Dávid királytól Arnold Schönbergig.
Budapesten élő Freimann Péterrel
beszélgettem a kolozsvári diplomás csellistával, aki szinte bejárta az egész világot. Szabadidejében tanulmányt készít a zsidó zenéről Dávid királytól Arnold Schönbergig
Mikor döntöttél úgy, hogy zenész leszel?
1959 –ben amikor befejeztem az elemi iskolát, az iskolák kapuit az akkori hatalom bezárta zsidó gyerekek részére. Mindezt annak ürügyén, hogy megindult a romániai zsidók nagyszabású kivándorlása. Apám csellista volt az aradi filharmonikusoknál, ebben az időben őt is kitették az állásából, mint sok más embert is, sokáig nem tudott dolgozni, és nagyon boldog volt, amikor egy babagyárban végre munkát kapott, söprögethetett a gyár udvarán. Annak idején zongoráztam, ekkor 13 éves voltam, elég későn kezdtem el, apám tanítgatott. Középiskolámat esti tagozaton fejeztem be. Felvételiztem a kolozsvári zeneakadémián, így lettem öt év egyetem után diplomás csellista. Aradon a zsidó negyedben éltünk. Óriási zsidó közösség élt ott, sajnos antiszemitizmus volt, egy egész generációt nem engedtek tovább tanulni, a szülőket meg kitették az állásukból, tanárokat, művészeket. Borzalmas időket éltünk.
Van kapcsolatod a zsidó zenével?
Igen, sőt készítek egy tanulmányt, aminek a címe Dávid királytól Arnold Schönbergig. Utána néztem Dávid király hárfájának, hogy is nézhetett ki, nagyon kevés dolgot találtam ezzel kapcsolatban. Ő egy zseniális gyönyörű fiatalember lehetett,
és gyönyörűek a zsoltárai is. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a hárfája tíz húros volt. Abban az időben nem voltak fém húrok. Dávid király hárfájának a húrjai valószínű, hogy szárított juhbélből készülhettek, amihez hatalmas erővel kellett rendelkezni, hogy ezen játszhasson. Tudni kell, hogy a csellómnak a négy húrja kb. 350 kilót feszít tehát a tíz húrhoz nagyon erős keret kellett, ami ezt a húzóerőt kibírja. Valamint kellett lennie egy rezonanciális doboznak is. Egyébként is miért tíz húrja volt? Utána néztem, és rájöttem, hogy az ókori Egyiptomban ismerték a pentatóniát, ami görögül öt hangot jelent. Valószínűnek tartom, hogy Dávid királynak dupla pentaton hárfája volt, tehát kétszer öt húros hárfája volt. Valószínű, hogy ez a tízes szám egy fontos dolog volt. Biztos vagyok benne, hogy a zsoltárok éneklése közben önmagát kísérte hárfán. Dávid után nem is tudom, hogy megjelent e valahol a történelem során más zsidó hangszer, habár beszélnek egy líra formájú hangszerről, de semmi féle bizonyíték, nincs, ami alá támassza létét. A vallás tiltotta, és ez egy óriási veszteség volt. A kántoréneklés az talán mindig létezett, ez egy hangszeri kíséret nélküli dallam volt. Két elem hiányzott, a ritmus és a harmónia az előadásokból. Ünnepnapokon munkának számított, ha valaki hangszeren játszani akart, ezért ez el is maradt. A vallási előírások nem engedték meg a hangszeres játékot.
Mikor változott meg ez a tendencia?
Sok évszázad eltelt egészen a hatodik századig, amikor első Gergely pápa, aki imádta a zenét, és az ő korában feltalálták egy zenei írást, ami majdnem megfelel a mai öt vonalas zenei írásnak. Akkor kezdték rögzíteni a gregoriánus dalokat és énekeket, amiket ma is énekelnek a szerzetesek. Igen ám, de a katolikus egyházon belül megjelent az orgona, és megjelentek a profi zeneszerzők. Ez már a barokk időszakban volt ezek a szerzők minden istentiszteletre írtak egy zeneszámot. Ezek olyan alkalmazottak voltak, mint pl. Eszterházynak Haydn. Ebből az időszakból a zsidóság kimaradt, és ez valami hihetetlen, hogy behozták ezt a lemaradást, főleg, mint előadó művészek, és zeneszerzők. Gondoljunk csak Felix Mendelssohnra, Bartholdy-ra, vagy Mózes Mendelssohnra, a nagypapára, aki híres filozófus volt leipzigben . Miközben selymet árult, összegyűjtötte és rendszerezte a német kultúrát és megalapozta Németországot kulturális szempontból. később az unoka, Felix felfedezte Johann Sebastian Bachot. Ebben az időben robbanásszerűen megjelentek a zsidó zeneszerzők.
Szerinted Arnold Schönberg valóban nagy művész volt?
Igen, Arnold Schönberg a zseniális koponya, aki algoritmust formált magának és olyan atonális zenét írt, ami hangnem nélküli zene, amelyben a hagyományos hangnemérzet nem jut szerephez. Ami mindig feloldódik tonalitásban, a dúr-moll hangrendszer belső, zenei törvényeinek rendszere. Thomas Mann évekig tanult zeneelméletet hogy meg tudja írni a Doktor Faustust. Schömberg Thomas Mannt egyszerűen perbe fogta mivelhogy könyve Doktor Faustus főszereplőjére ruházta a dodekafonia feltalálását,a könyve végén nyilvánosan elnézést kért. Budapesti érdekesség Schönberggel kapcsolatban hogy az élete befejezetlen operája, Mózes és Áron című 3 felvonásos operája volt, aminek a 3 felvonásának a librettóját megírta, zenéjét már nem sikerült meg komponálnia. 1932-ben ugyan befejezte a második felvonás komponálását, de miután 1933-ban Hitler hatalomra került és őt elmozdították a berlini Szépművészeti Akadémia tanári székéből, nem tudott pontot tenni a nagyszabású kompozíció végére. Tavaly fejezte be a művét Kocsis Zoltán. Óriási sikere volt a koncertnek a Művészetek Palotájában.
Mi a véleményed a mai komoly, és könnyű zenéről?
Két nagy szerelmem van, a zeneszerzők közül, az egyik a klasszicizmus zsenije, Mozart, a másik a huszadik század Mozartja, Arnold Schönberg, aki egy hihetetlen zseniális művész talán még ma nem értékeljük elég jól a művészetét. Szerintem egyébként a komolyzene egy érdekes pontra jutott. A legabsztraktabb művészet a zene, aminek három pillére van, a dallam, a másik a lüktetés a ritmus, a harmadik a harmónia, nagyon fontos az összhang. Ha ebből a három elemből valamelyik hiányzik, akkor már a zene csonkított, olyannyira hogy már nem élvezhető. ilyen például a rap, brekdens, hip hop, ki tud ilyet észben tartani, ha nincsen dallama. Érdekes, hogy a mi lelki struktúránk úgy van kidolgozva, hogy három dolgot hallhatunk egyszerre, a harmóniát, a dallamot és a ritmust. Az a zene, ami szépen szól, körülbelül a huszadik században már minden mondani valóját elmondta, ma már nem nagyon tud újat alkotni. De ki tudja mikor fog megjelenni egy megújító zseni mint Arnold Schönberg…!
-Asi-
Mikor döntöttél úgy, hogy zenész leszel?
1959 –ben amikor befejeztem az elemi iskolát, az iskolák kapuit az akkori hatalom bezárta zsidó gyerekek részére. Mindezt annak ürügyén, hogy megindult a romániai zsidók nagyszabású kivándorlása. Apám csellista volt az aradi filharmonikusoknál, ebben az időben őt is kitették az állásából, mint sok más embert is, sokáig nem tudott dolgozni, és nagyon boldog volt, amikor egy babagyárban végre munkát kapott, söprögethetett a gyár udvarán. Annak idején zongoráztam, ekkor 13 éves voltam, elég későn kezdtem el, apám tanítgatott. Középiskolámat esti tagozaton fejeztem be. Felvételiztem a kolozsvári zeneakadémián, így lettem öt év egyetem után diplomás csellista. Aradon a zsidó negyedben éltünk. Óriási zsidó közösség élt ott, sajnos antiszemitizmus volt, egy egész generációt nem engedtek tovább tanulni, a szülőket meg kitették az állásukból, tanárokat, művészeket. Borzalmas időket éltünk.
Van kapcsolatod a zsidó zenével?
Igen, sőt készítek egy tanulmányt, aminek a címe Dávid királytól Arnold Schönbergig. Utána néztem Dávid király hárfájának, hogy is nézhetett ki, nagyon kevés dolgot találtam ezzel kapcsolatban. Ő egy zseniális gyönyörű fiatalember lehetett,
Mikor változott meg ez a tendencia?
Sok évszázad eltelt egészen a hatodik századig, amikor első Gergely pápa, aki imádta a zenét, és az ő korában feltalálták egy zenei írást, ami majdnem megfelel a mai öt vonalas zenei írásnak. Akkor kezdték rögzíteni a gregoriánus dalokat és énekeket, amiket ma is énekelnek a szerzetesek. Igen ám, de a katolikus egyházon belül megjelent az orgona, és megjelentek a profi zeneszerzők. Ez már a barokk időszakban volt ezek a szerzők minden istentiszteletre írtak egy zeneszámot. Ezek olyan alkalmazottak voltak, mint pl. Eszterházynak Haydn. Ebből az időszakból a zsidóság kimaradt, és ez valami hihetetlen, hogy behozták ezt a lemaradást, főleg, mint előadó művészek, és zeneszerzők. Gondoljunk csak Felix Mendelssohnra, Bartholdy-ra, vagy Mózes Mendelssohnra, a nagypapára, aki híres filozófus volt leipzigben . Miközben selymet árult, összegyűjtötte és rendszerezte a német kultúrát és megalapozta Németországot kulturális szempontból. később az unoka, Felix felfedezte Johann Sebastian Bachot. Ebben az időben robbanásszerűen megjelentek a zsidó zeneszerzők.
Szerinted Arnold Schönberg valóban nagy művész volt?
Mi a véleményed a mai komoly, és könnyű zenéről?
Két nagy szerelmem van, a zeneszerzők közül, az egyik a klasszicizmus zsenije, Mozart, a másik a huszadik század Mozartja, Arnold Schönberg, aki egy hihetetlen zseniális művész talán még ma nem értékeljük elég jól a művészetét. Szerintem egyébként a komolyzene egy érdekes pontra jutott. A legabsztraktabb művészet a zene, aminek három pillére van, a dallam, a másik a lüktetés a ritmus, a harmadik a harmónia, nagyon fontos az összhang. Ha ebből a három elemből valamelyik hiányzik, akkor már a zene csonkított, olyannyira hogy már nem élvezhető. ilyen például a rap, brekdens, hip hop, ki tud ilyet észben tartani, ha nincsen dallama. Érdekes, hogy a mi lelki struktúránk úgy van kidolgozva, hogy három dolgot hallhatunk egyszerre, a harmóniát, a dallamot és a ritmust. Az a zene, ami szépen szól, körülbelül a huszadik században már minden mondani valóját elmondta, ma már nem nagyon tud újat alkotni. De ki tudja mikor fog megjelenni egy megújító zseni mint Arnold Schönberg…!
-Asi-
Megjegyzések