PESTI SÓLET- A Dohány utcai Körzet lapja Fergeteges program a Dohány utcai zsinagógában a Zsidó Nyári Fesztiválon
Ami biztos: a Zsidó Nyári Fesztivál mára Magyarország egyik legjelentősebb, leglátogatottabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó kulturális-művészeti rendezvényévé nőtte ki magát. A társadalom olyan rétegeit is megmozgatja a nyár utolsó hetében meg¬rendezett fesztivál, amelyek egyébként évközben kevésbé tanúsítanak érdeklődést a különböző kulturális rendezvények iránt. Az érdeklődők nemcsak bepillantást nyernek egy általuk addig alig ismert kultúrába, de annak részesévé is tudnak válni. Meg¬ismerhetik egy több ezer éves kultúra szokásait, ünnepeit, illetve azokat a művészeket, előadókat, akiknek köszönhetően számos különleges élménnyel gazdagodhatnak.
Nem kétséges, a XII. Zsidó Nyári Fesztivál hely¬színei közül a Dohány utcai zsinagóga kínálja az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt programot.
Összeállításunkban bemutatjuk az augusztus 30. és szeptember 3. között fellépő valamennyi mű¬vészt, aki a Dohány utcai zsinagógában lép a közönség elé.
2009. augusztus 30. vasárnap 19:00 óra Szefárd varázs
- Pálya Bea estje
Közreműködik:
Dés András - ütőhangszerek,
Bolya Mátyás
- koboz, ud, citera
„Évek óta kedvenc lemezeim Ruth Yaakov szefárd albumai, a Shaatnez, és a Ziara. Ruth Yaakov sok dalát Berta (Bienvenida) Aguadotól, egy Törökországban élő, majd Izraelbe költöző kiváló énekes asszony¬tól tanulta, aki ennek a dalkincsnek és a török ének¬stílusnak nagyon jó ismerője.
A tőle gyűjtött dalokat, az ő egyszálhangját tartalmazó albumot pedig egy óriási lemezboltban „véletlenül" emeltem le a polcról, sok-ezer lemez közül..."
2009. augusztus 31. hétfő 19:00 óra Elsa Valié és a Latin Jazz Syndicate
Közreműködik: Babos Gyula, Barcza-Horváth József, Kőszegi Imre, Szakcsi-Lakatos Béla, Winand Gábor
A formáció - a Kubában született és jelenleg Budapesten élő - Elsa Valié énekesnő vezetésével alakult 2003-ban.
A zenekarban a hazai jazzélet kiválóságai játszanak, olyan előadók, akik igyekeznek sokféle zenei nyelvből, különféle hagyományokból meríteni, s ezekből az improvizatív jazz óriási lehetőségeit ki¬használva új, eredeti világot teremteni. Elsa színpadi magabiztossága és szuggesztivitása méltán hódította meg a zene szerelmeseit bárhol, ahol ez idáig megjelent. A formáció 2005-re, a „Mi Gentle" című lemezével - elsöprő sikereket aratva - számos hazai zenei fesztiválon országos elismerésre tett szert.
2009. szeptember 1. kedd
19:00 óra
Nikola Parov Quartett
- Zsidó dalok a Balkánról
Közreműködik: Födő,
Wertetics Szlobodan,
Herczku Ágnes
Illényi Katica
- Klezmer és jazz * =
Nikola Parov zeneszerző, muzsikus és producer világszerte elismert képviselője a worldmusic stílusnak, mely több nemzet népzenei sajátosságait ötvözi magában. A bolgár származású zenész, aki a világhírű Riverdance formáció hangszeres szólistájaként vált ismertté, minden alkalommal sikeres kísérletet tesz arra, hogy újabb és újabb formában dolgozza egybe a különböző népek zenéit. Itthon a nagy sikerű Naplegenda előadás zeneszerzőjeként mutatta meg nekünk egyedülálló muzikalitását, ahol egy csodálatos eredettörténetet vitt színpadra.
Illényi Katica különleges egyénisége a hazai zenei életnek. Koncertjén felcsendül a klasszikus hegedűirodalom egy-egy gyöngyszeme, megannyi világhírű sláger, jazzhegedűs-felvételek, a swingkorszak népszerű magyar és amerikai örökzöldjei és filmzenék is. Művészete, letisztultsága, jókedve, a személyiségéből áradó vidámság és harmónia teszi oly vonzóvá, egyéniségével rabul ejti közönségét.
2009. szeptember 2. szerda 19:00 óra Dalok Jeruzsálemből
Timna Brauer - ének (Izrael/Ausztria) Éliás Meiri - billentyű, ütőhangszerek (Izrael) Courtney Jones - dob, acéldob (Trinidad, Tobago)
A zsidó zenét gyakran azonosítják a klarinéttal, a jiddis nyelvvel és a klezmer muzsikával, vagyis a kőzépeurópai zsidóság kultúrájával.
Célunk, hogy bemutassuk az arab, balkáni, spanyol és indiai hatások által gazdagított, változatos hangzásvilága zsidó zenét, hiszen a zsidóság évszázadokon keresztül, a világ minden táján szétszóródtatott.
A „Dalok Jeruzsálemből" című koncert részben hagyományos jemeni-, spanyol- és kelet-európai zsidó énekeken alapszik. Ugyanakkor zsidó, keresztény és muzulmán dalokkal is kerestük a közös gyökereket.
2009. szeptember 3. csütörtök 19:00 óra
A Budapest Klezmer Bánd
és a Judrom Gipsy Klezmer Bánd koncertje
Vendég: Klein Judit és Shai Abramson
A Budapest Klezmer Bánd elsősorban zenei átiratokat játszik, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, a munkácsi származású Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt.
A Budapest Klezmer Bánd Európában és Amerikában egyaránt ismert és közkedvelt, - kilépve a liturgikus környezetből - sokoldalúságáról tett tanú-bizonyságot. Felléptek a Madách Színház, Kerényi Imre által rendezett Hegedűs a háztetőn című musicaljében, a Győri Balett és a Budapest Klezmer Bánd közös, Purim, avagy a sorsvetés című produkciójában szintén élőben adják elő Jávori Ferenc szerzeményét. Ezzel a produkcióval Hollandiában, New Yorkban, New Jerseyben és Németországban, Londonban, Szlovákiában, Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban turnézott a két együttes, mindenhol óriási sikerrel. A Budapest Klezmer Bánd megkísérelte a klezmer és a klasszikus zene ötvözetét is, művelve az évezred rendkívül divatos zenei formáját, a crossingover-t. 2000 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közművelődési Díjat adományozott a Budapest Klezmer Bandnek a jiddis zenei hagyományok ápolásáért és terjesztéséért; emellett az együttes 2003 augusztusában Artisjus-díjat kapott.
Klein Judit (www.kleinjudit.hu)
Klein Judit énekművész a zsidó zenei világ autentikus előadója, önálló estek, koncertek, fellépések, és a legrangosabb fesztiválok és rendezvények meg¬hívott énekese Magyarországon és külföldön egyaránt.
A híres kántor- és operaénekes, Klein Stern Kelen családban nevelkedett művész egyedien szug-gesztív előadásmódjával vált ismertté és népszerű-vé.
Kisgyermekkorától kezdve több hangszeren is tanult, s mellette különféle zenekarok és énekkarok tagja volt. Nagy tudásra tett szert mind az egyetemes, mind a zsidó zenei világban.
2006-ban jelent meg Rozhinkes mit Mandlen (Mazsola és mandula) című, jiddis és héber dalokat tartalmazó lemeze. Ezen kívül több együttes CD-jén is közreműködött.
Repertoárján a jiddis, ladino (szefárd), liturgikus és héber dalokon kívül sanzonok, örökzöldek és musicalek szerepelnek.
Önálló estjei mellett - melyeket duóban, vagy zenekarral ad elő - több együttes állandó vendégénekese, így került kapcsolatba a JUDROM zenekar tagjaival is, akik két évvel ezelőtt hívták meg énekelni.
Énekesi tudását a zsidó zenei élet különféle mű-fajaiban és szellemi hátterében való elmélyülés egészíti ki. Különböző fesztiválok művészeti tanácsadójaként is gyakran kap felkéréseket. A Judrom Gipsy Klezmer Bánd tagjai Magyarország legjobb, legképzettebb roma és zsidó zenészei. A cigány és a zsidó zene fúziója talán újszerűén hat pedig jelentős hagyománnyal bír. A klezmer bölcsőjének számító Kárpátokban és Erdélyben egy¬mást váltották a roma és a zsidó bandák, gyakran ugyanazokat a dallamokat játszva, sőt együtt játszottak lakodalmakban, zenés ünnepségeken.
A legenda szerint a 16-17. századi moldvai fejedelmek udvarában egymás mellett éltek a szabályos rabszolgasorban tartott cigány és a zsidó muzsikusok. A Soá (héberül), és a Tharrajimos (cigányul) ugyan azt jelenti: Holokauszt. Az általa bekövetkezett^pótolhatatlan veszteségek után a túlélő roma¬zenészek váltak igazi letéteményeseivé az elfeledett zsidó dallamoknak, melyek előtűnnek egyes cigány¬zene dallamokban.
Nem kétséges, a XII. Zsidó Nyári Fesztivál hely¬színei közül a Dohány utcai zsinagóga kínálja az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt programot.
Összeállításunkban bemutatjuk az augusztus 30. és szeptember 3. között fellépő valamennyi mű¬vészt, aki a Dohány utcai zsinagógában lép a közönség elé.
2009. augusztus 30. vasárnap 19:00 óra Szefárd varázs
- Pálya Bea estje
Közreműködik:
Dés András - ütőhangszerek,
Bolya Mátyás
- koboz, ud, citera
„Évek óta kedvenc lemezeim Ruth Yaakov szefárd albumai, a Shaatnez, és a Ziara. Ruth Yaakov sok dalát Berta (Bienvenida) Aguadotól, egy Törökországban élő, majd Izraelbe költöző kiváló énekes asszony¬tól tanulta, aki ennek a dalkincsnek és a török ének¬stílusnak nagyon jó ismerője.
A tőle gyűjtött dalokat, az ő egyszálhangját tartalmazó albumot pedig egy óriási lemezboltban „véletlenül" emeltem le a polcról, sok-ezer lemez közül..."
2009. augusztus 31. hétfő 19:00 óra Elsa Valié és a Latin Jazz Syndicate
Közreműködik: Babos Gyula, Barcza-Horváth József, Kőszegi Imre, Szakcsi-Lakatos Béla, Winand Gábor
A formáció - a Kubában született és jelenleg Budapesten élő - Elsa Valié énekesnő vezetésével alakult 2003-ban.
A zenekarban a hazai jazzélet kiválóságai játszanak, olyan előadók, akik igyekeznek sokféle zenei nyelvből, különféle hagyományokból meríteni, s ezekből az improvizatív jazz óriási lehetőségeit ki¬használva új, eredeti világot teremteni. Elsa színpadi magabiztossága és szuggesztivitása méltán hódította meg a zene szerelmeseit bárhol, ahol ez idáig megjelent. A formáció 2005-re, a „Mi Gentle" című lemezével - elsöprő sikereket aratva - számos hazai zenei fesztiválon országos elismerésre tett szert.
2009. szeptember 1. kedd
19:00 óra
Nikola Parov Quartett
- Zsidó dalok a Balkánról
Közreműködik: Födő,
Wertetics Szlobodan,
Herczku Ágnes
Illényi Katica
- Klezmer és jazz * =
Nikola Parov zeneszerző, muzsikus és producer világszerte elismert képviselője a worldmusic stílusnak, mely több nemzet népzenei sajátosságait ötvözi magában. A bolgár származású zenész, aki a világhírű Riverdance formáció hangszeres szólistájaként vált ismertté, minden alkalommal sikeres kísérletet tesz arra, hogy újabb és újabb formában dolgozza egybe a különböző népek zenéit. Itthon a nagy sikerű Naplegenda előadás zeneszerzőjeként mutatta meg nekünk egyedülálló muzikalitását, ahol egy csodálatos eredettörténetet vitt színpadra.
Illényi Katica különleges egyénisége a hazai zenei életnek. Koncertjén felcsendül a klasszikus hegedűirodalom egy-egy gyöngyszeme, megannyi világhírű sláger, jazzhegedűs-felvételek, a swingkorszak népszerű magyar és amerikai örökzöldjei és filmzenék is. Művészete, letisztultsága, jókedve, a személyiségéből áradó vidámság és harmónia teszi oly vonzóvá, egyéniségével rabul ejti közönségét.
2009. szeptember 2. szerda 19:00 óra Dalok Jeruzsálemből
Timna Brauer - ének (Izrael/Ausztria) Éliás Meiri - billentyű, ütőhangszerek (Izrael) Courtney Jones - dob, acéldob (Trinidad, Tobago)
A zsidó zenét gyakran azonosítják a klarinéttal, a jiddis nyelvvel és a klezmer muzsikával, vagyis a kőzépeurópai zsidóság kultúrájával.
Célunk, hogy bemutassuk az arab, balkáni, spanyol és indiai hatások által gazdagított, változatos hangzásvilága zsidó zenét, hiszen a zsidóság évszázadokon keresztül, a világ minden táján szétszóródtatott.
A „Dalok Jeruzsálemből" című koncert részben hagyományos jemeni-, spanyol- és kelet-európai zsidó énekeken alapszik. Ugyanakkor zsidó, keresztény és muzulmán dalokkal is kerestük a közös gyökereket.
2009. szeptember 3. csütörtök 19:00 óra
A Budapest Klezmer Bánd
és a Judrom Gipsy Klezmer Bánd koncertje
Vendég: Klein Judit és Shai Abramson
A Budapest Klezmer Bánd elsősorban zenei átiratokat játszik, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, a munkácsi származású Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt.
A Budapest Klezmer Bánd Európában és Amerikában egyaránt ismert és közkedvelt, - kilépve a liturgikus környezetből - sokoldalúságáról tett tanú-bizonyságot. Felléptek a Madách Színház, Kerényi Imre által rendezett Hegedűs a háztetőn című musicaljében, a Győri Balett és a Budapest Klezmer Bánd közös, Purim, avagy a sorsvetés című produkciójában szintén élőben adják elő Jávori Ferenc szerzeményét. Ezzel a produkcióval Hollandiában, New Yorkban, New Jerseyben és Németországban, Londonban, Szlovákiában, Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban turnézott a két együttes, mindenhol óriási sikerrel. A Budapest Klezmer Bánd megkísérelte a klezmer és a klasszikus zene ötvözetét is, művelve az évezred rendkívül divatos zenei formáját, a crossingover-t. 2000 januárjában a Magyar Tudományos Akadémia Pro Kultúra Alapítványának kuratóriuma Kodály Zoltán Közművelődési Díjat adományozott a Budapest Klezmer Bandnek a jiddis zenei hagyományok ápolásáért és terjesztéséért; emellett az együttes 2003 augusztusában Artisjus-díjat kapott.
Klein Judit (www.kleinjudit.hu)
Klein Judit énekművész a zsidó zenei világ autentikus előadója, önálló estek, koncertek, fellépések, és a legrangosabb fesztiválok és rendezvények meg¬hívott énekese Magyarországon és külföldön egyaránt.
A híres kántor- és operaénekes, Klein Stern Kelen családban nevelkedett művész egyedien szug-gesztív előadásmódjával vált ismertté és népszerű-vé.
Kisgyermekkorától kezdve több hangszeren is tanult, s mellette különféle zenekarok és énekkarok tagja volt. Nagy tudásra tett szert mind az egyetemes, mind a zsidó zenei világban.
2006-ban jelent meg Rozhinkes mit Mandlen (Mazsola és mandula) című, jiddis és héber dalokat tartalmazó lemeze. Ezen kívül több együttes CD-jén is közreműködött.
Repertoárján a jiddis, ladino (szefárd), liturgikus és héber dalokon kívül sanzonok, örökzöldek és musicalek szerepelnek.
Önálló estjei mellett - melyeket duóban, vagy zenekarral ad elő - több együttes állandó vendégénekese, így került kapcsolatba a JUDROM zenekar tagjaival is, akik két évvel ezelőtt hívták meg énekelni.
Énekesi tudását a zsidó zenei élet különféle mű-fajaiban és szellemi hátterében való elmélyülés egészíti ki. Különböző fesztiválok művészeti tanácsadójaként is gyakran kap felkéréseket. A Judrom Gipsy Klezmer Bánd tagjai Magyarország legjobb, legképzettebb roma és zsidó zenészei. A cigány és a zsidó zene fúziója talán újszerűén hat pedig jelentős hagyománnyal bír. A klezmer bölcsőjének számító Kárpátokban és Erdélyben egy¬mást váltották a roma és a zsidó bandák, gyakran ugyanazokat a dallamokat játszva, sőt együtt játszottak lakodalmakban, zenés ünnepségeken.
A legenda szerint a 16-17. századi moldvai fejedelmek udvarában egymás mellett éltek a szabályos rabszolgasorban tartott cigány és a zsidó muzsikusok. A Soá (héberül), és a Tharrajimos (cigányul) ugyan azt jelenti: Holokauszt. Az általa bekövetkezett^pótolhatatlan veszteségek után a túlélő roma¬zenészek váltak igazi letéteményeseivé az elfeledett zsidó dallamoknak, melyek előtűnnek egyes cigány¬zene dallamokban.
Megjegyzések