Heisler: Magyarországon a holokauszt aktuálpolitikai átértelmezése folyik

Peer Gideon beszélgetett Heisler Andrással, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével. Az ineterjú eredetileg az izraeli Új Kelet újság hasábjain jelent meg.

---

Mint köztudott, a Holokauszt 70-ik évfordulójának tiszteletére a 2014-es esztendő emlékév lesz Magyarországon. Szinte már biztos, hogy az április 16-án kezdődő eseménysorozaton a Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet nem vesz részt, azon nem képviseli magát. Ide tartozik még, hogy több mint negyven zsidó és nem zsidó szervezet tiltakozása jeléül csaknem 250 millió forint állami támogatást utasított vissza, amelyet a Holokauszt emlékév programjaira kapott.

Randolph L. Brahan magyar származású, nemzetközileg ismert amerikai történészprofesszor, talán a legnagyobb Holokauszt-kutató nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is visszaküldi.

A fentiekből úgy tűnik, forrponton van a magyar zsidó közélet. Arra kértük Heisler András elnök urat, az eseményekkel kapcsolatban válaszoljon az Új Kelet kérdéseire.

Magas rangú állami tisztviselők az elmúlt hónapokban először ismerték el Magyarország felelősségét a Holokauszt bűneiért. Ilyen kijelentést tett Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, és Martonyi János külügyminiszter, valamint Kőrösi Csaba, Magyarország ENSZ nagykövete. Az utóbbi a világszervezet New York-i székházában a magyar állam nevében bocsánatot kért a Holokausztért. Azt gondolhatná az ember, elindult valami…

Közösségünk nagyra becsüli a felelős politikai vezetők Holokauszttal kapcsolatos azon nyilatkozatait, amelyek a történelemmel való őszinte szembenézést segítik elő. A felsoroltak mindegyike jelentős politikai megnyilvánulás volt, de akár Lázár Jánosnak a párizsi UNESCO székházban 2014. január 27-én, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján elmondott beszédét is ide sorolhatnám. E nyilatkozatok attól válhatnak valóban hitelessé, ha megerősítő tettek is követik azokat. Ezeknek a tetteknek szinkronban kell lenniük azzal, amit politikusaink üzentek a világ felé. Sajnos ebben a tekintetben még súlyos hiányokkal küzd Magyarország, közösségünk nap mint nap szembesül Magyarország 1919-1944 évek közötti történelmének aktuálpolitikai átértelmezésével.

Tudott dolog, hogy a Mazsihisz három feltételhez kötötte részvételét a megemlékezéseken: ne állítsák fel a német megszállás emlékére tervezett szobrot, kérték a Sorsok Háza központ helyének és koncepciójának megváltoztatását, valamint Szakály Sándor hivatalos főtörténész leváltását az általa vezetett intézet éléről. Mik az aggályaik az említett kérdésekben?

Vegyük sorba!

A megszállási emlékmű, amit ma már a német megszállás áldozatai emlékművének nevezett el a kormány, olyan szimbólumrendszert alkalmaz, amely a korabeli Magyarország felelősségét hivatott elmosni, és a magyarországi tragédiában kizárólag a németek felelősségét kívánja kihangsúlyozni. Ez történelemhamisítás, amit nem tudunk elfogadni.
A Sorsok Háza emlékközpont megvalósításával kapcsolatban a közösségen belül számos ellenérv merült fel. Voltak, akik feleslegesnek tartották, hogy Budapesten, a meglévő Páva utcai Holokauszt központ mellé újabb épüljön. Voltak, akik a helyszínt (Józsefvárosi pályaudvar) nem tekintették megfelelőnek, sokan az intézmény névválasztásával vitatkoztak és rengetegen aggályosnak vélték dr. Schmidt Mária asszonynak, a budapesti Terror Háza vezetőjének kinevezését a projekt élére. A Mazsihisz mindezen területeken visszafogott magatartást tanúsított. A Terror Háza intézet ideológiája azonban a zsidó közösség számára annyira elfogadhatatlan, hogy szervezetünk szakmai kontroll lehetőségét kérte a projektben azzal a céllal, hogy biztosítani tudjuk a kiállításon a Holokauszt történelmének hiteles bemutatását. Sajnos kérésünket nem akceptálták.

Szakály Sándor ismert kijelentése, mely a Kamenyec-Podolszkij-i deportálást és 20 ezer zsidó legyilkolását „idegenrendészeti eljárásnak” nevezte, elfogadhatatlan számunkra. Nyilatkozata nemcsak egy apró hiba, hanem korábbi munkásságának szerves folytatása. Ezért úgy gondoltuk, egy államilag létrehozott történettudományi intézet élére ilyen embert nem szabad kinevezni.

Mindhárom témára vonatkozóan meg szeretném jegyezni, hogy ezek a konfliktusok nemcsak a zsidók problémájaként jelentkeznek. Ez a magyar társadalom problémája, a történelem feldolgozatlansága, a hetven évvel ezelőtti események ki nem beszélése. Nem véletlen az sem, hogy az általunk markánsan megfogalmazott gondokhoz számos, nagyon jelentős szakmai és társadalmi szervezet csatlakozott. Kifejezetten nem zsidó szervezetekről van szó.

Közben Orbán Viktor levelét megírta az üggyel kapcsolatban. A kérdés megvitatását a szoborról, és talán a többi ügyben is áprilisra kívánja halasztani. A választások utánra. A jobboldal felé tett gesztusról van szó, netán pávatánc pávatáncról? A Holokauszt évfordulót kampánycélokra degradálnák?

Olyannyira feszült a belpolitikai légkör a közelgő választások miatt, hogy azzal egyet tudunk érteni, választásokig nincs lehetőség az érdemi párbeszédre. Azt viszont abnormálisnak tartanám, ha a Holokauszt hetvenedik évfordulójára Magyarországon a kormány a zsidók nélkül emlékezne. Ezért optimista vagyok a jövőt illetően. Mindenesetre szervezetünk már megkezdte saját hatáskörben az emlékezéssorozatok szervezését. Március 19-én, a német megszállás 70. évfordulóján a Dohány utcai zsinagóga előtt tartunk nagyszabású rendezvényt. Ezzel párhuzamosan belföldi és nemzetközi fundraisinget tervezünk a kormány Civil alapjának visszaadott pénzek pótlására Nem szeretnénk, ha a rendkívül sok, igen értékes program elmaradna.

Hogyan állnak jelenleg a dolgok? Mit tesz a Mazsihisz?

A Mazsihisz végzi a dolgát. Tervezzük a Rumbach Sebestyén utcai Együttélés Háza projektet, amelyet a Sorsok Háza helyett javasoltunk a miniszterelnök úrnak. Elindítjuk a gyűjtést és előkészítjük a megemlékezéseket. A magyarországi zsidóságot a konfliktusok olyan egységbe tömörítették, amilyent az elmúlt hetven évben soha nem tapasztaltunk. Mögénk álltak a zsidó civil szervezetek, és a zsidó értelmiség. Vigyáznunk kell erre az egységre! Keményen, önállóan, a kormánytól függetlenül dolgozunk az emlékéven. A választásokat követően pedig bízunk minden szereplő józanságában. A labda a kormány térfelén van.

A Mazsihiszt mellett vannak más civil zsidó szervezetek is. Mennyire elfogadható a Mazsihisz állásfoglalása a magyar zsidóság egészére nézve? Egységesen kiállnak Önök mögött?

Lehet, hogy a teljes egység a zsidóság végét jelentené? Na, ettől nem kell félnünk egyelőre. A Mazsihisz támogatottsága minden korábbit felülmúl. Sok tekintetben még a Chabad mozgalom is egyetért gondjainkkal, igaz, ők a megoldást másképp látják.

A jelenlegi helyzetben mi a követendő út?

Szervezetünk tudatosan marad ki a választási kampányokból, mi nem pártpolitika, hanem értékek mentén kívánunk politizálni. Ugyanezt kérjük a többi zsidó szervezettől is. Ezért tartjuk helytelennek, hogy a választások előtt két héttel nemzetközi rabbi konferenciát szerveznek Magyarországon. A túlzottan felfűtött politikai légkörben ez a program rendkívüli kockázatokat jelent. A választásokig a pozíciók megmerevedtek, érdemi elmozdulásra nem lehet számítani.

Köszönjük az interjút. Azt kívánjuk, a magyar zsidóság és a magyar nép is méltósággal emlékezhessen meg a Holokauszt 70. évfordulójára. Eljött az ideje.

Forrás: MAZSIHISZ