8000 éves olívaolaj nyomaira bukkantak Izraelben


Forrás: Times of Israel


Alsó-Galileában, egy régészeti lelőhelyen dolgozó szakemberek eredményei szerint Izraelben már 8000 évvel ezelőtt használtak olívaolajat.
A lelet a termény használatának legkorábbi bizonyítéka az országban és valószínűsíthetően az egész Közel-Keleten. Az izraeli kutatócsapat eredményeit az Israel Journal of Plant Sciences folyóiratban tette közzé.

Az egy autóút kiszélesítését megelőző leletmentés során 2011-2013-ban feltárt cserépedénydarabok - némelyik a Kr. e. 5800-ból származik - tesztelése a modern változatokhoz nagyon hasonló olívaolaj maradványait mutatta ki. Ianir Milevski és Nimrod Getzov, az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei módszeresen szemügyre vették az alsó-galileai Ein Zipporiban zajló ásatáson kinyert maradványokat, hogy kiderítsék, mit tároltak az edényekben, és hogyan használták őket a régió ókori lakosai.
„Bár lehetetlen biztosan megállapítani, de elképzelhető, hogy olyan olívafajról van szó, amelyet háziasítottak, és az akkor termesztett gabonák és hüvelyesek mellett termeltek meg. Ezek a növények már legalább 2000 évvel Ein Zippori megalapítása előtt jelen voltak” - írják közleményükben. A tesztek felfedték, hogy a korai rézkorra visszatekintő cserépedények olívaolajat tartalmaztak.

Az eredmények modern, egyéves olajokkal való összehasonlítása erős hasonlóságot tárt fel a két növény között. Mindez az ókori növényi anyag különösen jó állapotáról tanúskodik, amely majdnem 8000 éven át megőrizte eredeti összetételét. A 20 tesztelt cserépedényből kettő különösen idősnek, megközelítőleg a Kr. e. 5800-as időkből származónak bizonyult.

A kutatók szerint az eredmények egybecsengenek a 7700 éves Kfar Samir - a Haifa partjainál ma már víz alatt lévő - lelőhelyen nemrégiben feltárt, az olívaolaj-termelés legidősebb bizonyítékának tartott leletekkel. Úgy vélik, a leletegyüttes így Izrael és valószínűleg az egész levantei régió - a földközi-tengeri-medence - olívaolaj-előállításának legkorábbi bizonyítéka.

A felfedezés éppen a hanuka (fények ünnepe) idejére esik, a zsidó ünnep a jeruzsálemi szentély Kr. e. 2. századi megtisztítását és újraavatását örökíti meg. A történet szerint a templomban lévő menóra meggyújtásához használt, egy napra elegendő mennyiségű olívaolaj nyolc napig kitartott.

A mostani lelet 5000 évvel előzi meg a fények ünnepét, és nem bizonyítja egyértelműen, hogy az olajat emberi fogyasztásra, világításra vagy esetleg mindkét célra használták. A kutatók szerint két nagyobb és egy kisebb edényt találtak, valószínűleg csak olaj tárolására alkalmazták őket, de nem tudják, pontosan, milyen céllal.

Az olajat használó társadalom időben megelőzte a zsidókat, és a termékenység köré épített vallást gyakorolt. „Nem áll rendelkezésre írásos emlék eme időszakból, így nagyon keveset tudunk róluk. Nem tudjuk, milyen nyelvet beszéltek, de feltételezéseink szerint korai sémi lehetett, amelyből a babiloni és akkád, majd később a héber és arab kifejlődött” - mondja Milevski.

Hozzátette, ugyancsak a lelőhelyen találtak kőből készült palettákat is, állatokkal körbevett, sematikus női alakokat véstek beléjük. Nagyobb testű állatok végtagjaiból származó csontokat is felleltek, szemek, fák és a női nemet szimbolizáló háromszögek vésetével.





Megjegyzések