Shalom Magyarország - Shalom Izrael
„Békesség a Mindenhatótól mindkét országnak, népnek és minden embertársunknak. Olyan békesség, amit minden értelmet meghalad, és mindent magába foglal, ami ahhoz kell, hogy emberként teljes megelégedésben tudjunk élni. Olyan békesség, amire titkon minden ember vágyik.” - nyitotta meg M. Varga Katalin a Szenes Hanna Magyar-Izraeli baráti Társaság kulturális programját a tatabányai Hotel Árpádban.
A Szól a kakas már …magyar népdal és zsidó-izraeli dal nyitó szimbólumként csendült fel Andódy Adonika és Andódy Katalin hegedű produkciójában. A dalt Taub Izsák Ezékiel csodarabbi hagyta örökül a világnak, aki 1751-ben Nagykállóban született. A magyarországi haszidizmus atyja, nevéhez számtalan gyógyulás, bölcs példázat és jótanács fűződik. A Szól a kakas már című szatmári népdal hazánk vidéki zsidóságának himnuszává vált. A dal önálló életet él, nem véletlen, hiszen mondanivalójának örök aktualitása van: Messiásvárás. Éneklik Izraelben, Amerikában, Ausztráliában, Kanadában, Magyarországon, mindenütt, ahol magyar ajkú közösségek élnek.
Köszöntőt mondott Bereznai Csaba Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere; Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövete kérte üdvözlő szavai tolmácsolását, melyet Ádám Róbert János elnök olvasott fel.
Tiszteletét tette Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyző; a Váci Zsidó Hitközség elnöke és a Magyar Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége alelnöke, Turai János; a MAZSIHISZ helyi képviselője, Einhorn László; a Hit Gyülekezete és az Éjféli Kiáltás Misszió vezetői; A Komáromi Zsidó Hitközség elnöke, Paszternák Antal; a Kossuth Szabadegyetem ügyvivője, Ferjáncz Krisztina; a MEASZ tatabányai képviselője, Skrinyár Mihályné.
A program minden része a magyar-izraeli kapcsolatokról szólt, megvillantva csak néhányat azon értékek közül, amelyeket a magyar zsidóknak köszönhetünk.
A megyénkbeli baráti társaság névadójának, Szenes Hannának három műve hangzott el. Egy Budapesten még tizenévesen írott – ezt Juhász Luca, a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tanulója adta elő -, egy Izraelben született; és a híres Éli, Éli.... , amely mindkét országhoz köthető.
Szenes Anikó vagy Szenes Hanna költő, magyar zsidó ejtőernyős, izraeli nemzeti hős. Asszimilált zsidó családba született, Budapesten. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt, aki Anikó hatéves korában elhunyt, így György nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin nevelte fel. Anikó egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények. 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába. Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló területen az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Sándor Tamás, a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke Szenes Anikót szimbolikus hősi életútja miatt választotta „névadónak”; és kérte meg a névviselés engedélyezését Szenes Iván zeneművésztől és lányától, Szenes Andreától.
Sándor Tamás volt izraeli egyetemi tanár holokauszt túlélő, városunkban él.
Ephraim Kishon humoreszkjei mindig mosolyt, derültséget keltenek..., így történt ezúttal is. Szűcs József művész-pedagógus, a Talpalattnyi Színház társulatvezetője tolmácsolta a Hosszú kések éjszakája című írást.
Ephraim Kishon Budapesten született Hoffmann Ferenc néven. Apja Hoffmann Ferenc bankigazgató volt, anyja Erzsébet pedig annak titkárnője, testvérét Ágnesnek hívták. Iskolába a jezsuitákhoz járt, egy kereskedelmi iskolában érettségizett 1942-ben, majd – mivel a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre – ötvösséget tanult. A háború alatt munkaszolgálatos volt, ahonnan hamis papírokkal megszökött, később koncentrációs táborba került. A háború után nevét Kishontra magyarosította, ám hamar rá kellett jönnie, hogy a kommunista Magyarország sem jobb hely számára a háború előttinél. Kivándorolt Izraelbe 1949-ben, ekkor vette fel az Efrájim Kishon nevet. Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű újságban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című napilapban. Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei, az 1960-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert. Az egyik legismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint példaképei: Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc voltak.
„Jövőre Jeruzsálemben 2010” - az Komáromi Zsidó Hitközség oktatási programja, amelyről annak megálmodója Paszternák András beszélt. A Komáromhoz közeli szlovákiai magyar ajkú területekről népes csoport indult Izraelbe. Különleges túra volt, rokonlátogatás, baráti látogatás, turisztikai esemény egyszerre. A legfiatalabb résztvevő 12, a legidősebb 80 év körüli volt. A látogatást viszonozzák Izraelben élő volt komáromiak.
Sharon Asher: Jeruzsálem című fotókiállítását Osvát András filmíró (forgatókönyvíró, dramaturg) nyitotta meg. A kiállítás december 22-ig látható a Hotel Árpád emeleti aulájában.
Sharon Asher fotóművész Budapesti születésű, felesége tatabányai. Két fotókiállítása volt eddig, a jelenlegi a harmadik. Az első a Tatabányai Múzeumban 2005. július 1.- augusztus 31. között, a második, Torontóban a Magyar Kultúrközpont hagyományos évi fesztiválján 2006. június 21-24. között.
Osvát András magyar forgatókönyvíró, dramaturg 1946-ban született Budapesten. 1971 és 1978 között a Pannónia Filmstúdióban dramaturg és műteremvezetőként dolgozott. 1978-tól a Mafilm-hez szerződtették, ott Reklámfilm főosztály vezetője lett 1990-ig. Állandó alkotótársai voltak: Gárdos Péter és Kécza András. 1990-ben reklámfilmgyártó céget alapított, melynek az ügyvezetője volt 2001-ig. Emellett dokumentumfilmeket és híradókat rendezett. A Süni és barátai bábfilmsorozat rendezése is az ő nevéhez fűződik. A THÉBA Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese volt 2001-től 2010-ig. Jelenleg nyugdíjas.
Sabbathsong zenekar koncertje „Több, mint klezmer” zárta az estét.
A koncerten a kelet-európai klezmer mellett, a jiddis és izraeli tradicionális ill. modern dalok és táncok is elhangzottak.
Oly megkapó stílusban, hogy a közönség együtt kéz a kézben táncolt, … úgy, ahogy csak barátok tudnak táncolni.
MVK
A Szól a kakas már …magyar népdal és zsidó-izraeli dal nyitó szimbólumként csendült fel Andódy Adonika és Andódy Katalin hegedű produkciójában. A dalt Taub Izsák Ezékiel csodarabbi hagyta örökül a világnak, aki 1751-ben Nagykállóban született. A magyarországi haszidizmus atyja, nevéhez számtalan gyógyulás, bölcs példázat és jótanács fűződik. A Szól a kakas már című szatmári népdal hazánk vidéki zsidóságának himnuszává vált. A dal önálló életet él, nem véletlen, hiszen mondanivalójának örök aktualitása van: Messiásvárás. Éneklik Izraelben, Amerikában, Ausztráliában, Kanadában, Magyarországon, mindenütt, ahol magyar ajkú közösségek élnek.
Köszöntőt mondott Bereznai Csaba Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere; Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövete kérte üdvözlő szavai tolmácsolását, melyet Ádám Róbert János elnök olvasott fel.
Tiszteletét tette Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyző; a Váci Zsidó Hitközség elnöke és a Magyar Izraeli Baráti Társaságok Országos Szövetsége alelnöke, Turai János; a MAZSIHISZ helyi képviselője, Einhorn László; a Hit Gyülekezete és az Éjféli Kiáltás Misszió vezetői; A Komáromi Zsidó Hitközség elnöke, Paszternák Antal; a Kossuth Szabadegyetem ügyvivője, Ferjáncz Krisztina; a MEASZ tatabányai képviselője, Skrinyár Mihályné.
A program minden része a magyar-izraeli kapcsolatokról szólt, megvillantva csak néhányat azon értékek közül, amelyeket a magyar zsidóknak köszönhetünk.
A megyénkbeli baráti társaság névadójának, Szenes Hannának három műve hangzott el. Egy Budapesten még tizenévesen írott – ezt Juhász Luca, a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola tanulója adta elő -, egy Izraelben született; és a híres Éli, Éli.... , amely mindkét országhoz köthető.
Szenes Anikó vagy Szenes Hanna költő, magyar zsidó ejtőernyős, izraeli nemzeti hős. Asszimilált zsidó családba született, Budapesten. Édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt, aki Anikó hatéves korában elhunyt, így György nevű testvérével együtt édesanyja, Katalin nevelte fel. Anikó egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények. 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába. Azon tizenhét magyar zsidó egyike volt, akiket az akkori brit fennhatóság alatt álló területen az angol hadsereg arra képezett ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Szenest a magyar határnál letartóztatták, bebörtönözték és brutálisan megkínozták, de ő ennek ellenére nem volt hajlandó elárulni küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, utcákat neveztek el róla, naplója, versei széles körben ismertek.
Sándor Tamás, a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke Szenes Anikót szimbolikus hősi életútja miatt választotta „névadónak”; és kérte meg a névviselés engedélyezését Szenes Iván zeneművésztől és lányától, Szenes Andreától.
Sándor Tamás volt izraeli egyetemi tanár holokauszt túlélő, városunkban él.
Ephraim Kishon humoreszkjei mindig mosolyt, derültséget keltenek..., így történt ezúttal is. Szűcs József művész-pedagógus, a Talpalattnyi Színház társulatvezetője tolmácsolta a Hosszú kések éjszakája című írást.
Ephraim Kishon Budapesten született Hoffmann Ferenc néven. Apja Hoffmann Ferenc bankigazgató volt, anyja Erzsébet pedig annak titkárnője, testvérét Ágnesnek hívták. Iskolába a jezsuitákhoz járt, egy kereskedelmi iskolában érettségizett 1942-ben, majd – mivel a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre – ötvösséget tanult. A háború alatt munkaszolgálatos volt, ahonnan hamis papírokkal megszökött, később koncentrációs táborba került. A háború után nevét Kishontra magyarosította, ám hamar rá kellett jönnie, hogy a kommunista Magyarország sem jobb hely számára a háború előttinél. Kivándorolt Izraelbe 1949-ben, ekkor vette fel az Efrájim Kishon nevet. Eleinte az Új Kelet című magyar nyelvű újságban publikált, de gyorsan megtanult héberül, és két év elteltével már rendszeresen jelentek meg írásai a Maariv című napilapban. Kis időn belül elkezdtek megjelenni könyvei, az 1960-as évekre nemzetközi elismertségre tett szert. Az egyik legismertebb izraeli író, több, mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint példaképei: Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc voltak.
„Jövőre Jeruzsálemben 2010” - az Komáromi Zsidó Hitközség oktatási programja, amelyről annak megálmodója Paszternák András beszélt. A Komáromhoz közeli szlovákiai magyar ajkú területekről népes csoport indult Izraelbe. Különleges túra volt, rokonlátogatás, baráti látogatás, turisztikai esemény egyszerre. A legfiatalabb résztvevő 12, a legidősebb 80 év körüli volt. A látogatást viszonozzák Izraelben élő volt komáromiak.
Sharon Asher: Jeruzsálem című fotókiállítását Osvát András filmíró (forgatókönyvíró, dramaturg) nyitotta meg. A kiállítás december 22-ig látható a Hotel Árpád emeleti aulájában.
Sharon Asher fotóművész Budapesti születésű, felesége tatabányai. Két fotókiállítása volt eddig, a jelenlegi a harmadik. Az első a Tatabányai Múzeumban 2005. július 1.- augusztus 31. között, a második, Torontóban a Magyar Kultúrközpont hagyományos évi fesztiválján 2006. június 21-24. között.
Osvát András magyar forgatókönyvíró, dramaturg 1946-ban született Budapesten. 1971 és 1978 között a Pannónia Filmstúdióban dramaturg és műteremvezetőként dolgozott. 1978-tól a Mafilm-hez szerződtették, ott Reklámfilm főosztály vezetője lett 1990-ig. Állandó alkotótársai voltak: Gárdos Péter és Kécza András. 1990-ben reklámfilmgyártó céget alapított, melynek az ügyvezetője volt 2001-ig. Emellett dokumentumfilmeket és híradókat rendezett. A Süni és barátai bábfilmsorozat rendezése is az ő nevéhez fűződik. A THÉBA Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese volt 2001-től 2010-ig. Jelenleg nyugdíjas.
Sabbathsong zenekar koncertje „Több, mint klezmer” zárta az estét.
A koncerten a kelet-európai klezmer mellett, a jiddis és izraeli tradicionális ill. modern dalok és táncok is elhangzottak.
Oly megkapó stílusban, hogy a közönség együtt kéz a kézben táncolt, … úgy, ahogy csak barátok tudnak táncolni.
MVK
Megjegyzések