A zsidó könyvnyomtatás kezdete.
Héber könyveket a tizenötödik századtól már nyomtattak, főleg az olasz és az ibériai félszigeten, Portugáliában és Spanyolországban. 1492 –ben a spanyol kiűzetés után a könyvnyomtátás abbamaradt. Később gyorsan elterjedt az Oszmán birodalomban, Észak – Afrikában, valamint Közép – és Kelet – Európában. A tizenhatodik század végére a zsidók és nem zsidók egyaránt nyomtatott könyvet gyártottak szerte a világon. Történelmi szempontból az első héber könyvet 1487 ben nyomtatták, a könyv el van látva védjeggyel, amely a könyvnyomtató kiváló munkáját fémjelezte. Ezek a védjegyek a középkori kézművesek tulajdonosának azonosítására szolgáltak. Ezeket az emblémákat, védjegyeket egészen a tizenkilencedik századik alkalmazták.
Soncino család.
A család Olaszországban élt, és megalakították a legdinamikusabban működő nyomdákat a tizenötödik, és tizenhatodik században. 1489 – 1534 között Gersom Soncino több száz nyomtatott könyvet jelentetett meg. A kiadott könyvek nagy része nem csak héberül, hanem görögül, latinul, és olaszul jelentek meg. A rossz politikai viszonyok miatt Soncino család állandóan vándorolt Olaszország szerte, de végül is 1627 – ben átköltöztek Görögországba Thesszaloníkibe, majd később Törökországban, és Egyiptomban is létrehoztak nyomdákat.
Daniel Bomberg (1549…? )
Antwerpenben született és nevelkedett, majd később Velencében telepedett le. Egyike volt az első keresztény nyomtatóknak, aki megjelentette a Mikraot Gedolot című munkát amely igaz hogy sok bonyodalmat okozott abban az időben, de mindazon által ez az első kiadás szolgált szöveges modellként szinte az összes későbbi kiadásokban, egészen a modern időkig.
Gershom ben Salamon Kohen (1544)
Kohen csatlakozott 1514 – ben a négy kézművesek együttműködéséhez Prágába, és létre- hozták az első Kelet – és Közép - Európai nyomdát. Kohen könyvborítóin megjelentek a papi áldást szimbolizáló rajzok, a papi áldás jelképei. Miután 1522 ben az együttműködés felbomlott a kézművesekkel Kohen és testvére önállóan kezdtek el dolgozni. 1526 - ban létrehozták a saját nyomdájukat, és kinyomtatták az általuk készített első Haggadah könyvet. Ezek után monopolhelyzetbe kerültek Csehországban.
Paulusnak Fagius (1504-1549)
Fagius professzora volt a Strasbourgi majd Cambridge- egyetemnek. Bajorországban Isny - ben létrehozta a héber nyomdát. A könyveinek nyomtató jele általában egy fa volt alatta a következő szöveggel: „Minden jó fa jó gyümölcsöt ad." Héber nyelven íródott könyvek kerültek ki az ő nyomdájából, valamint különböző nyomtatványok héberül, latinul és görögül láttak napvilágot.
A Proops család
Proops Sámuel (1704-1734)
Proops fiai József, Jákob, Ábrahám voltak a legfontosabb askenázi nyomtatók Amszterdamban a tizennyolcadik században. A családi vállalkozásként 1849-ig fennmaradtak, és liturgiai alkotásokra szakosodtak. Kohanita jelet láthatjuk a rajz közepén.
A Bloch-Frankl család (1721-1764)
Ez a család uralta Németországban Sulzbach- ban a könyvnyomtatást a tizenkilencedik századig. Bloch Mózes, és fiai voltak a család tagjai, akik közreműködtek a munkákban. Liturgiákra és viszonylag olcsó, népszerű művekre specializálódtak.
Sharom Asher
Soncino család.
A család Olaszországban élt, és megalakították a legdinamikusabban működő nyomdákat a tizenötödik, és tizenhatodik században. 1489 – 1534 között Gersom Soncino több száz nyomtatott könyvet jelentetett meg. A kiadott könyvek nagy része nem csak héberül, hanem görögül, latinul, és olaszul jelentek meg. A rossz politikai viszonyok miatt Soncino család állandóan vándorolt Olaszország szerte, de végül is 1627 – ben átköltöztek Görögországba Thesszaloníkibe, majd később Törökországban, és Egyiptomban is létrehoztak nyomdákat.
Daniel Bomberg (1549…? )
Antwerpenben született és nevelkedett, majd később Velencében telepedett le. Egyike volt az első keresztény nyomtatóknak, aki megjelentette a Mikraot Gedolot című munkát amely igaz hogy sok bonyodalmat okozott abban az időben, de mindazon által ez az első kiadás szolgált szöveges modellként szinte az összes későbbi kiadásokban, egészen a modern időkig.
Gershom ben Salamon Kohen (1544)
Kohen csatlakozott 1514 – ben a négy kézművesek együttműködéséhez Prágába, és létre- hozták az első Kelet – és Közép - Európai nyomdát. Kohen könyvborítóin megjelentek a papi áldást szimbolizáló rajzok, a papi áldás jelképei. Miután 1522 ben az együttműködés felbomlott a kézművesekkel Kohen és testvére önállóan kezdtek el dolgozni. 1526 - ban létrehozták a saját nyomdájukat, és kinyomtatták az általuk készített első Haggadah könyvet. Ezek után monopolhelyzetbe kerültek Csehországban.
Paulusnak Fagius (1504-1549)
Fagius professzora volt a Strasbourgi majd Cambridge- egyetemnek. Bajorországban Isny - ben létrehozta a héber nyomdát. A könyveinek nyomtató jele általában egy fa volt alatta a következő szöveggel: „Minden jó fa jó gyümölcsöt ad." Héber nyelven íródott könyvek kerültek ki az ő nyomdájából, valamint különböző nyomtatványok héberül, latinul és görögül láttak napvilágot.
A Proops család
Proops Sámuel (1704-1734)
Proops fiai József, Jákob, Ábrahám voltak a legfontosabb askenázi nyomtatók Amszterdamban a tizennyolcadik században. A családi vállalkozásként 1849-ig fennmaradtak, és liturgiai alkotásokra szakosodtak. Kohanita jelet láthatjuk a rajz közepén.
A Bloch-Frankl család (1721-1764)
Ez a család uralta Németországban Sulzbach- ban a könyvnyomtatást a tizenkilencedik századig. Bloch Mózes, és fiai voltak a család tagjai, akik közreműködtek a munkákban. Liturgiákra és viszonylag olcsó, népszerű művekre specializálódtak.
Sharom Asher
Megjegyzések