Samaria - Somron
Samaria héberül Somron Izrael királyságának fővárosa volt az i.e. 880 – és 721 között.
Salamon király halála után i.e. 928 – ban a birodalmat kettéosztották. A sok uralkodó váltások után az északi birodalom ötödik királya, Omri az időszámítás előtt 882 – 871 – ben megalapította az új fővárost: „ és nevezé a várost amelyet építe, Sémernek , a hegy urának nevéről, Samariának” ( 1 Királyok 16, 24). Omri fia Ahab Szidonból való feleségének Jezebelnek hatására Izraelbe hozta a Baál és a Astarte – kultuszát. Ez ellen harcolt elkeseredve Illés próféta és egy istenítéletet rendezett a karmel hegyen. A szigorú egy istenhit kialakulása nagyon jelentős esemény volt szemben a Baál kultusszal. illés próféta szigorúan lépett fel a Karmel hegyen az Ahab birodalmából származó 450 Baál és 40 Astarte – hívő pap ellen. Egy magaslati helyen Illés próféta áldozatot mutatott be várva arra hogy majd Baál „ tűz által felel” de nem történt semmi. Illés oltárára azonban „alá szála az Úr tüze”
Ezek után Illés próféta Kishon patakhoz vezette Baál és Astarte papjait, és megölette őket.
Az időszámítás előtt 732 – ben az asszírok elfoglalták a vidéket. A Baált a görögök a diadokhosz – államok után Zeusszal azonosították, a rómaiak pedig Deus Carmelusnak nevezték. A 2. és 3. században Héliopoliszi Jupiter, azaz Baál kultusza honosodott meg. ( Szobrot állított egy caesareai polgár a Karmelből való héliopoliszi Zeusznak. A szobor darabjait a karmelita kolostorban őrzik.)
Későbbiekben az időszámítás előtt 4. században a makedónok telepedtek le, és a város hellenizálódott. Sharon Asher
Salamon király halála után i.e. 928 – ban a birodalmat kettéosztották. A sok uralkodó váltások után az északi birodalom ötödik királya, Omri az időszámítás előtt 882 – 871 – ben megalapította az új fővárost: „ és nevezé a várost amelyet építe, Sémernek , a hegy urának nevéről, Samariának” ( 1 Királyok 16, 24). Omri fia Ahab Szidonból való feleségének Jezebelnek hatására Izraelbe hozta a Baál és a Astarte – kultuszát. Ez ellen harcolt elkeseredve Illés próféta és egy istenítéletet rendezett a karmel hegyen. A szigorú egy istenhit kialakulása nagyon jelentős esemény volt szemben a Baál kultusszal. illés próféta szigorúan lépett fel a Karmel hegyen az Ahab birodalmából származó 450 Baál és 40 Astarte – hívő pap ellen. Egy magaslati helyen Illés próféta áldozatot mutatott be várva arra hogy majd Baál „ tűz által felel” de nem történt semmi. Illés oltárára azonban „alá szála az Úr tüze”
Ezek után Illés próféta Kishon patakhoz vezette Baál és Astarte papjait, és megölette őket.
Az időszámítás előtt 732 – ben az asszírok elfoglalták a vidéket. A Baált a görögök a diadokhosz – államok után Zeusszal azonosították, a rómaiak pedig Deus Carmelusnak nevezték. A 2. és 3. században Héliopoliszi Jupiter, azaz Baál kultusza honosodott meg. ( Szobrot állított egy caesareai polgár a Karmelből való héliopoliszi Zeusznak. A szobor darabjait a karmelita kolostorban őrzik.)
Későbbiekben az időszámítás előtt 4. században a makedónok telepedtek le, és a város hellenizálódott. Sharon Asher
Megjegyzések