Hanuka - Fény Ünnepe
Hanuka - Fény Ünnepe
A Fény Ünnepe, annak a csodának az emlékére, hogy i.e. 165-ben, amikor a zsidóságukhoz hű kevesek a Makkabeusok vezetésével legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét és gátat vetettek az asszimilációnak, amely szellemi és fizikai megsemmisülésükhöz vezetett volna. Az újjáavatott Szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a Menóra lángjának meggyújtásához, de ez az olaj nyolc napig égett. Az Ál hániszim („A csodákért...") betoldást minden Ámiddban és Asztali áldásban elmondjuk. Egész hánuká alatt nem mondunk Táchánunt, de tfilint rakunk.
A HÁNUKÁI GYERTYAGYÚJTÁS RENDJE
A nyolckarú hánukái menórát az ajtófélfánál, a mezuzával szembeni oldalon, az ablakban helyezzük el. A hánukái menórának külön helye van a sámásnak „szolgalángnak", a többi lángot ezzel gyújtjuk meg. A gyertyagyújtás után a sámást - égve - visszatesszük a helyére. hánuká lángjait úgy kell meggyújtani, hogy az a csillagok feljövetele után legalább fél órán át ég. Az égő „szolgagyertyát" kézben tartva elmondjuk a löhádlik nér [sel] hánuká („...gyújtsunk hánukára lángot!"):
(Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám áser kid'sánu b'micvotáv v'cívánu l'hádlik nér sel chánuká.) áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, hogy gyújtsunk hánukára lángot!"
és a söászá niszim láávoténu „...ki csodákat művelt..." áldást:
(Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám seászá ni-szim láávoténu bájámim háhém báz'mán házé.) ,Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki csodákat művelt atyáink idején, az akkori idők ezen napjaiban!"
Minden évben az első alkalommal, amikor hánukái gyertyákat gyújtunk, elmondjuk a sehechejánu áldást is. Az első estén egy lángot gyújtunk, a menórával szemközt állva a jobb kezünk felőli szélen. A második estén kettőt gyújtunk, és minden este eggyel többet, míg a nyolcadik napon az összes láng ég. Minden este balról tesszük hozzá az új gyertyát a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással. A gyújtás után elmondjuk a Hánérot hálálut („Ezeket a lángokat...") , és elénekeljük a Máoz cur („Szabadulásom...") kezdetű dalt. A Talmud megfogalmazása szerint a hánukái csoda hirdetése az ünnep fő jelentősége, így a zsinagógában is minden este a samesz meggyújtja áldással, illetve reggelente áldás nélkül a hánukái lángokat. A csoda hirdetésének részeként az utóbbi években már Budapesten a Nyugati téren is gyújtanak hanuka gyertyát.
-Asi-
A Fény Ünnepe, annak a csodának az emlékére, hogy i.e. 165-ben, amikor a zsidóságukhoz hű kevesek a Makkabeusok vezetésével legyőzték a szíriai görögök hatalmas hadseregét és gátat vetettek az asszimilációnak, amely szellemi és fizikai megsemmisülésükhöz vezetett volna. Az újjáavatott Szentélyben csak egy napra elegendő olaj maradt a Menóra lángjának meggyújtásához, de ez az olaj nyolc napig égett. Az Ál hániszim („A csodákért...") betoldást minden Ámiddban és Asztali áldásban elmondjuk. Egész hánuká alatt nem mondunk Táchánunt, de tfilint rakunk.
A HÁNUKÁI GYERTYAGYÚJTÁS RENDJE
A nyolckarú hánukái menórát az ajtófélfánál, a mezuzával szembeni oldalon, az ablakban helyezzük el. A hánukái menórának külön helye van a sámásnak „szolgalángnak", a többi lángot ezzel gyújtjuk meg. A gyertyagyújtás után a sámást - égve - visszatesszük a helyére. hánuká lángjait úgy kell meggyújtani, hogy az a csillagok feljövetele után legalább fél órán át ég. Az égő „szolgagyertyát" kézben tartva elmondjuk a löhádlik nér [sel] hánuká („...gyújtsunk hánukára lángot!"):
(Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám áser kid'sánu b'micvotáv v'cívánu l'hádlik nér sel chánuká.) áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, hogy gyújtsunk hánukára lángot!"
és a söászá niszim láávoténu „...ki csodákat művelt..." áldást:
(Báruch Átá Ádonáj Elohénu Melech HáOlám seászá ni-szim láávoténu bájámim háhém báz'mán házé.) ,Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki csodákat művelt atyáink idején, az akkori idők ezen napjaiban!"
Minden évben az első alkalommal, amikor hánukái gyertyákat gyújtunk, elmondjuk a sehechejánu áldást is. Az első estén egy lángot gyújtunk, a menórával szemközt állva a jobb kezünk felőli szélen. A második estén kettőt gyújtunk, és minden este eggyel többet, míg a nyolcadik napon az összes láng ég. Minden este balról tesszük hozzá az új gyertyát a többihez, és balról jobbra haladunk a gyújtással. A gyújtás után elmondjuk a Hánérot hálálut („Ezeket a lángokat...") , és elénekeljük a Máoz cur („Szabadulásom...") kezdetű dalt. A Talmud megfogalmazása szerint a hánukái csoda hirdetése az ünnep fő jelentősége, így a zsinagógában is minden este a samesz meggyújtja áldással, illetve reggelente áldás nélkül a hánukái lángokat. A csoda hirdetésének részeként az utóbbi években már Budapesten a Nyugati téren is gyújtanak hanuka gyertyát.
-Asi-
Megjegyzések