Itamár Jáoz Keszt

ITAMáR JÁOZ KESZT – riport

Itamár Jáoz Keszt-el Tel-Aviv-i lakásában beszélgettem 2002 nyarán. Magyar származású költő és műfordító, neki köszönhető , hogy az itt élő magyar és izraeli nagyközönség megismerhette a magyar költészetet és irodalmat. Arra kértem, beszéljen magáról és munkájáról.

-Mikor és miért vándoroltál ki Izraelbe?

-Munkács környékéről származom, 1951-ben vándoroltam ki Izraelbe, mert a zsidó kultúrát szerettem volna magamévá tenni, és mert Izraelben szerettem volna élni, és héber költő és író akartam lenni. Cionista igazán nem voltam, de már 10 évesen elkezdtem tanulni héberül. Vonzalmam Izraelhez a tudat, hogy zsidó vagyok és az is akartam maradni.. Egyébként úgy éreztem, hogy Izrael a zsidóság központja, és én is ide akartam tartozni. Részt akartam venni a zsidó feltámadási mozgalomban, magamat adni, hogy szerves része legyek az országnak, ami akkor már kialakulóban volt.
A Galila nevű hajóval érkeztem az országba, és először egy kibucba helyeztek, azután gimnáziumba jártam Nátánján, majd katona is voltam, végül egyetemet végeztem.
Később egy középiskolában tanítottam héber irodalmat és bibliát. Megalakítottam az ÉKED könyvkiadót, ami már több mint negyven éve létezik. Elsősorban versek kiadásával foglalkozik, kiadtak már vagy kétezer könyvet. Ezek közül legalább negyven könyvet én magam írtam

- Megmaradt a kapcsolatod a régi tanítványaiddal?

- Igen és elmondhatom, nagyon jó eredményeket értek el. Megemlíteném többek közül Cáchi Hánegbit, aki parlamenti képviselő és a rádiónál dolgozó Hánán Ázránt. Több tanítványommal is van kapcsolatom , néhányan feljárnak hozzám, levelezünk egymással.

- Izraelben sokan képviselik a Magyar Irodalmat?

-A héber irodalom keretében nagyon kevés Magyar származású író vagy költő van.
Fontos azonban megemlíteni és kiemelni Avigdor Ha Meiri nevét, mert Ő nagy költőnek számított. Ezenkívül említésre méltó Mordeháj Visa műfordító, sajnos őt kevésbé ismerik manapság

- Van példaképed?

- Már az előbb említettem Avigdor Ha Meiri nevét, aki a héber költészet előfutára volt, Ő egyébként 1921-ben vándorolt ki Magyarországról Izraelbe. Találkoztam vele amikor megérkeztem Izraelbe, de akkor már öreg ember volt. Róla jut eszembe egy anekdota:
Valamikor 1952-ben találkoztam vele a lakásán. Tudni kell, hogy nagyon szeretett panaszkodni,nem tudom hogy jogosan-e, végeredményben minden írónak megvan ez a hajlama, és mutatott egy nagy dossiét. –Látod, ezek azok a cikkek, amelyben meg kellett volna hogy említsenek engem de nem említettek meg - mondta. Életemben először láttam ilyen dolgot, hogy egy író gyűjti azokat a cikkeket, ahol meg kellett volna, hogy említsék de nem tették meg.

Akik ismerik a Héber irodalmat, azok közül hányan ismerik a Magyar irodalmat és költészetet?

-A magyar irodalom, az egy érdekes dolog, tulajdonképpen az egy bizonyos fokig nagyhatalomnak számít, hogy miért? Mert Izraelben volt kb. negyedmillió magyar bevándorló, negyedmillió, ha a mostani lakosság számával veszem, az ötmillióra, akkor ez a százalékban nem is rossz arány. Hát Ők az igazi érdeklődők. Rájuk lehetett és lehet számítani. Fontos számukra, hogy a Magyar irodalmat megismerjék Izraelben, és hogy az Ő gyermekeik leszármazottaik is megismerjék mindezt. Sokan már Izraelben születtek de a szüleik még Magyarországon, ők is érdeklődnek, megnyíltak a határok sokan utaznak Magyarországra, nagy az érdeklődés a magyar kultúra iránt. Lefordítottam három kötetben a Magyar költészetet, megjelent a Csodaszarvas, az első kötet három kiadásban, ami engem is nagyon megdöbbentett. Nem is számítottam ekkora sikerre. A tény az, hogy ezek kétnyelvű kiadások. Az emberek megvették a magyar szöveg miatt is, és azért a játék miatt is , hogy összehasonlítsák, hogy jönnek ki a rímek héberül, meg esetleg hogy engem megfogjanak. De végül is nagy siker lett. Ezután megjelent a Mai magyar költészet. Ennek már nem volt akkora sikere, hiszen az alkotók nem voltak annyira ismertek, mint pl, Juhász Gyula, vagy Illyés Ferenc, Mezei András. Mezei már ismertebb, többször járt Izraelben , és két könyve is megjelent. Mezeinek nagyon szép sikere volt a z Adornok című könyvével. Hangsúlyoznom kell,hogy ez egy nagyon fontos könyv, mert a holocaust témában bizonyos stílust hozott létre.
Megjelent még Petőfi Sándor válogatott versei, saját fordításomban sajnos ennek sem volt olyan sikere mint az előzőeknek.

- Az Izraeli héber írószövetségnek voltál elnöke,mint magyar származású zsidó író beszélnél a tapasztalataidról, sikereidről?

- Három évig voltam elnöke a szövetségnek. Sokan mondták, nem tudom, hogy ebben az esetben mennyit számít, hogy magyar származású vagyok. Belejátszott, az hogy kapcsolatban vagyok a héber írók többségével, ezen kívül sok éve szerkesztek, aktívan dolgozom sok művem jelent meg, és mint már említettem sok könyvet és verset fordítottam magyarról héberre.

- Beszélnél a munkádról kicsit bővebben ?

- Ez érdekes és sokrétű munka volt, holott volt mellettem főtitkár, aki sok feladatot levett a vállamról, de 3 év azért hosszú idő. Az írószövetségnek bizonyos fokig a legnehezebb időszakában voltam az elnöke./ekkor volt a politikai váltság/. Létre akartak hozni egy Izraeli-palesztin írószövetséget de ez végül nem jött létre. Az arabok nem egyeztek bele .Ehhez még hozzátartozik, hogy az arab írók nem jönnek hozzánk, persze tisztelet a kivételnek, de ez sajnos nagyon kevés. Van három Drúz író, aki héberül ír, de ők sem muzulmánok., hanem keresztények . Mint elnök, nekem mindig semlegesnek kellett maradnom, de ez nem jelenti azt, hogy az embernek nincs meg a véleménye a dolgokról.
Azért remélem tettem valami jót ….. de erről talán nem nekem kellene beszélnem.,Hogy szokták mondani:mondjon rólad jót valaki más, ne te beszélj magadról. Igyekeztem amennyire lehetett békét teremteni a csoportok között. Fontos volt egyébként egy akcióm, melynek keretén belül az iskolák és könyvtárak magukévá adaptáljanak. Elhunyt írók emlékét és műveiket összegyűjtsék, kiállításokat , műsorokat rendezzenek ezekből a munkákból. Ez számomra azért is volt ennyire fontos, mert úgy vette észre,hogy Izraelben az emberek hamar elfelejtik az írókat.

- Kialakult baráti kapcsolatod arab írókkal?

- Igen van egy – kettő. Volt egy fesztivál valahol a Galilban egy Drúz faluban Tiberias mellett. Pár évvel ezelőtt, még a második intifáda kitörése előtt. Akkor én is ott voltam, jó hangulat uralkodott arabok és zsidók között, de ez ma már nincs így

- Vannak kapcsolataid magyarország-i írókkal?

-Igen vannak kapcsolataim, a fiatalabb generációval nem inkább az idősebb nemzedékkel .Nagyon jó a kapcsolatom Juhász Ferivel, Őt nagyon szeretem mint írót és mint embert egyaránt. Ezen kívül Csóri Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel/Ő sajnos már nincs közöttünk/, Mezei Andrással aki nagyon jó barátom és feleségével Magdával.

- Beszélnél a jövőbeli terveidről?

-Két hónappal ezelőtt megkaptam az irodalmi Állami elnöki díjat. Ennek jegyében jelent meg válogatott verseimről egy kötet, amely 1956 – 2001 közötti időszakot öleli át. Terveim között szerepel, szeretném kiadni az összegyűjtött munkáimat négy kötetben. A tanulmányomnak a kötete is megjelenik a közeljövőben. . Ezek után ha minden jól meg válogatott fordításokból szeretnék egy könyvet készíteni. Bajban vagyok mert fordításaim kétharmada Magyarból van, egyharmada Angolból, Németből, Franciából és Latinból
Úgy gondolom, hogy felosztom két részre, az első rész általános irodalom lenne, a második rész pedig magyar költők művei. A magyar válogatás állna először is balladákból, Júlia szép leány, Csokonai Lilla versei, A reményhez, Berzsenyitől a Közelítő tél. Vörösmartytól a Szép Ilonka, Aranytól az Ágnes asszony és a Kukoricafosztás. Petőfitől még nem tudom mi legyen, Adytól a Sión hegy alatt,és Babitstól a Danaidák. Egyébként ez volt az első vers amit lefordítottam héberre.
Modern művek közül szeretnék néhány művet Vas Istvántól akivel nagyon jó barátságban voltunk.

- Beszélnél a zsidó identitásodról, hitedről?

- Tudnod kell, hogy mielőtt erről beszélnénk, és egy nagy Magyarországi váci csodarabbi dinasztiának vagyok a leszármazottja. Ők még a múlt században jöttek ki Izraelbe 1856-ban és tíz év után visszamentek , majd megalakították Vácott a híressé vált Jesivát Ebben a családban hárman is írtak akkor könyvet, a fiam most kutatja a dédapja könyvét.

- Büszke vagy a családi múltadra?

- Igen – nagyon büszke vagyok., amikor először láttam a héber szövegüket, majdnem elsírtam magam, annyira meghatódtam. Talán ez a magyarázata, miért vonzódtam ennyire a héber nyelvhez és kultúrához. Én neológ családba születtem, annak ellenére, hogy ortodox rabbiknak vagyok a leszármazottja. Apám és nagyapám neológok voltak.
Tizenöt évvel ezelőtt lettem vallásos, tagadhatatlanul, bár a feleségem vallásos volt és kóser háztartást vezetünk. Tizenöt évvel ezelőtt elindult bennem egy folyamat, ezt nehéz megmagyarázni. Többek között talán az a kapcsolat, amikor kezdtem visszajárni Magyarországra. Megkezdődött a visszakapcsolódás az ősapáimhoz. Ez lehet az egyetlen magyarázata ennek a folyamatnak, ami velem történt. Ezen kívül megvolt bennem mindig a vallásos hajlam . A fiam is ilyen irányba kezdett menni, ma rabbi Jeruzsálemben. Tehát vallásosnak tartom magam, de nem érdekelnek a vallásos pártok a teológiával és a filozófiával. Én az emocionális részével szeretek foglalkozni, ez az, ami nagyon érdekel.

Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést. Kívánok további sok sikert a munkáidban és jó egészséget Neked és családodnak.


Sharon Asher

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések