Sándor Tamás Szenes Hannáról:
A több mint 10 évig általam vezetett Komárom-Esztergom megyei Magyar-Izraeli Baráti Társaságnak 2005. évben azt engedélyezte az ismert dalszövegíró, Szenes Iván, hogy unokatestvére, Szenes Hanna nevét fölvehessük, remélve, hogy munkánkkal érdemesek leszünk Szenes Hanna nevének viselésére.
Ki volt Szenes Hanna? Szenes Hanna neve eredetileg Szenes Anikó volt. Egy asszimilálódott, nagyon jó módú zsidó családban élt. Édesapja Szenes Béla, az 1920-as, 30-as évek ismert kabaréírója volt. Szenes Anikó az 1930-as évek elején az akkor Pasaréten épült Baár-Madas református gimnázium tanulója lett, és mint a magyar önképzőkör lelkes tagja, verseket írt, és az ünnepélyeken verseket szavalt. Már érettségi előtt állt és természetesnek vette, hogy ő szavalja el a Talpra magyart. Ekkor egy antiszemita diáktársa azt mondta, hogy ne egy zsidó szavaljon! Ez a pillanat döntötte el, hogy Szenes Anikó cionista lett és az engedélyeket megszerezve 1939-ben megérkezett az Erecbe. Ez a héber szó magyarul hazát (föld, ország az eredeti jelentése – Ádám R.) jelent, és a mai Izrael területén egy kibbucban végzett mezőgazdasági munkát. Mivel ez a terület brit mandátum volt, sokan jelentkeztek a brit hadseregbe önkéntesnek. Nevük „Zsidó Brigád” volt, és a brit katonaruha karján büszkén viselték a ráhímzett Dávid-csillagot. Szenes Hanna is jelentkezett a brit hadseregbe önkéntesnek. 1943-ban az Erecben lévő zsidó vezetők, a későbbi legendás miniszterelnök, Ben Gurion, Moshe Sharat, Golda Meir és a fiatal Simon Peresz megdöbbenve, kétségbeesetten és tehetetlenül szembesültek az iszonyatos hírekkel a varsói gettó, Babij Jar, ahol egy hegyszakadékban százezer zsidót gyilkoltak meg, Auswitz, Mauthausen, Dachau, Treblinka, Bergen-Belsen és még több kisebb haláltábor létezett szinte csak Magyarország kivételével a nácik által megszállt valamint az őket kiszolgáló csatlósok már szinte az egész Európa zsidóságát teljesen elpusztították. 1943-ban a brit hírszerzés tudomására jutott, hogy Magyarországról németellenes magyar tábornokok vezetésével a németek ellen fordulna a szövetségesek oldalán. Ehhez egy brit rádióadó kellett a megfelelő titkos kódokat ismerő rádióssal Magyarországra juttatni. Szenes Hanna és társai kapták ezt a feladatot, mely, ha sikerül az akkor közel egy millió magyar zsidó menekült volna meg a biztos pusztulástól. Szenes Hannának és társainak Jugoszláviában kellett ejtőernyővel olyan területre érkezni, ahol a hős Tito marsall partizánjai küzdöttek a náci megszállók ellen. A partizánok segítették volna Szenes Hannáékat Magyarországra, sajnos egy német offenzíva miatt a partizánoknak a Magyarországhoz közel eső területet fel kellett adni. Szenes Hanna egy évig volt a partizánok között és részt vett a fegyveres harcokban és büszkén mondta a partizánköszöntést: „Szabadságot a népnek, halál a fasizmusra!”. 1944 nyarára alakult olyan hadi helyzet, hogy a partizánok át tudták Szenes Hannát és társait Magyarországra segíteni. Sajnos azonnal elfogták a csendőrök és kínzással akarták megtudni a titkos rádió-kódot. Szenes Hanna nem tört meg a börtönben és a közben hatalomra került nyilasok 1944. november 7-én, most 65 éve meggyilkolták. Szenes Hanna földi maradványait 1950-ben exhumálták és a két éve független Izrael állam hadihajóján érkezett koporsója Haifa kikötőjébe, melyet izraeli zászlóval letakart ágyútalpon szállítottak a jeruzsálemi Olaj-fák hegyén lévő temetőbe, ahol katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra. Azóta az izraeliek nemzetük hősének, Jeanne D’Arcjának tisztelik a magyar Szenes Hannát. Most november 7-én, halálának 65. évfordulóján tartott megemlékezésen bemutattak egy 88 éves hölgynek, aki Szenes Hanna osztálytársa volt és jó egészségben él nagy családja körében. Szenes Hannának ez nem adatott meg, de emlékét örökre megőrizzük.
Ki volt Szenes Hanna? Szenes Hanna neve eredetileg Szenes Anikó volt. Egy asszimilálódott, nagyon jó módú zsidó családban élt. Édesapja Szenes Béla, az 1920-as, 30-as évek ismert kabaréírója volt. Szenes Anikó az 1930-as évek elején az akkor Pasaréten épült Baár-Madas református gimnázium tanulója lett, és mint a magyar önképzőkör lelkes tagja, verseket írt, és az ünnepélyeken verseket szavalt. Már érettségi előtt állt és természetesnek vette, hogy ő szavalja el a Talpra magyart. Ekkor egy antiszemita diáktársa azt mondta, hogy ne egy zsidó szavaljon! Ez a pillanat döntötte el, hogy Szenes Anikó cionista lett és az engedélyeket megszerezve 1939-ben megérkezett az Erecbe. Ez a héber szó magyarul hazát (föld, ország az eredeti jelentése – Ádám R.) jelent, és a mai Izrael területén egy kibbucban végzett mezőgazdasági munkát. Mivel ez a terület brit mandátum volt, sokan jelentkeztek a brit hadseregbe önkéntesnek. Nevük „Zsidó Brigád” volt, és a brit katonaruha karján büszkén viselték a ráhímzett Dávid-csillagot. Szenes Hanna is jelentkezett a brit hadseregbe önkéntesnek. 1943-ban az Erecben lévő zsidó vezetők, a későbbi legendás miniszterelnök, Ben Gurion, Moshe Sharat, Golda Meir és a fiatal Simon Peresz megdöbbenve, kétségbeesetten és tehetetlenül szembesültek az iszonyatos hírekkel a varsói gettó, Babij Jar, ahol egy hegyszakadékban százezer zsidót gyilkoltak meg, Auswitz, Mauthausen, Dachau, Treblinka, Bergen-Belsen és még több kisebb haláltábor létezett szinte csak Magyarország kivételével a nácik által megszállt valamint az őket kiszolgáló csatlósok már szinte az egész Európa zsidóságát teljesen elpusztították. 1943-ban a brit hírszerzés tudomására jutott, hogy Magyarországról németellenes magyar tábornokok vezetésével a németek ellen fordulna a szövetségesek oldalán. Ehhez egy brit rádióadó kellett a megfelelő titkos kódokat ismerő rádióssal Magyarországra juttatni. Szenes Hanna és társai kapták ezt a feladatot, mely, ha sikerül az akkor közel egy millió magyar zsidó menekült volna meg a biztos pusztulástól. Szenes Hannának és társainak Jugoszláviában kellett ejtőernyővel olyan területre érkezni, ahol a hős Tito marsall partizánjai küzdöttek a náci megszállók ellen. A partizánok segítették volna Szenes Hannáékat Magyarországra, sajnos egy német offenzíva miatt a partizánoknak a Magyarországhoz közel eső területet fel kellett adni. Szenes Hanna egy évig volt a partizánok között és részt vett a fegyveres harcokban és büszkén mondta a partizánköszöntést: „Szabadságot a népnek, halál a fasizmusra!”. 1944 nyarára alakult olyan hadi helyzet, hogy a partizánok át tudták Szenes Hannát és társait Magyarországra segíteni. Sajnos azonnal elfogták a csendőrök és kínzással akarták megtudni a titkos rádió-kódot. Szenes Hanna nem tört meg a börtönben és a közben hatalomra került nyilasok 1944. november 7-én, most 65 éve meggyilkolták. Szenes Hanna földi maradványait 1950-ben exhumálták és a két éve független Izrael állam hadihajóján érkezett koporsója Haifa kikötőjébe, melyet izraeli zászlóval letakart ágyútalpon szállítottak a jeruzsálemi Olaj-fák hegyén lévő temetőbe, ahol katonai tiszteletadással helyezték örök nyugalomra. Azóta az izraeliek nemzetük hősének, Jeanne D’Arcjának tisztelik a magyar Szenes Hannát. Most november 7-én, halálának 65. évfordulóján tartott megemlékezésen bemutattak egy 88 éves hölgynek, aki Szenes Hanna osztálytársa volt és jó egészségben él nagy családja körében. Szenes Hannának ez nem adatott meg, de emlékét örökre megőrizzük.
Megjegyzések