Sinai félsziget
A Sinai félszigetet északon Földközi tenger, nyugaton a Szuezi öböl árkos törése, délen a Vörös tenger, keleten, és délkeleten pedig a Jordán tektonikus mélyedése és annak déli folytatása az Akabai öböl határolja.
Egyiptomi területhez tartozik a félsziget. Ez a terület sivatag és sztyepp, kevés a megművelhető terület, és az oázis. Teljesen lakatlan a félsziget. Vádik szabdalta területjellemző erre a vidékre.
A Földközi tengerig nyúló völgyei a szerteágazó el arish vádi, és a Fehér vádi. A hegyek északon alig érik el 1000 métert addig déli oldalon akár 2000 méter magasságot is elérik, mint a Dzsebel Szerbal, Dzsebel Musza, és a Dzsebel Katerin. Ezekről a hegyekről fantasztikus a kilátás a lent elterülő tájra.
Az idők kezdete óta átvonulási terület volt a Sinai félsziget. Az i.e. 3. évezredben az egyiptomiak bányásztak itt türkizt és rezet. Sziklafeliratokat is találtak ezen a környéken, amely tanúsítja, hogy itt állt a Hathor templom, amelynek a maradványait ma is lehet látni a félsziget nyugati részén.
1905 – ben megtalálták a Sinai feliratokat, amelyet i.e. 2. évezredben készítettek, ezeket az írásokat nyugat sémi törzseknek tulajdonítanak. A nyugati sémi törzsek vándorlásuk során Egyiptomban megismerkedtek az egyiptomi hieroglifákkal.
Maga az Ószövetség is megemlíti a palesztinai és egyiptomi vándorlásokat. Mózesnek itt jelent meg Isten égő csipkebokor formájában, majd később Mózesnek itt nyilatkozott meg Isten, és vette át a tízparancsolatot, amelyet sajátkezűleg vésett két kőtáblára. Illés próféta ide menekült Ahab és Jezabel elől.
A keresztény korban szerzett újabb jelentőséget a Sinai félsziget e része. Palesztinából származó Euszébiosz első keresztény vallástörténész, aki 200 – 339 körül élt, nagy jelentőségű helynek tartotta ezt a környéket, mivel úgy gondolta, hogy a Sinai a törvényhozás helye volt. Az ő korában remeték és szerzetesek éltek ezen a környéken.
Konstantin császár anyja Heléna, 324 ben csipkebokor – kolostort építtetett Mózes forrás és az égő csipkebokor helyén.
Justitianus bizánci császár 548 –as évek után alakította át erődített kolostorrá, így biztosította ott élő szerzetesek életét, ez a kolostor a mai napig áll.
1884 ben Arezzóban megtalált „Peregrinattó” – ban a következőket írta egy Aetheria apáca aki spanyol- francia származású volt 400 évek táján: „ Szent emberek sok remetelakja és egy templom található azon a helyen, ahol a csipkebokor áll… A templom előtt bájos kis kert fekszik, bő és jó vízzel, s a csipkebokor ott áll a kertben”.
Úgy mesélik, hogy a kápolna külső falánál lévő rózsa és rekettyebokrot a csipkebokor sarjának tarják, és a mai napig ott virágzik.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Sharon Asher
Egyiptomi területhez tartozik a félsziget. Ez a terület sivatag és sztyepp, kevés a megművelhető terület, és az oázis. Teljesen lakatlan a félsziget. Vádik szabdalta területjellemző erre a vidékre.
A Földközi tengerig nyúló völgyei a szerteágazó el arish vádi, és a Fehér vádi. A hegyek északon alig érik el 1000 métert addig déli oldalon akár 2000 méter magasságot is elérik, mint a Dzsebel Szerbal, Dzsebel Musza, és a Dzsebel Katerin. Ezekről a hegyekről fantasztikus a kilátás a lent elterülő tájra.
Az idők kezdete óta átvonulási terület volt a Sinai félsziget. Az i.e. 3. évezredben az egyiptomiak bányásztak itt türkizt és rezet. Sziklafeliratokat is találtak ezen a környéken, amely tanúsítja, hogy itt állt a Hathor templom, amelynek a maradványait ma is lehet látni a félsziget nyugati részén.
1905 – ben megtalálták a Sinai feliratokat, amelyet i.e. 2. évezredben készítettek, ezeket az írásokat nyugat sémi törzseknek tulajdonítanak. A nyugati sémi törzsek vándorlásuk során Egyiptomban megismerkedtek az egyiptomi hieroglifákkal.
Maga az Ószövetség is megemlíti a palesztinai és egyiptomi vándorlásokat. Mózesnek itt jelent meg Isten égő csipkebokor formájában, majd később Mózesnek itt nyilatkozott meg Isten, és vette át a tízparancsolatot, amelyet sajátkezűleg vésett két kőtáblára. Illés próféta ide menekült Ahab és Jezabel elől.
A keresztény korban szerzett újabb jelentőséget a Sinai félsziget e része. Palesztinából származó Euszébiosz első keresztény vallástörténész, aki 200 – 339 körül élt, nagy jelentőségű helynek tartotta ezt a környéket, mivel úgy gondolta, hogy a Sinai a törvényhozás helye volt. Az ő korában remeték és szerzetesek éltek ezen a környéken.
Konstantin császár anyja Heléna, 324 ben csipkebokor – kolostort építtetett Mózes forrás és az égő csipkebokor helyén.
Justitianus bizánci császár 548 –as évek után alakította át erődített kolostorrá, így biztosította ott élő szerzetesek életét, ez a kolostor a mai napig áll.
1884 ben Arezzóban megtalált „Peregrinattó” – ban a következőket írta egy Aetheria apáca aki spanyol- francia származású volt 400 évek táján: „ Szent emberek sok remetelakja és egy templom található azon a helyen, ahol a csipkebokor áll… A templom előtt bájos kis kert fekszik, bő és jó vízzel, s a csipkebokor ott áll a kertben”.
Úgy mesélik, hogy a kápolna külső falánál lévő rózsa és rekettyebokrot a csipkebokor sarjának tarják, és a mai napig ott virágzik.
Aki nem hiszi, járjon utána!
Sharon Asher
Megjegyzések