Dr. Vámos György centenáriumára
Éppen száz évvel ezelőtt, az Óbudai Egyetemtõl néhány lépésre született Vámos György. Itt Óbudán nőtt fel, tanult, és lett belőle világszerte elismert tudós kutató, intézetvezetõ,
fõiskola-alapító.
A fiatal mérnök 1912. július 7.-én született Budapesten, és már 17 évesen érettségizett - jeles eredménnyel - a Mátyás reálgimnáziumban.
Matematika-fizika szakos tanárnak készülõ édesapjától kapta és örökölte a reáliák szeretetét. Így a Budapesti Műegyetemen tanult tovább, ahol 1934-ben szerezte meg gépészmérnöki
oklevelét. Eredetileg elektromérnöknek készült, rádiózott, de friss diplomájával a csepeli Neményi Papírgyárban sikerült elhelyezkedni e 1934-ben. Gy akor nokként, majd üzemmérnökként kezdte, de felfigyeltek tehetségére, és hamarosan fiatal üzemvezető-helyettesként folytatta a gyárban
munkáját. Minthogy a papirosfajták széles skáláját állították elő Csepelen, sokoldalú volt tevékenysége is a gyártás, vizsgálat és munkaszervezés terén. Egy életre eljegyezte magát a papírral.
Élete 1945-ig 1938-ban vette feleségül Szarvas Ilonát, aki zongoratanár volt, de fényképészetet is tanult. Elkötelezett humánus, művelt és művészet szerető emberek voltak mindketten. Szép és életre
szóló találkozás volt az övék. 1942 novemberében született Éva lányuk, akit nagy szeretettel és
gondossággal neveltek.1944. március 21.-én korán reggel, amikor munkába indult
„nélkülözhetetlen” jelzésû hadiüzemi igazolványa ellenére igazoltatás után sok sorstársával együtt a HÉV-rõl a Soroksári úton leszállították a rendõrök. Jogosnak bizonyult félelme a német megszállás kezdetén: származása miatt internálták, majd az auschwitzi koncentrációs táborba vitték. Leromlottállapotban, de megélte a felszabadulást 1945. május 5.-én Ebenseeben, ahol amerikai tábori kórházban gyógyították meg.
Papíripari kutató szervező
1945 õszétõl bizakodva és óriási lendülettel kapcsolódott be a lerombolt papíripar újjáépítésébe. 1945 szeptember 1-tõl a Magyarországi Papírgyárak Munkaközösségének mûszakivezetõjévé, december 1-tõl a Papíripari Iroda vezetõjévé, majd 1946 augusztus 1-tõl az Anyag-és Árhivatal papírosztályának
vezetõjévé nevezték ki. A koalíciós idõkben a sûrû átszervezések során még mindig hasonló vezetõi feladatokkal megbízva 1948-ban az Iparügyi Minisztériumban a Papíripari Igazgatóság élére
került.
Az Állami Mûszaki Fõiskola papíripari tagozatának vezetésével,
az oktatás megszervezésével ugyancsak 1948-ban bízták meg Dr. Vámos Györgyöt. Papírgyártási technológiát adott elõ a Fõiskolán 1953-ig, és máig elérhetõ akkor kiadott jegyzete.
A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete papíripari csoportjának 1945-tõl elnöke volt, majd a Papír és Nyomdaipari
Mûszaki Egyesület megalakulásától, 1948-tól kezdve annak társelnöke lett. Ebben a körben hozták létre a Papíripar című tudományos folyóiratot, amelynek alapító fõszerkesztõjeként több évtizedig tevékenykedett.
1949 márciusától 1973 júniusáig az újonnan létesített Papíripari Kutató Intézet, illetve 1964 után a Papíripari Vállalat keretében mûködõ Kutató-és Fejlesztõ Intézet igazgatója volt.
Néhány hónap alatt a semmibõl nõtt ki egy új, dinamikusan fejlõdõ, nemzetközileg elismert kutatóintézet a Csepeli Papírgyár szomszéds ágában. Nagyszerű kutatási eredményekkel, szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal büszkélkedett az Intézet, amelynek 50. évfordulós ünnepét is megélhette Vámos György. A Papíripar jubileumi számából az egész nagyszerű történet megismerhetõ Dr. Polyánszky Éva
kiváló szerkesztésében. A folyóirat nemes küldetését õrzi és újra kiadja az Óbudai Egyetem Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézete Dr.Koltai László szerkesztésében.
A Magyar Tudományos és Üzemi Szaklapok újságíróinak Egyesületében 1990-tõl nyolc éven át volt elnöke, és így tagja a FEIA nemzetközi szervezetnek is. Komornik Ferenc, A magyar
egyesület jelenlegi elnöke Vámos György emlékére szerkesztői díjat alapított.
Tudományos munkásság
1956-ban „Cellulózféleségek vizsgálata” címû disszertációjával elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa című fokozatot. 1964-ben a Budapesti Mûszaki Egyetemen c. docens lett, majd 1984-ben, 1994-ben és 1999-ben Arany, Gyémánt és Vas diplomát kapott az Egyetemen.
Számtalan kitûntetése közül kiemeljük a következõket: Kossuth díj II. fokozat 1957-ben, Finn Fehér Rózsa Lovagrend 1969-ben, MTESZ-díj 1974-ben.
1972-tõl a Könnyûipari Mûszaki Fõiskola fõigazgatójaként és a Papíripari Tanszék vezetőjeként tudományosan elismert és népszerű felsõoktatási intézményt teremtett Óbudán.Tanárok és hallgatók sikereiről számol be a szakirodalom és a diákújság is.
A Fõiskola ( ma Óbudai Egyetem) termet nevezett el egykori tanszékén Vámos György emlékére.
A Papíripari Kézikönyv és a négynyelvû Papíripari ABC fõszerkesztõjeként, a Vízjelek társszerzőjeként és főiskolai jegyzeteivel, valamint több mint 150 tudományospublikációjával jelentős életművet hagyott örökül.
A világpolgár Rendkívüli diplomáciai érzékkel építette a nemzetközi kapcsolatokat. Számos jelentős nemzetközi szervezetnek volt tagja. 1948 februárjában már ott találjuk a Grazi Műszaki
Fõiskola papírmérnök-egyesületének alapítói között, s ugyanitt tartja 1985-ben elõadását a Papír jövõjérõl. Tagja volt a Német Papírgyártók Egyesületének( Zellcheming ), és a francia papíripari egyesületnek, az ATIP-nak. Errõl is írt legutóbbi könyvében Lothar Göttsching professzor. 1949 óta volt tagja az
amerikai TAPPI-nak, és alapító tagja és kétszer elnöke volt az EUCEPA-nak 1971-ben és 1982-83-ban. Európai ember – írta róla Bán Zsuzsa fiatal újságíró A Papír Világa című kötetben. Így emlékeznek rá a szakma nagyjai itthon és külföldön egyaránt.
Nagyszabású terveket készített a KGST Cellulóz és Papíripari munkacsoportjának vezetõjeként 1958-tól – ezekből sok csupán terv maradhatott.
Előadásait több nyelven, több kontinensen tartotta meg. Kutatási eredményei, kiváló stílusa utoljára Egyesült Államokbeli előadókörútján elismerést váltottak ki.
2007 októberében Appletonban a Wisconsin állambeli Papírmúzeumban poszthumusz a Papíripari Nemzetközi Dicsõség Csarnoka hírességei közé emelték Dr. Vámos Györgyöt.
Forrás: http://www.mtuszue.mtesz.hu/DrVamos.pdf
Megjegyzések