Reuven Rivlin: nyolcadik nemzedék Jeruzsálemben, tizedik elnök Izraelben

Drámai fordulatokban gazdag, sajtóvisszhangos politikai csörtéktől kísért államelnök-választás győzteseként hangzott el június 10-én, kedden délután Reuven “Rubi” Rivlin neve, akit a Kneszet második szavazási fordulójában 63 szavazattal választottak Izrael tizedik államelnökévé.

Az eredmény kihirdetését könnyekkel a szemében fogadta a 75 éves politikus.

Rivlin nyolcadik generációs jeruzsálemi lakos. Már fiatal korában a Likud elődje, a Chérut párt híve és tagja volt.

Hét évvel ezelőtt már megmérkőzött az államelnöki posztért, akkor azonban Simon Peresz lett a győztes.

Rivlin jobboldali, nemzeti felfogású politikus, a Teljes Erec-Jiszráél híve. Foglalkozására nézve ügyvéd.

Felköszöntésére a Kneszet Chagall-termében került sor. Ünnepélyes beiktatása július 24-én lesz.

*

Reuven „Rubi” Rivlin 1939 szeptemberében született Jeruzsálemben, napokkal a második világháború kirobbantása után,  mint nyolcadik nemzedéke egy Litvániából alijázott zsidó családnak.

Jómódú családban, erős zsidó nemzettudattal nőtt fel. Fiatalon megismerte a zsidó „jisuv” létéért folyó szakadatlan küzdelmet.

Felsőfokú tanulmányait a jeruzsálemi Héber Egyetem jogi karán végezte: ügyvédi pályára lépett.

A jeruzsálemi „Betár” futballcsapat rajongója. Felesége és négy felnőtt gyermeke van. További különös ismertetőjele: több, mint négy évtizede vegetariánus.

A politikával korán eljegyezte magát. A család nemzeti-konzervatív felfogását követve a mai Likud elődje, a néhai Menáchem Begin-vezette Chérut párt tagja lett. Első ízben 1988-ban választották Kneszet-képviselőnek, és már ettől az évtől az utódpárt, a Likud elnöke lett.

A Kneszet-képviselőség 1992-ig tartott, de 1996-ban újra választották. 2001. márciusától 2003 februárjáig távközlési miniszter volt: ekkor a Kneszet elnöke lett.

E minőségében első látogatását a galileai arab-izraeli városba, Umm el-Fahm-ba tette egy hangsúlyosan jobboldali párt, a Bájit hájehudi (Zsidó Otthon) képviselője, és a kommunista „Chadas” párt arab képviselője társaságában.

Funkciója kötelező semlegességével keveset törődve kritikával illette Áriel Sáron akkori kormányfő „elszakadási tervét”, ahogy a Gázai-övezet zsidó lakosainak kényszer-kitelepítését és a hadsereg onnan való egyoldalú kivonását nevezték.

Nyilvános szóváltásba keveredett Áháron Bárák főbíróval is, fenti intézkedés törvénybe iktatása miatt.

Mindennek ellenére két ízben is újraválasztották e tisztségben. Tekintélyére és népszerűségére jellemző, hogy 2009-ben a 120 tagú nemzetgyűlés 90 tagja szavazott mellette!

Különleges tárgyilagosságát bizonyította 2010. júniusában, amikor személyes jobboldali beállítottsága ellenére figyelmen kívül hagyta egy Kneszet-bizottság javaslatát, amely Hanín Zoábi arab képviselő asszonyt, az alig palástoltan államellenes Balad párt küldöttjét megfosztotta volna mandátumától, amért ugyanazon év május 31-én részt vett a török „Mavi Marmara” flottilla provokációjában a Gázai-övezet blokádjának feltörése szándékával.

Reuven „Rubi” Rivlin azért mégsem hajlandó véka alá rejteni elveit, a Teljes Erec-Jiszráélbe vetett hitét és meggyőződését. Általános megütközést keltett, amikor négy évvel ezelőtt kijelentette: inkább elfogadja a palesztin arabokat izraeli állampolgárokként, mintsem megossza Izraelt, és egy „kétállami megoldás” keretében lemondjon a Nyugati Partról…

Kvod hánászi, tisztelt Elnök úr, Isten adjon Önnek erőt és egészséget, nekünk pedig minél kevesebb háborúságot és minél teljesebb biztonságot határon kívül és határon belül az elkövetkező hét évre, amelyre Önt Izrael Állam első polgárának választották!