Hellenizmus Izraelben
Hellenizmus Izraelben
Az elgörögösítő politika a hellenizmus Izraelben egyre szélesebb körben volt népszerű, a leginkább a fiatalok körében. A vallásos zsidóság mindig elutasította az idegen kultuszokat, nekik mindig a Tóra, istentisztelet, jótékonyság volt a nagyon fontos. Ezzel szemben a fiatalok szívesen sajátították el a görög nyelvet. A fiatal zsidó hellenisták még a vallásos Jeruzsálemet is szerették volna elgörögösíteni, a zsidó kultúrát és hagyományokat akarták megváltoztatni. III Nagy Antiókhosz idejében nagyon sokan lettek hellenisták. A zsidó fiatalság a görögök által megépített gimnáziumokban (gümnaszion) együtt sportolt a nem zsidó görögökkel.
A zsidó Joszéf ben Tobija és családja volt az első az elbeszélések szerint, akik tulajdonképpen behódoltak a hellenistáknak, elfordultak a saját vallásuktól.
A görög király IV. Antikhosz Epiphanész hatalomra jutásával egy időben már Jeruzsálemben a vár alatt kialakítottak sportolásra alkalmas gümnasziont. Ebben az időben Jázon hatására kezdték el viselni a fiatalok a görög kalapot, (ez egy széles karimájú kalap), ez egy jel volt, elismerése a görögök által kivívott hellenizmusnak.
A zsidó papok Jeruzsálemben a szentélyekben megpróbálták továbbra is fent tartani a maguk törvényeiket kisebb nagyobb sikerrel, de sajnos egyre többször jelentek meg a görögök szentélyekben, és követelték a hellenista vallás gyakorlását. Nagy ünnepek alkalmával Jeruzsálembe érkező zarándokok megbotránkoztak, hogy mi történik a szentélyben, és nagyon elkeseredtek.
Jeruzsálemben elterjed egy légből kapott hír hogy a király Antikhosz egyiptomi hadjáratában elesett, ennek hallatára a zsidók nagyon megörültek és az ott tartózkodó görög főpapot megfosztották a hatalmától.
A hadjáratból hazatérő Antikhosz Jeruzsálemen keresztül haladva, megdöbbenve tapasztalta, hogy mi történt az Ő által kinevezett főpappal. Dühében Jeruzsálemben kivégezetett több mint ezer embert és a Jeruzsálemi falakat leromboltatta, és kifosztotta a szentélyt.
Időszámítás előtt 167 – ben a zsidóságra még jobban rákényszerítette a saját törvényeit, és a zsidóságot erőszakkal el akarta téríteni a hitétől. Megtiltotta nekik, hogy a Tora parancsolatait kövessék, a szombatot nem tarthatták, a körülmetélést teljesen betiltották. A görögök a szentélyben égő áldozati oltárra görög Báal istenszobrot állítottak, ezt a szobrot olümposzi Zeusszal azonosították. Továbbiakban a szentély Főpapi teendőit Menelaosz látta el.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán, és lassan kialakult egy fegyveres ellenállás….
Az elgörögösítő politika a hellenizmus Izraelben egyre szélesebb körben volt népszerű, a leginkább a fiatalok körében. A vallásos zsidóság mindig elutasította az idegen kultuszokat, nekik mindig a Tóra, istentisztelet, jótékonyság volt a nagyon fontos. Ezzel szemben a fiatalok szívesen sajátították el a görög nyelvet. A fiatal zsidó hellenisták még a vallásos Jeruzsálemet is szerették volna elgörögösíteni, a zsidó kultúrát és hagyományokat akarták megváltoztatni. III Nagy Antiókhosz idejében nagyon sokan lettek hellenisták. A zsidó fiatalság a görögök által megépített gimnáziumokban (gümnaszion) együtt sportolt a nem zsidó görögökkel.
A zsidó Joszéf ben Tobija és családja volt az első az elbeszélések szerint, akik tulajdonképpen behódoltak a hellenistáknak, elfordultak a saját vallásuktól.
A görög király IV. Antikhosz Epiphanész hatalomra jutásával egy időben már Jeruzsálemben a vár alatt kialakítottak sportolásra alkalmas gümnasziont. Ebben az időben Jázon hatására kezdték el viselni a fiatalok a görög kalapot, (ez egy széles karimájú kalap), ez egy jel volt, elismerése a görögök által kivívott hellenizmusnak.
A zsidó papok Jeruzsálemben a szentélyekben megpróbálták továbbra is fent tartani a maguk törvényeiket kisebb nagyobb sikerrel, de sajnos egyre többször jelentek meg a görögök szentélyekben, és követelték a hellenista vallás gyakorlását. Nagy ünnepek alkalmával Jeruzsálembe érkező zarándokok megbotránkoztak, hogy mi történik a szentélyben, és nagyon elkeseredtek.
Jeruzsálemben elterjed egy légből kapott hír hogy a király Antikhosz egyiptomi hadjáratában elesett, ennek hallatára a zsidók nagyon megörültek és az ott tartózkodó görög főpapot megfosztották a hatalmától.
A hadjáratból hazatérő Antikhosz Jeruzsálemen keresztül haladva, megdöbbenve tapasztalta, hogy mi történt az Ő által kinevezett főpappal. Dühében Jeruzsálemben kivégezetett több mint ezer embert és a Jeruzsálemi falakat leromboltatta, és kifosztotta a szentélyt.
Időszámítás előtt 167 – ben a zsidóságra még jobban rákényszerítette a saját törvényeit, és a zsidóságot erőszakkal el akarta téríteni a hitétől. Megtiltotta nekik, hogy a Tora parancsolatait kövessék, a szombatot nem tarthatták, a körülmetélést teljesen betiltották. A görögök a szentélyben égő áldozati oltárra görög Báal istenszobrot állítottak, ezt a szobrot olümposzi Zeusszal azonosították. Továbbiakban a szentély Főpapi teendőit Menelaosz látta el.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán, és lassan kialakult egy fegyveres ellenállás….
Megjegyzések