Palesztin népviselet
Damaszkuszban körülbelül a 8 században kezdték el az ősök által kidolgozott kézművességet a szövést és a hímezést finomabbá tenni. A ruhák mellkasi részét, és a hátlapját hímzéssel díszítették, ezek a stílusok és színek már megjelentek a palesztin ruhákon, majd a 13. században szintén ez a stílus megtalálható Andalúziában is. Palesztinában minden faluban más és más volt a ruhák stílusa és a színe. A ruhák mintái között szerepelt a nyolcágú csillag, a hold, a madár, rombusz alakú forma, vagy fordított tenyér, amely a szemmel rontás ellen volt felhelyezve a ruhákra. Ezek a formák voltak a kezdeti lépések a ruhák színesítésében.
Hagyományosan a palesztin női ruhákon bő köpeny a jellemző, ezek színei régionként változó volt. A ruha mellkasi részen található négyzet alakú formára jellemző volt a túldíszítettség. Betlehemben a ruhák szegélyét brokát díszítette. Ezek a ruhák később családi ereklyének is számítottak.
Mind a férfiak mind a nők magukra öltöttek egy úgynevezett (jubbeh) kabátot, amit mindennapi viseletként hordtak, erre a kabátra jellemző volt a mintás hímzés. Betlehemi ünnepnapokon általában a nők egy rövid ( taqsireh) kabátot hordtak, amely arany hímzéssel volt díszítve, és később az európai befolyásnak köszönhetően az 1930 - as években zsebekkel is elláttak. A palesztin falvakban a férfiak a hagyománynak megfelelően egy hosszú kabátot (qumbaz) viseltek, kerek nyakkivágással, szűk ujjal, amely gyakran csíkos volt. A kabát színe falunként változott. Hagyományosan a palesztinok mezítláb jártak, vagy szandált viseltek, amelynek vörös vagy barna színe volt.
Úgy ítélték meg ebben az időben, hogy a nőknek és a férfiaknak fejfedőt kellett viselniük, mert szégyenletes és illetlen dolognak tartották a fedetlen főt. Nem utolsósorban a fejfedőről és a frizuráról tudták megállapítani az egyének társadalmi, szociális helyzetét. A nőknél a frizurát a fehér fátyol teljesen eltakarta. A nők minden régióban viseltek megkülönböztető fejdíszt, amelyeket arany és ezüst érmékkel díszítettek. Minél több az érme, annál nagyobb a jólét és a presztízse a viselőjének. A jellegzetes kúp alakú kalap " inkább hasonlított egy felfordított virágcserépre," csak a házas nők viselték főként a Betlehemben, Lifta és Ain KARM (District of Jerusalem), és Beit Jala és Beit Sahourban.
Az első világháború előtt a palesztin nők között nem volt elterjedt a fátyol használata. A közép és felső osztálybeli nők viseltek fátylat, a beduin és paraszt nők nem viseltek fátylat, mert zavarta őket a mindennapi munkájukban.
1930 években a férfiak fejfedőjére a vallási és politikai hovatartozás volt jellemző. A városi elit turbánt viselt. (ahol széles, terjedelmes turbán hirdette az ember társadalmi jelentőségét) A legnagyobb eltérés a fejfedővel kapcsolatban a falvakban voltak.. Faluban férfiak puha, piros nemezkalapot viseltek. (tarbush), Turbán színe is jelzi, politikai hovatartozást. A 20. század elején egy fehér turbánt, akár az iszlám jogbíró is viselhetett.
A fejfedő a lázadást is szimbolizálta, 1938 - ban az arab fiatalok a fejükre fehér színű kendőt raktak és fekete színű zsinórral kötötték át, ez abban az időben a beduinoknál is nagyon népszerű volt.
a 1950-es években, jött divatba a sakktábla szürke-fehér, illetve fekete-fehér mintás, úgynevezett "tipikusan palesztin" fejfedő a férfiaknál.
A piros-fehér mintás fejfedőt a beduinok viselték a Jordán folyótól keletre.
1967-es háború a Ciszjordánia és a Gázai övezetben, a fekete-fehér (keffiyeh)
Jasszer Arafat által viselt fejfedő ábrázolta, a palesztin nemzeti identitást.
Hagyományosan a palesztin női ruhákon bő köpeny a jellemző, ezek színei régionként változó volt. A ruha mellkasi részen található négyzet alakú formára jellemző volt a túldíszítettség. Betlehemben a ruhák szegélyét brokát díszítette. Ezek a ruhák később családi ereklyének is számítottak.
Mind a férfiak mind a nők magukra öltöttek egy úgynevezett (jubbeh) kabátot, amit mindennapi viseletként hordtak, erre a kabátra jellemző volt a mintás hímzés. Betlehemi ünnepnapokon általában a nők egy rövid ( taqsireh) kabátot hordtak, amely arany hímzéssel volt díszítve, és később az európai befolyásnak köszönhetően az 1930 - as években zsebekkel is elláttak. A palesztin falvakban a férfiak a hagyománynak megfelelően egy hosszú kabátot (qumbaz) viseltek, kerek nyakkivágással, szűk ujjal, amely gyakran csíkos volt. A kabát színe falunként változott. Hagyományosan a palesztinok mezítláb jártak, vagy szandált viseltek, amelynek vörös vagy barna színe volt.
Úgy ítélték meg ebben az időben, hogy a nőknek és a férfiaknak fejfedőt kellett viselniük, mert szégyenletes és illetlen dolognak tartották a fedetlen főt. Nem utolsósorban a fejfedőről és a frizuráról tudták megállapítani az egyének társadalmi, szociális helyzetét. A nőknél a frizurát a fehér fátyol teljesen eltakarta. A nők minden régióban viseltek megkülönböztető fejdíszt, amelyeket arany és ezüst érmékkel díszítettek. Minél több az érme, annál nagyobb a jólét és a presztízse a viselőjének. A jellegzetes kúp alakú kalap " inkább hasonlított egy felfordított virágcserépre," csak a házas nők viselték főként a Betlehemben, Lifta és Ain KARM (District of Jerusalem), és Beit Jala és Beit Sahourban.
Az első világháború előtt a palesztin nők között nem volt elterjedt a fátyol használata. A közép és felső osztálybeli nők viseltek fátylat, a beduin és paraszt nők nem viseltek fátylat, mert zavarta őket a mindennapi munkájukban.
1930 években a férfiak fejfedőjére a vallási és politikai hovatartozás volt jellemző. A városi elit turbánt viselt. (ahol széles, terjedelmes turbán hirdette az ember társadalmi jelentőségét) A legnagyobb eltérés a fejfedővel kapcsolatban a falvakban voltak.. Faluban férfiak puha, piros nemezkalapot viseltek. (tarbush), Turbán színe is jelzi, politikai hovatartozást. A 20. század elején egy fehér turbánt, akár az iszlám jogbíró is viselhetett.
A fejfedő a lázadást is szimbolizálta, 1938 - ban az arab fiatalok a fejükre fehér színű kendőt raktak és fekete színű zsinórral kötötték át, ez abban az időben a beduinoknál is nagyon népszerű volt.
a 1950-es években, jött divatba a sakktábla szürke-fehér, illetve fekete-fehér mintás, úgynevezett "tipikusan palesztin" fejfedő a férfiaknál.
A piros-fehér mintás fejfedőt a beduinok viselték a Jordán folyótól keletre.
1967-es háború a Ciszjordánia és a Gázai övezetben, a fekete-fehér (keffiyeh)
Jasszer Arafat által viselt fejfedő ábrázolta, a palesztin nemzeti identitást.
Megjegyzések