nyomán szüntette meg örökkévaló.
Rebeka viselős lett. A gyermekek tusakodtak a méhében. Sém (Noé fia) iskolájához fordultak tanácsért, ahol a következő választ kapták.
Két nemzet van a te méhedben és két nép válik szét belsődből. Az egyik erősebb lesz a másik népnél, az idősebb szolgálja a fiatalabbat.
Megszülettek a fiak. Az első olyan volt, mint egy szőrös köpönyeg. Megjelenése nyomán elnevezték Ézsaunak (Észáv). Jákob fogta ikertestvérének sarkát, innen nyerte nevét (Ákév - sarok). Jákob mikor felcseperedtek, Észáv erdőkerülő ügyes vadász lett, a természet embere, Jákob otthonülő könyvet olvasó, aki gyakran látogatta Sém és Éber iskoláját. Izsák jobban szerette Észávot, Rebeka pedig Jákobot.
Meghalt Ábrahám, a gyász jeléül ilyenkor szokás kerek ételt fogyasztani (mert végtelen a fájdalom). Ezért Jákob főzött lencsefőzeléket. Ézsau nem osztozott a gyászban. Versenyt vadászott Nimróddal, a híres - hírhedt vadásszal. A viadalból elcsigázva, fáradtan tért haza, Jákobtól kért egy tál lencsét. Jákob ismerte az elsőszülött kötelességét, úgy látta, a feladatnak a fivére nem felel meg.
Ezért az étel áraként elsőszülöttségének átruházását kérte tőle. - Íme, immár a halál elé megyek, mire nekem az elsőszülöttség? - mondta lemondóan Észáv. Nyilván arra gondolt, hogy mint vadász, minden nap szembenéz a veszedelemmel. A Tóra szavai szerint így vetette meg Észáv az elsőszülöttséget.
Izsák szemei elhomályosultak, a legenda szerint az angyalok könnyeitől, amelyet akkor hullattak, amikor Ábrahámot próbára tette a teremtő és megkötözött fiát feláldozni készült. Úgy gondolta végrendelkeznie kell. Megáldani akarta az őt nagyon tisztelő kedvenc gyermekét, Észávot. A fia gyakran hozott vadpecsenyét az apjának. Izsák kérte, hozzon számára enni - inni és meg fogja áldani. Ráhagyja, ami az elsőszülöttnek jár. Észáv nem szólt arról, hogy eladta jussát testvérének.
Rebeka hallotta e szavakat, úgy látta veszélyben van a jóslat azon része - az idősebb szolgálja a fiatalabbat - ezért tanácsolta vagy inkább utasította Jákobot, hogy vegye fel bátyja díszruháit, ő elkészíti az étket, takarja el sima karját szőrős ruhával és így nyerje el apja áldását. Rebeka nem kisebbíteni akarta Észávot, hanem a szerinte méltóbb Jákobnak juttatni a meg illető áldást.
Jákob habozott. Mit tegyen? Anyjának engedelmeskednie kellett. A legendák szerint angyalok támogatták az útján.
Izsák gyanakodott. A hang Jákobé, de a kéz Észavé. Evett - ivott és megáldotta Jákobot. Adjon neked az Isten az ég harmadából, a föld kövérségéből bőségesen gabonát, és bort.
Alig ment ki Jákob a sátorból, Észáv tért meg útjáról. Kezében az elejtett vadból készült étel. Izsák megrémült. Ki járt akkor nála? Eljött testvéred és ravaszsággal elvette a te áldásodat.
Észáv sírt. Könnyeit komolyan kell venni. - kétszer bánt velem álnokul, nem hiába fondorkodó a neve - kiáltotta - elvette elsőszülöttségemet, és most az áldást is. - ekkor értette meg Izsák, hogy Észáv eladta az elsőszülöttségét. Észáv meggyűlölte Jákobot, halálra szánta. de apja iránti tiszteletből, amíg Izsák élt, nem akarta bántani. Rebeka tanácsára részint azért: ne kanaita lányt vegyen el Jákob és távol legyen haraggal teli testvérétől, útra készült. Lábánhoz, anyja fivéréhez Páddám Áránba távozott.
Izsák nem vonta vissza az áldást, sőt most már teljesen önszántából megismételte azt. És adja neked Ábrahám áldását, neked és ivadékaidnak, hogy elfoglaljad az országot ahol tartózkodtál, amelyet Isten Ábrahámnak adott.
Forrás: www.pestisolet.uw.hu
Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette a nála sokkal fiatalabb Rebekát. az arameus Bétuel lányát, Lábán húgát Izsák atyjának a cádiknak (igaznak) nevelése szerint élt. Rebeka dicséretére legyen mondva, környezete és főleg fivére gonoszsága őt nem befolyásolta.
Húsz év eltelt, Rebekának nem született gyermeke. Talán mert fiatalon ment férjhez, de az is igaz, hogy Leán kívül ősanyáink meddőségét csak saját és férjeik buzgó imája nyomán szüntette meg örökkévaló.
Rebeka viselős lett. A gyermekek tusakodtak a méhében. Sém (Noé fia) iskolájához fordultak tanácsért, ahol a következő választ kapták.
Két nemzet van a te méhedben és két nép válik szét belsődből. Az egyik erősebb lesz a másik népnél, az idősebb szolgálja a fiatalabbat.
Megszülettek a fiak. Az első olyan volt, mint egy szőrös köpönyeg. Megjelenése nyomán elnevezték Ézsaunak (Észáv). Jákob fogta ikertestvérének sarkát, innen nyerte nevét (Ákév - sarok). Jákob mikor felcseperedtek, Észáv erdőkerülő ügyes vadász lett, a természet embere, Jákob otthonülő könyvet olvasó, aki gyakran látogatta Sém és Éber iskoláját. Izsák jobban szerette Észávot, Rebeka pedig Jákobot.
Meghalt Ábrahám, a gyász jeléül ilyenkor szokás kerek ételt fogyasztani (mert végtelen a fájdalom). Ezért Jákob főzött lencsefőzeléket. Ézsau nem osztozott a gyászban. Versenyt vadászott Nimróddal, a híres - hírhedt vadásszal. A viadalból elcsigázva, fáradtan tért haza, Jákobtól kért egy tál lencsét. Jákob ismerte az elsőszülött kötelességét, úgy látta, a feladatnak a fivére nem felel meg.
Ezért az étel áraként elsőszülöttségének átruházását kérte tőle. - Íme, immár a halál elé megyek, mire nekem az elsőszülöttség? - mondta lemondóan Észáv. Nyilván arra gondolt, hogy mint vadász, minden nap szembenéz a veszedelemmel. A Tóra szavai szerint így vetette meg Észáv az elsőszülöttséget.
Izsák szemei elhomályosultak, a legenda szerint az angyalok könnyeitől, amelyet akkor hullattak, amikor Ábrahámot próbára tette a teremtő és megkötözött fiát feláldozni készült. Úgy gondolta végrendelkeznie kell. Megáldani akarta az őt nagyon tisztelő kedvenc gyermekét, Észávot. A fia gyakran hozott vadpecsenyét az apjának. Izsák kérte, hozzon számára enni - inni és meg fogja áldani. Ráhagyja, ami az elsőszülöttnek jár. Észáv nem szólt arról, hogy eladta jussát testvérének.
Rebeka hallotta e szavakat, úgy látta veszélyben van a jóslat azon része - az idősebb szolgálja a fiatalabbat - ezért tanácsolta vagy inkább utasította Jákobot, hogy vegye fel bátyja díszruháit, ő elkészíti az étket, takarja el sima karját szőrős ruhával és így nyerje el apja áldását. Rebeka nem kisebbíteni akarta Észávot, hanem a szerinte méltóbb Jákobnak juttatni a meg illető áldást.
Jákob habozott. Mit tegyen? Anyjának engedelmeskednie kellett. A legendák szerint angyalok támogatták az útján.
Izsák gyanakodott. A hang Jákobé, de a kéz Észavé. Evett - ivott és megáldotta Jákobot. Adjon neked az Isten az ég harmadából, a föld kövérségéből bőségesen gabonát, és bort.
Alig ment ki Jákob a sátorból, Észáv tért meg útjáról. Kezében az elejtett vadból készült étel. Izsák megrémült. Ki járt akkor nála? Eljött testvéred és ravaszsággal elvette a te áldásodat.
Észáv sírt. Könnyeit komolyan kell venni. - kétszer bánt velem álnokul, nem hiába fondorkodó a neve - kiáltotta - elvette elsőszülöttségemet, és most az áldást is. - ekkor értette meg Izsák, hogy Észáv eladta az elsőszülöttségét. Észáv meggyűlölte Jákobot, halálra szánta. de apja iránti tiszteletből, amíg Izsák élt, nem akarta bántani. Rebeka tanácsára részint azért: ne kanaita lányt vegyen el Jákob és távol legyen haraggal teli testvérétől, útra készült. Lábánhoz, anyja fivéréhez Páddám Áránba távozott.
Izsák nem vonta vissza az áldást, sőt most már teljesen önszántából megismételte azt. És adja neked Ábrahám áldását, neked és ivadékaidnak, hogy elfoglaljad az országot ahol tartózkodtál, amelyet Isten Ábrahámnak adott.
Forrás: www.pestisolet.uw.hu
Megjegyzések