Ephraim Kishon

Ephraim Kishon Budapesten született 1924-ben Hoffmann Ferenc néven. 2005 január 29.- én hunyt el svájci otthonában. Teljesen asszimilált környezetben nőtt fel, bár ősei között rabbik is voltak. Korán felismerte, hogy választania kell a hit és a szkepszis, azaz a humor között, s ő az utóbbi mellett döntött. Írt egy szatírát egy pártról, amely a kopaszokat akarta kiirtani. Irodalmi versenyt nyert vele, művét azonban nem adták ki – Rákosi Mátyás is kopasz volt. Ám sikere révén a Ludas Matyi és a Szabad Száj munkatársa lett. 1949-ben Izraelbe emigrált, ahol először egy kibucban dolgozott, majd harminckét éven át a Maariv című lap állandó szerzője volt. 1957-ben Tel-Avivban kabarészínpadot alapított – Zöld hagyma néven –, s ettől kezdve a szatírák mellett vígjátékokat, filmforgatókönyveket is írt. A hatvanas évek elejétől rendszeresen foglalkoztatták Hollywoodban.
Számos kitüntetés – többek között a Herzl-díj, a párizsi Noble-díj, a Golden Globe és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje – birtokosa volt. Szatirikus írásai – főként drámái – révén a legsikeresebb izraeli szerző, és a világ egyik legnépszerűbb humoristája lett. Több mint ötven művet írt, melyeket harminchét nyelvre – köztük magyarra – fordítottak le, és így világszerte összesen 43 millió példányban jelentek meg. A pesti zsidó humor hagyományait folytatta, legfőbb elődjeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta. Izraelben és Magyarországon egyaránt igen népszerű, de a legolvasottabb Németországban. Ephraim Kishon, 1964-től Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőként, háromszor kapta meg a Golden Globe-ot.

„Ephraim Kishon (Kishont Ferenc) a humorról: "Az emberi kapcsolatok, a szülő-gyermek, a férfi-nő és a házastársak közöttiek a világon mindenütt ugyanazok. A bürokrácia is. Csordultig vagyok életbölcsességgel. Sajnos ismerem a játékszabályokat." "A szatíraíró legfőbb sajátossága abban áll, hogy a gyógyíthatatlan emberi gyengeségeket diagnosztizálja, nem pedig kihasználja. Ez az adottságom segített abban, hogy kiszabaduljak a náci pokolból, és ez tett szatíraíróvá."

Sharon Asher