Egy törvény, amely megváltoztathatja Izrael arculatát ♦ A betérés megkönnyítése: több százer olé reménysége – a hárédi tábor rémálma
Hétfőn este a Kneszet alkotmánybizottsága második és
harmadik olvasatban elfogadta az úgynevezett „betérési törvényt”, ami héberül
„Hok hagijur” néven ismert és vitatott.
A törvényjavaslatot Elázár Stern, a
kormánykoalícióban résztvevő Hátnuá párt tagja terjesztette be, amely
liberalizálná, könnyebbé és egyszerűbbé tenné a zsidó vallásba történő
betérést, azáltal, hogy kivenné a betérítés monopóliumát a szigorú főrabbinátus
hatásköréből, és a betérni szándékozó maga választhatna a városi rabbinátusok
közül.
Ez azt jelenti, hogy a betérni szándékozó olé – a
törvény a nem (teljesen) zsidó származású új és régebbi olék állampolgársági
státuszán és társadalmi elfogadottságán segítene – lakhelyéhez közel lakó,
esetleg nem ultraortodox összetételű rabbinátust választ, amely a gyakran
idegölő és megalázó tortúrákat liberálisabban és gyorsabban elvégezhetné.
Tegyük hozzá: Izraelben valamennyi rabbinátus ortodox,
tehát „vallásos”, nem konzervatív és nem reform, de a betérőkhöz való
személyes, elvi hozzáállás igen különböző lehet az egyes városi rabbik és
rabbinátusok között.
A törvény elfogadása mellett szavaztak a Jiszráél
Béjténu (Lieberman pártja), a baloldali Munkapárt és a centrista Jés Atid
két-két képviselője, és a törvény beterjesztője, Elázár Stern szavazott. Ellene
egy Likud párti, egy chárédi (ultraortodox), egy Sasz (szefárd ortodox) és két
Bájit Jehudi nemzeti-vallásos képviselő tette le voksát. A bizottság arab
képviselői távol maradtak a szavazástól.
Binjamin Netanjáhu miniszterelnök az első olvasat
megszavazása után a további olvasatok halasztását kérte, hogy változtatásokat
javasoljon a törvény megszövegezésén, koalíciós partnerei azonban
keresztülvitték a procedúra folytatását, a második és a harmadik olvasat
elfogadtatását.
Az alkotmány, törvény és jogügyi bizottság ülése és a
szavazás izgatott légkörben zajlott le, miután az ultravallásos pártok – és az
ortodox zsidó közösség általában – erősen ellenzik a betérítés
liberalizálásának a puszta gondolatát. Hangos szóváltásra is sor került, amikor
Mose Gafni, az Egyesült Tóra-zsidóság (Jáhádut háTorá párt) a törvény mellett
szavazók felé kiáltott: „Megbocsáthatatlan, amit ti csináltok!” – mire a
feminista, munkapárti Méráv Micháéli képviselőnő (a néhai Kasztner Rezső
unokája) így replikázott: „A zsidóság nem csak a vallásosoké, hanem a zsidó
népé!”
Az ultravallásos képviselők szerint a Bájit Jehudi
vezetője, Naftali Bennett a felelős, aki pártja koalíciós súlya révén
vétójoggal élhetett volna. „Ha ezt a törvényt, vagy ehhez hasonlót a Kneszet
végül törvényerőre fogja emelni, könnyebb lesz a belépés a
zsidóságba, mint bármilyen klubba” – hangoztatta kételyeit Mose Gafni.
Elázár Stern, aki a nemzeti-vallásosokra jellemző
horgolt kipát visel és tartalékos tábornok, a szavazás végén kijelentette: a
nyertesek azok az új olék lesznek, akik a jövőben méltó módon térhetnek be a
zsidó vallásba, és a mi gyerekeink, akik majd gond nélkül házasodhatnak velük,
és a jövő nemzedéke Izraelben és a diaszpórában.
*
Izraelben felmérések szerint 300 ezer körüli azoknak a
száma, akik semmilyen valláshoz nem tartoznak, miután felmenőik anyai ágon nem
zsidók. Döntő többségük az egykori Szovjetunióból származik: már az országban
születtek, katonai szolgálatot is teljesítettek, az ország és a nép részének
tudják magukat, ám a főrabbinátus nem ismeri el zsidó voltukat.
Sokuk szerint a betérést szándékosan nehezítik, és
vannak, akik kifejezetten megalázó hozzáállásról panaszkodnak. Több elesett
katonát nem temettek a hősi halottak parcellájába, mert nem számítanak
zsidónak.
Forrás: http://izraeli-hirlevel.blogspot.co.il/
Megjegyzések