Shofar - video - שופר

zsidó hangszer egy egyszerű kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg. A tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik. A sófár szó az (arámi nyelvű) sapír (szép) szóból származik, így feltételezett jelentése: szép hangú. ATalmud szerint ez a kosszarv emlékezteti a zsidókat arra a kosra, amelyet Ábrahám feláldozott fia helyett:

„És felemelé Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy ímé háta megett egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda méne tehát Ábrahám, és elhozá a kost, és azt áldozá meg égő áldozatul az ő fia helyett.”

Mózes I. könyve 22. fejezet 13. (Károli Gáspár fordítása)

A ros hásáná reggeli szertartás központi eleme is a sófárfújás. Ennek során száz sófárhangot szokás meghallgatnia a hívőknek, de harminc a háláhá szerint kötelező. A sófár eredetének magyarázataként első napon Izsák születését, másodikon megkötözését tanulmányozzák tisri elsején.

A sófárt háromféleképpen szólaltatják meg, ezek a tkiá, a svárim és a truá.

Tkiá (fúvás, áskenáz kiejtéssel Tökió) – egyetlen éles, egyenes kürtszó a sófár első hangja. Ez volt a nép összehívására szolgáló hang, erre a hangra vertek vagy bontottak tábort a pusztában vándorló zsidók. Amikor már nem vándorolt a nép, ez jelezte a szombat és az ünnepek kezdetét és végét. Ide tartozik a tkiá gdolá (tökió gödajló), egy nagy hosszú fúvás, amit például a jom kippuri böjt kimenetelekor lehet hallani.

Svarim (törések, áskenáz kiejtéssel Sövórim) – három elcsukló, sóhajtáshoz hasonló hang. Ezzel hívták össze a halott házához a rokonokat, barátokat, ismerősöket.

Truá (riadó, áskenáz kiejtéssel Töruó) – kilenc apró, szaggatott hang. Ez a hang arra emlékezteti a zsidóságot, hogy Isten mellette áll, és megsegíti a bajban. Ezt a hangot háborúban és veszélyben is használták.

Egyes feltételezések szerint régen a sófár többféle megszólaltatását is gyakorolták, ám ezek a feledésbe merültek.

• A sófár hangja bűnbánatra, számvetésre készteti a hívő izraelitát.
• A sófár hangja megnyitja az eget, hogy az imádságok közvetlenül jussanak el Istenhez.
• Emlékezteti a zsidókat Istenre, aki a világ királya, mert a királyok előtt is fúvósok mentek.

A régi zsidóság életében a sófár nem csak a ros hásáná alkalmával volt fontos hangszer, hanem a fontosabb események, böjtök, háborúk jelzésére is szolgált.