Tel - Aviv -תֵּל־אָבִיב-יָפוֹ
A földközi - tenger partján elterülő kettős város Tel- Aviv – Jaffa. Jeruzsálemtől
1880 – ben alapították a jaffai zsidó negyedben élő zsidó telepesek.
1948 május 14- én ez lett a főváros, 1950- ben egyesítették a két városrészt.
Az elképzelés az volt hogy üdülő kertváros lesz, de évtizedek alatt világvárossá nőtte ki magát melynek teljes lakossága Gush – dan a külső városnegyedekkel együtt :3 040 400 fő. Belső Tel -Aviv lakossága: 382 500 fő, területe 50,6 km².
UNESCO a Világörökség részének nyilvánította Bauhaus építészete miatt.A város nevének szép jelentése van: „ tavaszi domb”
Izrael legnagyobb városa, az ország gazdasági központja. Itt működik a legtöbb ország diplomáciai képviselete, mert Jeruzsálemet nem ismerik el Izrael fővárosának.
A város tengerparti részén építették a legtöbb szállodát, valamennyi luxuskategóriájú.
A szállodasor a tengerparttal párhuzamosan Ha – Yarqon út és annak déli folytatása a Herbert Samuelen halad végig. A Herbert Samuel sétányt pálmafák szegélyezik. A tengerparton számos fürdőzésre alkalmas helyet találunk, a partja finom homokos. Ilyenek például: Járkon kikötő, Sheraton part, Gordon part,Jerusáláim part, Jaffa kikötő. Mindenhol éttermek és kávézók vannak a parton.
A partról befelé haladva eljuthatunk a az Allenby utcába ahol kis üzleteket, kávéházakat, szórakozóhelyeket, diszkókat találunk. A fiatalság kedvenc helyei közé tartozik.
Az Allenby utcától délnyugatra található a "Neve Tzedek" negyed, ez a legrégebbi városrész, kicsi szűk utcákkal és alacsony házakkal.
שמה בא מדברי ירמיהו הנביא:"כֹּה-אָמַר ה' צְבָאוֹת, אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל, עוֹד יֹאמְרוּ אֶת-הַדָּבָר הַזֶּה בְּאֶרֶץ יְהוּדָה וּבְעָרָיו, בְּשׁוּבִי אֶת-שְׁבוּתָם: יְבָרֶכְךָ ה' נְוֵה-צֶדֶק, הַר הַקֹּדֶשׁ", (ירמיהו ל"א, כ"ב).
A "neve cedek” felépítésében nagy szerepe volt Eliezer Rokáhnak és testvérének Simon Rokáhnak, akik 1887- ben kezdték el felépíttetni a városnegyedet.Ebben a negyedben található ma az írók háza Nahum Gutman Múzeum, a Simon Rokáh 21 számú házban, amelyben ( יוסף חיים ברנר) Joszef Hájim Berner, (יוסף אהרונוביץ) Joszef Áhronovics laktak hosszú éveken keresztül.
Itt található az első mozi amit Izraelben építettek a ( קולנוע עדן) „Áden mozi” 1913 – 1975 – ig működött, az első polgármester Meir Dizengof idejében.
Kicsit odébb található a (מרכז סוזן דלל) Suzan Dalel központ. Régen iskolaként működöt, ma kultúrház.
Tel – Aviv belvárosában sétálva eljuthatunk a Dizengof Centerhez, nevét a Meir Dizengof polgármestertől kapta.
A tér kétszintes, a gyalogosak számára felüljárót építettek az úttest fölött. Yaacon Agam izraeli művész kutat épített a térre. Tűz, és víz kútja. A kút belülről van megvilágítva, sok tarka alumínium részecske forog, mely számítógépes vezérlésű, a vízsugarak a zene ritmusára váltakoznak.
Meir Dizengof 1861 – ban született Szerbiában, Yakimovichi – ben.15 éves koráig tanult
1882 – ben bevonult az orosz hadseregbe. A katonai szolgálata után Odesszába költözött és ott részt vett a Narodnaya Volya földalatti mozgalmában (רצון העם), majd letartóztatták.
1885 – ben nyolc hónapig volt börtönben, szabadulása után csatlakozott egy cionista mozgalomhoz.
1907 – ben Párizsba ment, három évig kémiát tanult a Sorbonni egyetemen, majd Lyonban tanult.
Megismerkedett Edmond James de Rothschilddal, jó barátok lettek.
Edmond James de Rothschild megbízásából Izraelbe utazott és ott borosüveg palackozó gyárat alapított a "יין הברון" Hebroni boroknak.
Ezek után Kishinev - be utazott és ott találkozott Herz Tivadarral – a cionizmus megalapítójával.
1905 – ben 44 évesen újra Izraelbe ment és úgy döntött, hogy ott is marad, Jaffóra költözött, és barátaival különböző gyárakat alapítottak.
Tel – Avivnak 1911 – 1922 – ig volt a polgármestere.
A Dizengof tér után található egy modern bevásárlóközpont is.
Innen tovább haladva találhatjuk meg a Habima teret itt van a város kulturális központja.
Itt áll az 1935 – ben épített Habima színház. A színházat 1917 – ben Moszkvában Nachum Cemach, a" héber nyelv és a színház fanatikus szerelmese" indította útjára, amely 1928 – ban költözött Tel – Aviv - ba.
Tel – Aviv belvárosában sok múzeumot találhatunk, köztük a legérdekesebbek például a Helena Rubinstein pavilon, bel- és külföldi művészek időszakos kiállításait mutatják be.
A központban van a Tel – Aviv - i Művészeti múzeum amely úgyszintén híres művészek alkotásait mutatja be.
A Bialik utcában a régi városházát találjuk, most Történelmi Múzeum.
Az utcát Chaim Nahman Bialik költőről nevezték el, aki a Bialik 22. számú házban lakott.
Chaim Nahman Bialik
Ukrajnában született ( 1873 – 1934).
Tradicionális zsidó család sarja.
17 évesen Yessívában tanult, majd 18 éves korában Odesszába költözött, belépett a „ Ahad Ha’ Am” cionista szervezetbe, és németül tanult.
1892 – ben megirta az első poémáját az „ El Hatzipor ( אל הצפור ) című verset.
1897 - ben Sosnowice – ben héber tanárként dolgozott.
1899 -1915 Bialik közel 20 Jiddis verset írt.
Hosszú éveken keresztül a megélhetését könyvelésből biztosította.
1904 – ben Varsóban a Hashiloah Magazinnak dolgozott.
1921 - ben Berlinbe utazott, ott a Modern Ortodox Rabbi Szemináriumban tanult, majd onnan 1924 – ben költözött át Tel – Avivba.
Írói tevékenysége, és kapcsolata a héber nyelvvel itt alakult ki.
שִׁירַת יִשְׂרָאֵל
אֲדֹנָי לֹא קְרָאַנִי לִתְרוּעַת מִלְחָמָה,
גַּם רֵיחַ מִלְחָמָה מְאֹד יְחִתֵּנִי;
אֶלָּפֵת כִּי-אֶשְׁמַע קוֹל חֲצֹצְרָה בָּרָמָה –
וְכִנּוֹר וָחֶרֶב – לַכִּנּוֹר הִנֵּנִי.
שֶׁיִּשְלַח אֶת-יָדוֹ לְהַלְמוּת עֲמֵלִים;
וְאוֹי לוֹ לַמְשׁוֹרֵר שֶׁחָלַל לִבֵּהוּ,
הַשָּר אֶת-שִׁירוֹתָיו עַל-לִבּוֹת עֲרֵלִים.
צִיץ עֻלְפֶּה, שֶׁטַּל אוֹר אֶת-עָלָיו לֹא יַרְטֵב,
זְרַע גַּד אֲשֶׁר נָפַל אֶל-רֶפֶשׁ וְעָבֵשׁ,
פַּקֻּעָה שֶׁשָּׁלְפָה וְיָבְשָׁה בַּמַּרְתֵּף.
A Bialik utcát elhagyva az Alenby utcához érünk, innen már láthatjuk a Karmel piacot amely sok vásárlót , és nézelődöt vonz.
Carmel piac.
1917 – ben orosz menekültek érkeztek Tel – Avivba. Szegények és nincstelenek voltak. A Kármel utca és környékére költöztek, de nem volt munkájuk.
1920 – ban ugy gondolták, hogy piacot alakítanak ki a Kármel utcában, így munkához juthatnak, engedélyt kértek az építkezéshez, és felépítették a Kármel piacot, ami a mai napig is üzemel.
2004 október elsején öngyilkos merénylők robbantották fel magukat a zsúfolt piacon, 3 ember azonnal meghalt, 6-an súlyosan megsérültek.
Sharon Aher
Megjegyzések