Salamon és Hirám
Dávid király fia Salamon palotát építetett és egy templomot Jahvének. A városfalakat tovább fejlesztette és vízvezetékeket is létesített.
Uralma alatt békés időszak következett az országban.
A legjelentősebb műve a jeruzsálemi szentély felépítése volt. Salamon király által Jahvenak építtetett templom 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt (29 m hosszú, 9,5 m széles, 14,5 m) magas. Egyszerű formákból alkotott terekből állt, falai vastagok, cédrusfából készült falazat két részre osztotta, a szent helyre és a szentek szentjére. A templomhoz udvar, csarnok és számos melléképítmény is kapcsolódott. Közelében épültek Salamon palotái is.
A templombelsőt teljes egészében fából készült burkolat fedte, hogy a falat alkotó köveket nem is lehetett látni. A padlózat ciprusból készült, a mennyezetet cédrusgerendák és deszkák alkották. A födém- és padlódeszkákat is kerubokkal, palmettákkal, virágfüzérekkel díszítették. Cédrusfából készült közfal osztotta két részre, a szent helyre és a szentek szentjére.
A szent hely volt a naponkénti bűnelrendezés helye. A bejárattól balra menóra állt, jobbra a kenyerek asztala. A szentek szentjétől kárpit is elválasztotta, ez előtt állt az illatáldozati oltár.
Salamon király kereskedelmi kapcsolatot folytatott a szomszédos népekkel, elsősorban Hírámmal, Föniciai királlyal:
" És küldött Salamon király és elhozatta Hirámot Tyrusból. Ez egy özvegy asszony fia volt Naftali törzséből és apja tyrusi ember, rézműves és tele volt minden bölcsességgel, szakértelemmel és tudománnyal, alkotni mindenféle művet rézben. és eljött Salamon királyhoz és elvégezte annak minden munkáját, és alkotta a két oszlopot rézből, tizennyolc könyök az egyik oszlop magassága és tizenkét könyök hosszú szalag fogta körül a másik oszlopot, és két oszlop koronát készített, elhelyezendőt az oszlopok tetejére, rézből öntve: Öt könyök egyik korona magassága és öt könyök a másik korona magassága. Hálóművű recézetet láncszerű rojtokkal készített a koronákra, melyek az oszlop tetején voltak, mégpedig hetet az egyik koronára és hetet a másik koronára, és fölszerelte az oszlopokat, két sor díszítést adva az egyik recézetre, hogy takarják a koronákat amelyek a gránátalma szerű oszlopfők fölött voltak és hasonlókép járt el a másik koronával. A koronák pedig, amelyek az oszlopok tetején voltak, liliom alakuak voltak, négy rőf átmérőjűek voltak, a belső térben. Azonkívül koszorúk díszítésül a két oszlopon is felül, a domborodással szemben, amely átellenben volt a recézettel és kétszáz gránátalma díszítés kettős sorban körül és hasonlókép a másik csúcskoronán. És fölállította az oszlopokat a szentély csarnoka számára és midőn a jobboldalit fölállította, elnevezte azt Jákinnak, és fölállította a másik oszlopot és elnevezte azt Boáznak. És az oszlopok tetején volt liliom alakú mű: ezzel befejeződött az oszlopok munkája. Aztán elkészítette a vízmedencét, rézből öntve, tíz könyök az egyik szélétől a másikig, kőralakúra, öt könyök magas és harminc könyöknyi fonal fogta körül, és növény díszítmények voltak a szegély alatt, körülvették azt tíz könyöknyire, bekerítették a víztartó medencét két sorban és a díszítmények egyöntésűek voltak az egésszel. És az egész tizenkét rézből öntött szarvasmarhán állott, három fordult észak felé, három fordult nyugat felé, három dél felé, három pedig kelet felé, fölöttük nyugodott a víztartó medence és a hátsó részük befelé irányult. A medence vastagsága tenyérnyi volt és a széle olyan volt, mint liliom virág formára készült serleg széle, kétezer bát tartalommal.
És befejeződött az egész munka amelyet Salamon király végeztetett az örökkévaló háza részére és elvitte Salamon atyjának, Dávidnak szent tárgyait, az ezüstöt és az aranyat és az edényeket, és elhelyezte az örökkévaló házának kincstárában.
(1Kir. VII, 13 - 26.)
A „Hiram Abiff” név a Bibliában így nem szerepel, három utalást viszont találunk a Hiram névre:
• Hiram, Tyrosz királya azt a megbízást kapja a 2Sám. 5:11-ben és az 1Kir. 5:1-10-ben, hogy küldjön a jeruzsálemi Templom építéséhez építőanyagot és embereket. Ez a bibliai Hiram egyértelműen nem szolgáltathatta az alapot a szabadkőműves Hiram Abiffhoz, miután a szabadkőműves drámában szerepel egy másik Hiram, aki Tyrosz királya.
• Az 1Kir. 7:13-14-ben Hiram mint egy Naftali törzsbeli férfi, egy tyroszi bronzműves özvegyének fia szerepel, aki arra szerződött Salamonnal, hogy bronzból késtült bútorokat és dekorációkat szállít az új templomba. E hivatkozás okán a szabadmőművesek gyakran nevezik Hiramot (a hozzáadott Abiff családnévvel) „az özvegy fiának”. Hiram a Jordán agyagos partjain, Szukot és Zártán között élt, de legalábbis egy ideig itt dolgozott.
• Hiram (gyakran írják Huramnak is) nagy tudású tyroszi mesterember volt. A 2Krón. 13:14 hivatkozik Salamon jeruzsálemi király I. Hiram tyroszi királyhoz intézett formális kérésére az új templom építéséhez szükséges munkásokkal és anyagokkal kapcsolatban; Hiram király válasaz: „És most küldtem nagy tudású embert, szakértelemmel felruházottat, Huramot, az én legjobb mesteremet (a Dán lányai közül való asszony fiát, akinek az apja tyroszi ember volt), aki képes arannyal és ezüsttel, bronzzal és vassal, kővel és fával, bíborral és kékkel, finom vászonnal és karmazsinnal dolgozni, minden vésetet elkészíteni, minden feladatnak eleget tenni a te és Dávid urunk, a te atyád képzett embereivel együtt.” Az eredeti héberben a 2:Krón. 2:13 „az én legjobb mesterem” így hangzik: Hurum ávi.
Ne feledjük, hogy „az én legjobb mesterem” csak a Jakab király Bibliájának új verziójában szerepel. Más verziókban az ávi szót leggyakrabban apának fordítják, néha mesternek, de az is előfordul, hogy megmarad Hiram Ávinak, azaz névnek. Peake Biblia-kommentárja a 2Krón. 13-ról teljes névnek értelmezi a kifejezést, s a standard angol verzió is Huram Ávit ad meg.
Salamon híres volt bölcsességéről, és műveltségéről. A Sába királynő is meglátogatta hogy tanuljon a bölcsességéből.
Salamon halála után az ország két részre szakadt, i.e. 922 – ben, Juda és Izrael országra.
Sharon Asher
Uralma alatt békés időszak következett az országban.
A legjelentősebb műve a jeruzsálemi szentély felépítése volt. Salamon király által Jahvenak építtetett templom 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt (29 m hosszú, 9,5 m széles, 14,5 m) magas. Egyszerű formákból alkotott terekből állt, falai vastagok, cédrusfából készült falazat két részre osztotta, a szent helyre és a szentek szentjére. A templomhoz udvar, csarnok és számos melléképítmény is kapcsolódott. Közelében épültek Salamon palotái is.
A templombelsőt teljes egészében fából készült burkolat fedte, hogy a falat alkotó köveket nem is lehetett látni. A padlózat ciprusból készült, a mennyezetet cédrusgerendák és deszkák alkották. A födém- és padlódeszkákat is kerubokkal, palmettákkal, virágfüzérekkel díszítették. Cédrusfából készült közfal osztotta két részre, a szent helyre és a szentek szentjére.
A szent hely volt a naponkénti bűnelrendezés helye. A bejárattól balra menóra állt, jobbra a kenyerek asztala. A szentek szentjétől kárpit is elválasztotta, ez előtt állt az illatáldozati oltár.
Salamon király kereskedelmi kapcsolatot folytatott a szomszédos népekkel, elsősorban Hírámmal, Föniciai királlyal:
" És küldött Salamon király és elhozatta Hirámot Tyrusból. Ez egy özvegy asszony fia volt Naftali törzséből és apja tyrusi ember, rézműves és tele volt minden bölcsességgel, szakértelemmel és tudománnyal, alkotni mindenféle művet rézben. és eljött Salamon királyhoz és elvégezte annak minden munkáját, és alkotta a két oszlopot rézből, tizennyolc könyök az egyik oszlop magassága és tizenkét könyök hosszú szalag fogta körül a másik oszlopot, és két oszlop koronát készített, elhelyezendőt az oszlopok tetejére, rézből öntve: Öt könyök egyik korona magassága és öt könyök a másik korona magassága. Hálóművű recézetet láncszerű rojtokkal készített a koronákra, melyek az oszlop tetején voltak, mégpedig hetet az egyik koronára és hetet a másik koronára, és fölszerelte az oszlopokat, két sor díszítést adva az egyik recézetre, hogy takarják a koronákat amelyek a gránátalma szerű oszlopfők fölött voltak és hasonlókép járt el a másik koronával. A koronák pedig, amelyek az oszlopok tetején voltak, liliom alakuak voltak, négy rőf átmérőjűek voltak, a belső térben. Azonkívül koszorúk díszítésül a két oszlopon is felül, a domborodással szemben, amely átellenben volt a recézettel és kétszáz gránátalma díszítés kettős sorban körül és hasonlókép a másik csúcskoronán. És fölállította az oszlopokat a szentély csarnoka számára és midőn a jobboldalit fölállította, elnevezte azt Jákinnak, és fölállította a másik oszlopot és elnevezte azt Boáznak. És az oszlopok tetején volt liliom alakú mű: ezzel befejeződött az oszlopok munkája. Aztán elkészítette a vízmedencét, rézből öntve, tíz könyök az egyik szélétől a másikig, kőralakúra, öt könyök magas és harminc könyöknyi fonal fogta körül, és növény díszítmények voltak a szegély alatt, körülvették azt tíz könyöknyire, bekerítették a víztartó medencét két sorban és a díszítmények egyöntésűek voltak az egésszel. És az egész tizenkét rézből öntött szarvasmarhán állott, három fordult észak felé, három fordult nyugat felé, három dél felé, három pedig kelet felé, fölöttük nyugodott a víztartó medence és a hátsó részük befelé irányult. A medence vastagsága tenyérnyi volt és a széle olyan volt, mint liliom virág formára készült serleg széle, kétezer bát tartalommal.
És befejeződött az egész munka amelyet Salamon király végeztetett az örökkévaló háza részére és elvitte Salamon atyjának, Dávidnak szent tárgyait, az ezüstöt és az aranyat és az edényeket, és elhelyezte az örökkévaló házának kincstárában.
(1Kir. VII, 13 - 26.)
A „Hiram Abiff” név a Bibliában így nem szerepel, három utalást viszont találunk a Hiram névre:
• Hiram, Tyrosz királya azt a megbízást kapja a 2Sám. 5:11-ben és az 1Kir. 5:1-10-ben, hogy küldjön a jeruzsálemi Templom építéséhez építőanyagot és embereket. Ez a bibliai Hiram egyértelműen nem szolgáltathatta az alapot a szabadkőműves Hiram Abiffhoz, miután a szabadkőműves drámában szerepel egy másik Hiram, aki Tyrosz királya.
• Az 1Kir. 7:13-14-ben Hiram mint egy Naftali törzsbeli férfi, egy tyroszi bronzműves özvegyének fia szerepel, aki arra szerződött Salamonnal, hogy bronzból késtült bútorokat és dekorációkat szállít az új templomba. E hivatkozás okán a szabadmőművesek gyakran nevezik Hiramot (a hozzáadott Abiff családnévvel) „az özvegy fiának”. Hiram a Jordán agyagos partjain, Szukot és Zártán között élt, de legalábbis egy ideig itt dolgozott.
• Hiram (gyakran írják Huramnak is) nagy tudású tyroszi mesterember volt. A 2Krón. 13:14 hivatkozik Salamon jeruzsálemi király I. Hiram tyroszi királyhoz intézett formális kérésére az új templom építéséhez szükséges munkásokkal és anyagokkal kapcsolatban; Hiram király válasaz: „És most küldtem nagy tudású embert, szakértelemmel felruházottat, Huramot, az én legjobb mesteremet (a Dán lányai közül való asszony fiát, akinek az apja tyroszi ember volt), aki képes arannyal és ezüsttel, bronzzal és vassal, kővel és fával, bíborral és kékkel, finom vászonnal és karmazsinnal dolgozni, minden vésetet elkészíteni, minden feladatnak eleget tenni a te és Dávid urunk, a te atyád képzett embereivel együtt.” Az eredeti héberben a 2:Krón. 2:13 „az én legjobb mesterem” így hangzik: Hurum ávi.
Ne feledjük, hogy „az én legjobb mesterem” csak a Jakab király Bibliájának új verziójában szerepel. Más verziókban az ávi szót leggyakrabban apának fordítják, néha mesternek, de az is előfordul, hogy megmarad Hiram Ávinak, azaz névnek. Peake Biblia-kommentárja a 2Krón. 13-ról teljes névnek értelmezi a kifejezést, s a standard angol verzió is Huram Ávit ad meg.
Salamon híres volt bölcsességéről, és műveltségéről. A Sába királynő is meglátogatta hogy tanuljon a bölcsességéből.
Salamon halála után az ország két részre szakadt, i.e. 922 – ben, Juda és Izrael országra.
Sharon Asher
Megjegyzések