Dávid királytól Arnold Schönbergig.
A Budapesten élő Freimann Péterrel beszélgettem a kolozsvári diplomás csellistával, aki bejárta szinte az egész világot. Szabadidejében zenei tanulmányt készített Dávid királytól Arnold Schönbergig
Mikor döntöttél úgy, hogy zenész leszel?
1959 –ben amikor befejeztem az elemit, az iskolák kapuit az akkori hatalom bezárta a zsidó gyerekek előtt. Mindezt annak ürügyén, hogy megindult a romániai zsidók nagyszabású kivándorlása. Apám csellista volt az aradi filharmonikusoknál, ebben az időben őt is kitették az állásából, mint sok más embert is, sokáig nem tudott dolgozni, és nagyon boldog volt, amikor egy babagyárban végre munkát kapott, söprögethetett a gyár udvarán. Annak idején zongoráztam, ekkor 13 éves voltam, elég későn kezdtem el, apám tanítgatott. Középiskolámat esti tagozaton fejeztem be. Felvételiztem a kolozsvári zeneakadémiára, így lettem öt év egyetem után diplomás csellista. Aradon a zsidó negyedben éltünk, óriási zsidó közösség élt ott, sajnos antiszemitizmus volt, egy egész generációt nem engedtek tovább tanulni, a szülőket kitették az állásukból, valamint a tanárokat, művészeket is. Borzalmas időket éltünk.
Tanulmányommal kapcsolatosan, mely egy előadás erejéig a dr Fisher Gyula nevével fémjelzett szabadegyetemen fogok tartani: annyit sikerült kiderítenem, hogy Dávid király hárfája tíz húros volt. Abban az időben nem ismerték a fém húrt. Dávid király hárfájának a húrjai valószínű, hogy szárított juhbélből készülhettek. Tudni kell, hogy a csellómnak a négy húrja kb. 350 kilót feszít tehát a tíz húrhoz nagyon erős keret kellett, ami ezt a húzóerőt kibírja. Ezen kívül kellett lennie egy rezonanciális doboznak is. Egyébként is miért tíz húrja volt? Utánanéztem, és rájöttem, hogy az ókori Egyiptomban ismerték a pentatóniát, ami görögül öt hangot jelent. Valószínűnek tartom, hogy Dávid királynak dupla pentaton hárfája volt, tehát kétszer öt. Biztos vagyok benne, hogy a zsoltárok éneklése közben önmagát kísérte hárfáján. Dávid után nem is tudom, hogy megjelent e valahol a történelem során más zsidó hangszer, habár beszélnek egy líra formájú hangszerről, de semmiféle bizonyíték nincs, ami alá támassza létét. A kántoréneklés mindig létezett, ez egy hangszeri kíséret nélküli dallam volt. Két elem hiányzott az előadásokból a ritmus és a harmónia. Ünnepnapokon munkának számított, ha valaki hangszeren játszani akart, ezért ez el is maradt. A vallási előírások nem engedték meg a hangszeres játékot.
Mikor változott meg ez a tendencia?
Sok évszázad eltelt egészen a hatodik századig, amikor első Gergely pápa, aki imádta a zenét, és az ő korában feltaláltak egy zenei írást, ami majdnem megfelel a mai öt vonalas zenei írásnak. Akkor kezdték rögzíteni a gregoriánus dalokat és énekeket, amiket ma is énekelnek a szerzetesek. Igen ám, de a katolikus egyházon belül megjelent az orgona, és megjelentek a profi zeneszerzők. Ez már a barokk időszakban volt ezek a szerzők minden istentiszteletre írtak egy zeneszámot. Ezek olyan alkalmazottak voltak, mint pl. Eszterházy - nak Haydn. Ebből az időszakból a zsidóság kimaradt, hihetetlen módon behozták ezt a lemaradást az előadó művészek, és zeneszerzők. Gondoljunk csak Felix Mendelssohnra, Bartholdy-ra, vagy Mózes Mendelssohnra, a nagypapára, aki híres filozófus volt Lipcsében. Miközben selymet árult, összegyűjtötte és rendszerezte a német kultúrát és megalapozta Németországot kulturális szempontból. Később az unoka, Felix felfedezte Johann Sebastian Bachot. Ebben az időben robbanásszerűen megjelentek a zsidó zeneszerzők.
Szerinted Arnold Schönberg valóban nagy művész volt?
Igen, Arnold Schönberg a zseniális koponya, aki algoritmust formált magának és olyan atonális zenét írt, (hangnem nélküli zene), amelyben a hagyományos hangnemérzet nem jut szerephez. De ami mindig feloldódik tonalitásban, az a dúr-moll hangrendszer belső, zenei törvényeinek rendszere. Thomas Mann évekig tanult zeneelméletet, hogy meg tudja írni a Doktor Faustust. Schömberg Thomas Mannt egyszerűen perbe fogta, mivel könyve a Doktor Faustus főszereplőjére ruházta a dodekafonia feltalálását, a könyve végén nyilvánosan elnézést kért. Budapesti érdekesség Schönberggel kapcsolatban, hogy élete befejezetlen 3 felvonásos operája, a Mózes és Áron, aminek 3 felvonásának a librettóját megírta, zenéjét már nem sikerült megkomponálnia. 1932-ben ugyan befejezte a második felvonás komponálását, de miután 1933-ban Hitler hatalomra került és őt elmozdították a berlini Szépművészeti Akadémia tanári székéből, nem tudott pontot tenni a nagyszabású kompozíció végére. Tavaly fejezte be a művét Kocsis Zoltán. Óriási sikere volt a koncertnek a Művészetek Palotájában.
Mi a véleményed a mai komoly, és könnyű zenéről?
Két nagy szerelmem van a zeneszerzők közül, az egyik a klasszicizmus zsenije Mozart, a másik a huszadik század Mozartja, Arnold Schönberg. Ő egy hihetetlen zseniális művész volt, talán még ma nem értékeljük elég jól a művészetét. Szerintem egyébként a komolyzene egy érdekes pontra jutott. A legabsztraktabb művészet , aminek három pillére van, a dallam, a másik a lüktetés a ritmus, a harmadik a harmónia, eljutott egy határig amit nehezen lehet hagyományos eszközökkel tovább vinni. Ha ebből a három elemből valamelyik hiányzik, akkor már a zene csonkított, olyannyira, hogy már nem élvezhető. ilyen például a rap, brekdens, hip hop Érdekes dolog, ha a zenéből hiányzik a fent említett három elemből egy is, képtelenek vagyunk ezt a csonkított zenét memorálni. Érdekes, hogy a mi lelki struktúránk úgy van kidolgozva, hogy három dolgot hallhatunk egyszerre, a harmóniát, a dallamot és a ritmust. A Nagy zene körülbelül a huszadik században már minden mondanivalóját elmondta, és már nem nagyon tud újat alkotni. Ki tudja mikor fog megjelenni egy megújító zseni, mint amilyen Arnold Schönberg volt…!
-Asi-
Mikor döntöttél úgy, hogy zenész leszel?
1959 –ben amikor befejeztem az elemit, az iskolák kapuit az akkori hatalom bezárta a zsidó gyerekek előtt. Mindezt annak ürügyén, hogy megindult a romániai zsidók nagyszabású kivándorlása. Apám csellista volt az aradi filharmonikusoknál, ebben az időben őt is kitették az állásából, mint sok más embert is, sokáig nem tudott dolgozni, és nagyon boldog volt, amikor egy babagyárban végre munkát kapott, söprögethetett a gyár udvarán. Annak idején zongoráztam, ekkor 13 éves voltam, elég későn kezdtem el, apám tanítgatott. Középiskolámat esti tagozaton fejeztem be. Felvételiztem a kolozsvári zeneakadémiára, így lettem öt év egyetem után diplomás csellista. Aradon a zsidó negyedben éltünk, óriási zsidó közösség élt ott, sajnos antiszemitizmus volt, egy egész generációt nem engedtek tovább tanulni, a szülőket kitették az állásukból, valamint a tanárokat, művészeket is. Borzalmas időket éltünk.
Tanulmányommal kapcsolatosan, mely egy előadás erejéig a dr Fisher Gyula nevével fémjelzett szabadegyetemen fogok tartani: annyit sikerült kiderítenem, hogy Dávid király hárfája tíz húros volt. Abban az időben nem ismerték a fém húrt. Dávid király hárfájának a húrjai valószínű, hogy szárított juhbélből készülhettek. Tudni kell, hogy a csellómnak a négy húrja kb. 350 kilót feszít tehát a tíz húrhoz nagyon erős keret kellett, ami ezt a húzóerőt kibírja. Ezen kívül kellett lennie egy rezonanciális doboznak is. Egyébként is miért tíz húrja volt? Utánanéztem, és rájöttem, hogy az ókori Egyiptomban ismerték a pentatóniát, ami görögül öt hangot jelent. Valószínűnek tartom, hogy Dávid királynak dupla pentaton hárfája volt, tehát kétszer öt. Biztos vagyok benne, hogy a zsoltárok éneklése közben önmagát kísérte hárfáján. Dávid után nem is tudom, hogy megjelent e valahol a történelem során más zsidó hangszer, habár beszélnek egy líra formájú hangszerről, de semmiféle bizonyíték nincs, ami alá támassza létét. A kántoréneklés mindig létezett, ez egy hangszeri kíséret nélküli dallam volt. Két elem hiányzott az előadásokból a ritmus és a harmónia. Ünnepnapokon munkának számított, ha valaki hangszeren játszani akart, ezért ez el is maradt. A vallási előírások nem engedték meg a hangszeres játékot.
Mikor változott meg ez a tendencia?
Sok évszázad eltelt egészen a hatodik századig, amikor első Gergely pápa, aki imádta a zenét, és az ő korában feltaláltak egy zenei írást, ami majdnem megfelel a mai öt vonalas zenei írásnak. Akkor kezdték rögzíteni a gregoriánus dalokat és énekeket, amiket ma is énekelnek a szerzetesek. Igen ám, de a katolikus egyházon belül megjelent az orgona, és megjelentek a profi zeneszerzők. Ez már a barokk időszakban volt ezek a szerzők minden istentiszteletre írtak egy zeneszámot. Ezek olyan alkalmazottak voltak, mint pl. Eszterházy - nak Haydn. Ebből az időszakból a zsidóság kimaradt, hihetetlen módon behozták ezt a lemaradást az előadó művészek, és zeneszerzők. Gondoljunk csak Felix Mendelssohnra, Bartholdy-ra, vagy Mózes Mendelssohnra, a nagypapára, aki híres filozófus volt Lipcsében. Miközben selymet árult, összegyűjtötte és rendszerezte a német kultúrát és megalapozta Németországot kulturális szempontból. Később az unoka, Felix felfedezte Johann Sebastian Bachot. Ebben az időben robbanásszerűen megjelentek a zsidó zeneszerzők.
Szerinted Arnold Schönberg valóban nagy művész volt?
Igen, Arnold Schönberg a zseniális koponya, aki algoritmust formált magának és olyan atonális zenét írt, (hangnem nélküli zene), amelyben a hagyományos hangnemérzet nem jut szerephez. De ami mindig feloldódik tonalitásban, az a dúr-moll hangrendszer belső, zenei törvényeinek rendszere. Thomas Mann évekig tanult zeneelméletet, hogy meg tudja írni a Doktor Faustust. Schömberg Thomas Mannt egyszerűen perbe fogta, mivel könyve a Doktor Faustus főszereplőjére ruházta a dodekafonia feltalálását, a könyve végén nyilvánosan elnézést kért. Budapesti érdekesség Schönberggel kapcsolatban, hogy élete befejezetlen 3 felvonásos operája, a Mózes és Áron, aminek 3 felvonásának a librettóját megírta, zenéjét már nem sikerült megkomponálnia. 1932-ben ugyan befejezte a második felvonás komponálását, de miután 1933-ban Hitler hatalomra került és őt elmozdították a berlini Szépművészeti Akadémia tanári székéből, nem tudott pontot tenni a nagyszabású kompozíció végére. Tavaly fejezte be a művét Kocsis Zoltán. Óriási sikere volt a koncertnek a Művészetek Palotájában.
Mi a véleményed a mai komoly, és könnyű zenéről?
Két nagy szerelmem van a zeneszerzők közül, az egyik a klasszicizmus zsenije Mozart, a másik a huszadik század Mozartja, Arnold Schönberg. Ő egy hihetetlen zseniális művész volt, talán még ma nem értékeljük elég jól a művészetét. Szerintem egyébként a komolyzene egy érdekes pontra jutott. A legabsztraktabb művészet , aminek három pillére van, a dallam, a másik a lüktetés a ritmus, a harmadik a harmónia, eljutott egy határig amit nehezen lehet hagyományos eszközökkel tovább vinni. Ha ebből a három elemből valamelyik hiányzik, akkor már a zene csonkított, olyannyira, hogy már nem élvezhető. ilyen például a rap, brekdens, hip hop Érdekes dolog, ha a zenéből hiányzik a fent említett három elemből egy is, képtelenek vagyunk ezt a csonkított zenét memorálni. Érdekes, hogy a mi lelki struktúránk úgy van kidolgozva, hogy három dolgot hallhatunk egyszerre, a harmóniát, a dallamot és a ritmust. A Nagy zene körülbelül a huszadik században már minden mondanivalóját elmondta, és már nem nagyon tud újat alkotni. Ki tudja mikor fog megjelenni egy megújító zseni, mint amilyen Arnold Schönberg volt…!
-Asi-
Megjegyzések