Szentjánoskenyér torta
Ceratonia siliqua
Szent János kenyere
A jánoskenyérfa az egyiptomi, majd keresztény kultúrák kísérője volt. Görögországba feltehetően az egyiptomi növények termései jutottak el, mert utalásokat találhatunk az „egyiptomi fügéről", vagyis a jánoskenyérről.
Az ősi kereskedőutakon kezdte vándorútját, és zöld növényei az utak mentén lassan megtelepültek, és el is vadultak, ezért eredeti hazáját nehéz megtalálni. Anatólia déli partjain és Szíriában a termesztés régmúlt nyomaira bukkanhatunk, de otthonosan tenyésznek Algírban, Szicíliában és Görögországban. Legnagyobb jelentősége az őskereszténység idejében volt. Ebben az időben termesztésével is foglalkoztak. Elnevezése régi legendát idéz: Szent János a pusztában terméseivel tengette életét.
Édeskés termése az ember táplálékán kívül állatoknak is kedves volt. Némely vidékeken marhákkal etették. Még a századfordulón is híresek voltak a ciprusi jánoskenyerek. Olyan sok cukrot tartalmaztak, hogy a sajtolással kapott édes nedvét cukor és méz helyett gyümölcsök befőzésére és ételek ízesítésére használták. Sűrű levével, a Kaftan-mézzel a különleges ciprusi borokat édesítették. Sok apró, egyforma magját a középkori aranyművesek súly helyett használták. Feltehető, hogy a karát szavunk a jánoskenyér magjainak régi arab nevéből származik. A jánoskenyér, a gyermekek csemegéje lassan feledésbe merül. Apáink dicséretét már alig-alig érdemelnék ki a hozzánk érkező kemény, alig édes termései.
A századforduló népszerű csemegéje mára kissé feledésbe merült. Forró tejbe reszelve a kakaóhoz hasonló italt kapunk, és bátran használjuk különböző sütemények, elsősorban kelt tészták megbolondítására is.
Forrás : http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/szentjanos.html
Szentjánoskenyér – torta
15 dkg cukor,
4 tojás keményre vert habja,
4 tojássárgája,
5 deka apróra vágott citronád, (Etrog)
fél csomag sütőpor,
14 dkg őrölt mandula,
3 dkg zsemlemorzsa,
14 dkg szentjánoskenyér, 14 dkg szentjánoskenyér liszt
eper, vagy barackíz,
15 dkg bevonó csokoládé,
margarin a formához
Elkészítése:
A szentjánoskenyeret lereszeljük és megszitáljuk, hozzáadjuk az őrölt mandulát, a sütőport, a zsemlemorzsát és a citronádot, majd a többi alapanyagot is, legvégül a 4 tojás kemény habját. Margarinnal megkent tortaformában 170 fokon, nagyjából negyedóráig, két részben sütjük meg a tésztát. Ha kihűlt, a két lapot barackízzel megkenjük. Az összeállított tortát csoki mázzal vonjuk be, és a tetejét hosszúra vágott citronáddal díszíthetjük.
Jó étvágyat
Szent János kenyere
A jánoskenyérfa az egyiptomi, majd keresztény kultúrák kísérője volt. Görögországba feltehetően az egyiptomi növények termései jutottak el, mert utalásokat találhatunk az „egyiptomi fügéről", vagyis a jánoskenyérről.
Az ősi kereskedőutakon kezdte vándorútját, és zöld növényei az utak mentén lassan megtelepültek, és el is vadultak, ezért eredeti hazáját nehéz megtalálni. Anatólia déli partjain és Szíriában a termesztés régmúlt nyomaira bukkanhatunk, de otthonosan tenyésznek Algírban, Szicíliában és Görögországban. Legnagyobb jelentősége az őskereszténység idejében volt. Ebben az időben termesztésével is foglalkoztak. Elnevezése régi legendát idéz: Szent János a pusztában terméseivel tengette életét.
Édeskés termése az ember táplálékán kívül állatoknak is kedves volt. Némely vidékeken marhákkal etették. Még a századfordulón is híresek voltak a ciprusi jánoskenyerek. Olyan sok cukrot tartalmaztak, hogy a sajtolással kapott édes nedvét cukor és méz helyett gyümölcsök befőzésére és ételek ízesítésére használták. Sűrű levével, a Kaftan-mézzel a különleges ciprusi borokat édesítették. Sok apró, egyforma magját a középkori aranyművesek súly helyett használták. Feltehető, hogy a karát szavunk a jánoskenyér magjainak régi arab nevéből származik. A jánoskenyér, a gyermekek csemegéje lassan feledésbe merül. Apáink dicséretét már alig-alig érdemelnék ki a hozzánk érkező kemény, alig édes termései.
A századforduló népszerű csemegéje mára kissé feledésbe merült. Forró tejbe reszelve a kakaóhoz hasonló italt kapunk, és bátran használjuk különböző sütemények, elsősorban kelt tészták megbolondítására is.
Forrás : http://terebess.hu/tiszaorveny/gyumolcs/szentjanos.html
Szentjánoskenyér – torta
15 dkg cukor,
4 tojás keményre vert habja,
4 tojássárgája,
5 deka apróra vágott citronád, (Etrog)
fél csomag sütőpor,
14 dkg őrölt mandula,
3 dkg zsemlemorzsa,
14 dkg szentjánoskenyér, 14 dkg szentjánoskenyér liszt
eper, vagy barackíz,
15 dkg bevonó csokoládé,
margarin a formához
Elkészítése:
A szentjánoskenyeret lereszeljük és megszitáljuk, hozzáadjuk az őrölt mandulát, a sütőport, a zsemlemorzsát és a citronádot, majd a többi alapanyagot is, legvégül a 4 tojás kemény habját. Margarinnal megkent tortaformában 170 fokon, nagyjából negyedóráig, két részben sütjük meg a tésztát. Ha kihűlt, a két lapot barackízzel megkenjük. Az összeállított tortát csoki mázzal vonjuk be, és a tetejét hosszúra vágott citronáddal díszíthetjük.
Jó étvágyat
Megjegyzések