Cfat
Az 1. és 2. században több misna és talmud tudós élt Cfat környékén, például: Joseph Caro rabbi, Jakob Berab rabbi, Izhak Lurai rabbi.
Cfaton a keresztesek 1102 – ben várat építettek, amit Szaladin 1188 – ban elfoglalt, majd a francia templomosok 1240 – ben felújítottak, majd a várat 1266 – ban Mameluk szultán megszállta.
A város zsidó településsé a 16. században vált az oszmán birodalom idejében. Európa és Észak – Afrika különböző részeiből zsidók telepedtek le, 1550 ben a zsidó lakosok száma meghaladta a tízezret.
Ebben az időben lakott itt Jakob Berab aki felakarta újítani Szanhedrint, (Szanhedrin görög eredetű „sunedrion” szó, azt jelenti, hogy „együtt ülni,” azaz tanács. A Szanhedrin, a legfelsőbb rabbinikus bíróság, zsidó jogi és közigazgatási szervezet volt, amely helyi kiválóságokból tevődött össze: főpapi családok, írástudók, vallásszakértők és nem hivatásos bölcsek. A Szanhedrin Római felügyelet alatt működött, legalábbis az adózás, a törvények tiszteletben tartása, és egyéb közigazgatási funkciók terén.)
Joseph Caro (1488 - 1575) rabbi aki megírta a „ Sulhán Aruh” az életviteli szabályokat összefoglaló könyvet, 1560 körül.
Izhak Lurai aki Jeruzsálemben született 1531 – ben, Izhak rabbit, akit egyébként oroszlán néven ismerték.
Az első könyvet 1578 – ban Cfat -ton nyomtatták.
1778 – ban lengyel haszid zsidók érkeztek a városba. 1834 – ben a várost drúzok fosztották ki majd 1837 – ben földrengés pusztította el a várost.
Újabb betelepülés majd csak a 19. század vége felé kezdődött meg.
A mai város vonzó kellemes légkört áraszt.
Sétáló utcává alakított Rehov Yerusalayim sok üzletet, kávéházat találunk. Az utca végén a város művész negyedébe érünk. Szinte egymásra épült alacsony házakban sok festő és szobrász él sokuknak saját galériájuk van.
A negyedben található a régi héber nyelvű nyomda, amelyet a 16. században használtak.
A művész negyedből tovább haladva eljutunk az óvárosba ahol sok kis zsinagógát, találunk.
Mindegyik zsinagóga jelentős rabbiról lett elnevezve, itt megtalálhatjuk a Joseph Caro zsinagógáját, közelben van Ha’alsheh – zsinagóga, majd odébb megtalálható az Abouav – zsinagóga, ennek a falszentélyében még ma is látható az a Tóra, amit Abouv rabbi írt a 15. században.
Nem messze van innen Joseph Bena’a – zsinagóga amit „Fehér szent szentélynek „is neveznek.
Safed legrégebbi zsinagógája a szefárd Ha’ari zsinagóga láthatjuk benne azt a fülkét ahol a rabbi imádkozott.
Ha elhagyjuk az óvárost, nem messze innen megtaláljuk azt a régi temetőt ahol Ari rabbi, (meghalt 1573 – ban) és Joseph Caro ( meghalt 1575 – ben) is itt nyugszik.
Sharon Asher
Cfaton a keresztesek 1102 – ben várat építettek, amit Szaladin 1188 – ban elfoglalt, majd a francia templomosok 1240 – ben felújítottak, majd a várat 1266 – ban Mameluk szultán megszállta.
A város zsidó településsé a 16. században vált az oszmán birodalom idejében. Európa és Észak – Afrika különböző részeiből zsidók telepedtek le, 1550 ben a zsidó lakosok száma meghaladta a tízezret.
Ebben az időben lakott itt Jakob Berab aki felakarta újítani Szanhedrint, (Szanhedrin görög eredetű „sunedrion” szó, azt jelenti, hogy „együtt ülni,” azaz tanács. A Szanhedrin, a legfelsőbb rabbinikus bíróság, zsidó jogi és közigazgatási szervezet volt, amely helyi kiválóságokból tevődött össze: főpapi családok, írástudók, vallásszakértők és nem hivatásos bölcsek. A Szanhedrin Római felügyelet alatt működött, legalábbis az adózás, a törvények tiszteletben tartása, és egyéb közigazgatási funkciók terén.)
Joseph Caro (1488 - 1575) rabbi aki megírta a „ Sulhán Aruh” az életviteli szabályokat összefoglaló könyvet, 1560 körül.
Izhak Lurai aki Jeruzsálemben született 1531 – ben, Izhak rabbit, akit egyébként oroszlán néven ismerték.
Az első könyvet 1578 – ban Cfat -ton nyomtatták.
1778 – ban lengyel haszid zsidók érkeztek a városba. 1834 – ben a várost drúzok fosztották ki majd 1837 – ben földrengés pusztította el a várost.
Újabb betelepülés majd csak a 19. század vége felé kezdődött meg.
A mai város vonzó kellemes légkört áraszt.
Sétáló utcává alakított Rehov Yerusalayim sok üzletet, kávéházat találunk. Az utca végén a város művész negyedébe érünk. Szinte egymásra épült alacsony házakban sok festő és szobrász él sokuknak saját galériájuk van.
A negyedben található a régi héber nyelvű nyomda, amelyet a 16. században használtak.
A művész negyedből tovább haladva eljutunk az óvárosba ahol sok kis zsinagógát, találunk.
Mindegyik zsinagóga jelentős rabbiról lett elnevezve, itt megtalálhatjuk a Joseph Caro zsinagógáját, közelben van Ha’alsheh – zsinagóga, majd odébb megtalálható az Abouav – zsinagóga, ennek a falszentélyében még ma is látható az a Tóra, amit Abouv rabbi írt a 15. században.
Nem messze van innen Joseph Bena’a – zsinagóga amit „Fehér szent szentélynek „is neveznek.
Safed legrégebbi zsinagógája a szefárd Ha’ari zsinagóga láthatjuk benne azt a fülkét ahol a rabbi imádkozott.
Ha elhagyjuk az óvárost, nem messze innen megtaláljuk azt a régi temetőt ahol Ari rabbi, (meghalt 1573 – ban) és Joseph Caro ( meghalt 1575 – ben) is itt nyugszik.
Sharon Asher
Megjegyzések