Jom Hasoa
Izraelben ma reggel 10 órakor az ország egész területén két percre megszólaltak a légi szirénák a holokauszt(Jom hasoa) emléknapja alkalmával.
Hivatalosan a zsidókat „munkaerő-kölcsönzés” indokkal vitték Németországba Ennek ellenére mozgássérültek, elmebetegek, hadirokkantak, súlyos betegek, magatehetetlen öregek, csecsemők is a vagonokba kerültek. Erre az ellentmondásra a válasz mindig ugyanaz volt: a családszerető zsidók sokkal jobban dolgoznak, ha szeretteik is velük vannak
A holokauszt legnagyobb áldozatát az európai zsidók szenvedték a nemzetiszocialista Németország, illetve a vele szövetséges és az általa megszállt országok területén a II. világháborút közvetlenül megelőzően és annak éveiben.
Az áldozatok számát több különböző becslés próbálta felmérni. A széles körben elfogadott számok öt és hatmillió között mozognak. Német feljegyzések alapján 5,1 millóra tette az áldozatok számát A Yad Vashem valamivel több, mint 4 millió áldozatot tart nyilván név szerint.
Az egyes haláltáborokban elhunytak száma a Yad Vashem Belzec: 600 ezer; Chelmno:320 ezer, Majdanek: adatai alapján Ausvitz: 1,4 millió; 360 ezer; Maly Trostinets: 65 ezer; Sobidor: 250 ezer; Treblinka: 870 ezer. Ez összesen több, mint 3,8 millió, amiből 80–90%-ra becsülik a zsidók arányát, ami a Holokauszt zsidó áldozatainak körülbelül a fele. Félmillióra teszik a más, nem kifejezetten haláltáborként működő német koncentrációs táborokban elhunyt zsidók számát. 1 millióra becsülik azok számát, akiket az Einstazgruppék öltek meg a megszállt szovjet területeken (ezeket a gyilkosságokat rendszerint nem dokumentálták). Tovább százezereket az éhezés vagy betegség ölt meg a lengyel gettókban, még mielőtt deportálták volna őket.
Akiket nem öltek meg azonnal a gázkamrákban, azok munkatáborokba – mint Auschwitz-Birkenau – kerültek. De a munkatáborokba csak azok kerültek, akiket munkára alkalmasnak találtak. Akiket nem, azokat egyből elgázosították. Az Auschwitz melletti erdős területen levetkőztették őket, és azt mondták nekik: zuhanyozni mennek. Amikor a gáz az utolsó emberrel is végzett, a Sonderkommando tagjai a holttesteket vagy tömegsírokba vagy a krematóriumba vitték.
A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt.
A Varsói gettót 1939-ben, nem sokkal az első zsidótörvények kihirdetése után után kezdték el kiépíteni a lengyel fővárosban. 1940-ben Varsó és a környező települések zsidó lakosságának nagy részét – mintegy 450.000 embert – a kijelölt lakórészekre telepítették át.. 1943 tavaszára új törvényt léptetett életbe: megkezdte a gettó kiürítését, és deportálását a treblinkai haláltáborba. 1943-április 19-én (amikor már csak mintegy 60.000 zsidó maradt a gettóban) felkelés tört ki, mely 27 napig tartott, és a németek május 15-én verték le. Ezután a gettó összes lakóját deportálták, majd porig rombolták
Sharon Asher
Hivatalosan a zsidókat „munkaerő-kölcsönzés” indokkal vitték Németországba Ennek ellenére mozgássérültek, elmebetegek, hadirokkantak, súlyos betegek, magatehetetlen öregek, csecsemők is a vagonokba kerültek. Erre az ellentmondásra a válasz mindig ugyanaz volt: a családszerető zsidók sokkal jobban dolgoznak, ha szeretteik is velük vannak
A holokauszt legnagyobb áldozatát az európai zsidók szenvedték a nemzetiszocialista Németország, illetve a vele szövetséges és az általa megszállt országok területén a II. világháborút közvetlenül megelőzően és annak éveiben.
Az áldozatok számát több különböző becslés próbálta felmérni. A széles körben elfogadott számok öt és hatmillió között mozognak. Német feljegyzések alapján 5,1 millóra tette az áldozatok számát A Yad Vashem valamivel több, mint 4 millió áldozatot tart nyilván név szerint.
Az egyes haláltáborokban elhunytak száma a Yad Vashem Belzec: 600 ezer; Chelmno:320 ezer, Majdanek: adatai alapján Ausvitz: 1,4 millió; 360 ezer; Maly Trostinets: 65 ezer; Sobidor: 250 ezer; Treblinka: 870 ezer. Ez összesen több, mint 3,8 millió, amiből 80–90%-ra becsülik a zsidók arányát, ami a Holokauszt zsidó áldozatainak körülbelül a fele. Félmillióra teszik a más, nem kifejezetten haláltáborként működő német koncentrációs táborokban elhunyt zsidók számát. 1 millióra becsülik azok számát, akiket az Einstazgruppék öltek meg a megszállt szovjet területeken (ezeket a gyilkosságokat rendszerint nem dokumentálták). Tovább százezereket az éhezés vagy betegség ölt meg a lengyel gettókban, még mielőtt deportálták volna őket.
Akiket nem öltek meg azonnal a gázkamrákban, azok munkatáborokba – mint Auschwitz-Birkenau – kerültek. De a munkatáborokba csak azok kerültek, akiket munkára alkalmasnak találtak. Akiket nem, azokat egyből elgázosították. Az Auschwitz melletti erdős területen levetkőztették őket, és azt mondták nekik: zuhanyozni mennek. Amikor a gáz az utolsó emberrel is végzett, a Sonderkommando tagjai a holttesteket vagy tömegsírokba vagy a krematóriumba vitték.
A holokauszt minden tizedik, a legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar volt.
A Varsói gettót 1939-ben, nem sokkal az első zsidótörvények kihirdetése után után kezdték el kiépíteni a lengyel fővárosban. 1940-ben Varsó és a környező települések zsidó lakosságának nagy részét – mintegy 450.000 embert – a kijelölt lakórészekre telepítették át.. 1943 tavaszára új törvényt léptetett életbe: megkezdte a gettó kiürítését, és deportálását a treblinkai haláltáborba. 1943-április 19-én (amikor már csak mintegy 60.000 zsidó maradt a gettóban) felkelés tört ki, mely 27 napig tartott, és a németek május 15-én verték le. Ezután a gettó összes lakóját deportálták, majd porig rombolták
Sharon Asher
Megjegyzések