A Szentföld öröksége
A Szépművészeti Múzeum talán legizgalmasabb jövő évi kiállításának ígérkezik a jeruzsálemi Izrael Múzeum gyűjteményéből válogatott, A Szentföld öröksége című tárlat. A 2009. június közepén nyíló kiállítás mintegy 3500 éves időszakot ölel át és eddig hazánkban nem látható kuriózumokkal is találkozhat az érdeklődő, többek között a féltve őrzött Holt tengeri tekercsek egy darabjával is.
A mai Izrael területének történetét évezredeken át a kultúrák és a vallások találkozása jellemezte, több világvallás tekinti a földet szent helyének. A szakralitás, a szentség értelmezése és művészi megnyilvánulása az a rendezőelv, amely átfogja a tervezett budapesti kiállítás egészét. A kiállított tárgyak között a legrégebbi egy a Kr. e 14. században készült alkotás, míg a legkésőbbi 2005-ből való.
A tárlaton látható lesz életnagyságú múmiakoporsó, kashmíri korán, hannuka-gyertyatartó, egy, a torinói lepelről készült XIX. századi felvétel, Rembrandt, Chagall és Poussin képei, Rodin szobor, Rothko-kép, valamint a kortárs Wallinger és Boltanski alkotásai. A kiállítás legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgya a holt tengeri tekercsek egyik darabja: az Ézsaiás tekercs közel 50 cm hosszú töredéke.
A Jeruzsálemi Izraeli Múzeumban 2009 folyamán zajló rekonstrukciós munkálatok teszik lehetővé, hogy a jeruzsálemi gyűjtemény féltve őrzött kincsei 2009. június 19-től szeptember 6-ig Budapesten is láthatóak legyenek.
Turizmus Panoráma Bulletin, 2008/249
2008. december 29., hétfő
2008. december 20., szombat
Hanukai fánk
Hozzávalók:
3 dl tej,
3 dkg élesztő,
1 evőkanál porcukor,
5 dkg vaj,
2 tojássárgája,
1 pohárka rum,
50 dkg liszt
Elkészítés:
3 dl tejet meglangyosítunk, belemorzsolunk 3 dkg élesztőt és beleteszünk 1 evőkanál porcukrot. Amikor az élesztő megkel, 5 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 1 pohárka rummal, késhegynyi sóval és 50 dkg liszttel közepes keménységű kelt tésztát készítünk. Nagyon jól kidolgozzuk, ennek következtében elég lágy tésztát kapunk. Langyos helyen másfélszeresére kelesztjük. A kelés után nyújtódeszkára borítjuk, és ujjnyi vastagra nyújtjuk. Fánkszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk, ruhával letakarva 30 percig kelesztjük. (Ha tovább keleszjük, nem baj). A fánkot középforró olajban egyenletes tűzön sütjük. (Fritőzben is lehet.) A sütésnél vigyázzunk arra, hogy a deszkán fekvő fánk felső része kerüljön az olajban alulra. Sütés elején az edényt fedjük be. Megfordítás után vegyük le róla a fedőt. A pirosra sült fánkot szűrőkanállal szedjük ki, és még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.
Elkészítési idő: 80 perc
3 dl tej,
3 dkg élesztő,
1 evőkanál porcukor,
5 dkg vaj,
2 tojássárgája,
1 pohárka rum,
50 dkg liszt
Elkészítés:
3 dl tejet meglangyosítunk, belemorzsolunk 3 dkg élesztőt és beleteszünk 1 evőkanál porcukrot. Amikor az élesztő megkel, 5 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 1 pohárka rummal, késhegynyi sóval és 50 dkg liszttel közepes keménységű kelt tésztát készítünk. Nagyon jól kidolgozzuk, ennek következtében elég lágy tésztát kapunk. Langyos helyen másfélszeresére kelesztjük. A kelés után nyújtódeszkára borítjuk, és ujjnyi vastagra nyújtjuk. Fánkszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk, ruhával letakarva 30 percig kelesztjük. (Ha tovább keleszjük, nem baj). A fánkot középforró olajban egyenletes tűzön sütjük. (Fritőzben is lehet.) A sütésnél vigyázzunk arra, hogy a deszkán fekvő fánk felső része kerüljön az olajban alulra. Sütés elején az edényt fedjük be. Megfordítás után vegyük le róla a fedőt. A pirosra sült fánkot szűrőkanállal szedjük ki, és még melegen szórjuk meg vaníliás porcukorral.
Elkészítési idő: 80 perc
2008. december 18., csütörtök
Hanukka
" Amikor a görögök betörtek a szentélybe megszentségtelenítettek ott minden olajat, s mihelyt a hasmoneusok győzelmet arattak felettük, felkutatták az épületet, de csak egy kis korsó olajat találtak abból, ami a főpap pecsétjével volt lezárva. Márpedig ez legföljebb egy napra lett volna elegendő. Ám csoda történt, és az nyolc napon át égett. A következő évben ünneppé emelték ezeket a napokat, hogy hálát és köszönetet mondjanak Istennek”
(Talmud – Sabbat21)
(Talmud – Sabbat21)
2008. december 17., szerda
Makkabeusok. (Hasmoneusok)
Időszámítás előtt 167 – ben a zsidóságra még jobban rákényszerítette a saját törvényeit, IV. Antikhosz Epiphanész. A zsidóságot erőszakkal el akarta téríteni a hitétől. Megtiltotta nekik, hogy a Tora parancsolatait kövessék, a szombatot nem tarthatták, a körülmetélést teljesen betiltották. A görögök a szentélyben égő áldozati oltárra görög Báal istenszobrot állítottak, ezt a szobrot olümposzi Zeusszal azonosították. Továbbiakban a szentély Főpapi teendőit Menelaosz látta el.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán:
Aszáf zsoltára: "Oh, Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak. Ontották vérüket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körülöttünk lakóknak.
Meddig haragszol Uram, szüntelen? Meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz? Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Mert megemésztették Jákobot, és hajlékát elpusztították”
IV. Antikhosz Epiphanész csak fegyveresen tudott érvényt szerezni a törvényeinek, ez a zsidó népben és a hászidok körében ellenálláshoz vezetett, inkább vállalták a mártírhalált, mint engedjenek a görög elnyomásnak.
A hászidok egy csoportja egy szombati napon hagyta magát lemészároltatni a görögök által, mert úgy gondolták hogy szombaton nem szabad harcolni sem, ezért Matitjáhu papi nemzetségből való férfi a következő határozatot hozta: Ha valaki bennünket szombat napján megtámad, harcolni fogunk ellene, nehogy valamennyien elpusztuljunk, mint ahogy testvéreink elpusztultak a barlangokban”
A vallási üldözések nem törték meg a zsidó népvédekező erejét. Hasmoneusok mozgalmat indítottak judában és Szamariában. A hasmoneusok származását illetően a következőket tudjuk: papi család tagjai voltak, származási helyük Modiin, város Jeruzsálemtől nyugatra fekszik.
Egy napon Matitjáhut felszólították a görög hellenisták, hogy áldozzon Zeusznak a saját népe előtt, de ő ezt elutasította mondván: „Még ha a király birodalmának valamennyi népe engedelmeskedik is neki és mindenki elfordul ősi vallásától, és az ő parancsai utasításai szerint cselekszik – én magam, az én fiaim és az én rokonságom akkor is hűek maradunk atyáink szövetségéhez. Az ég óvjon bennünket attól, hogy a törvényt és előírásait elhagyjuk” (Makkabeusok I. könyve 2,19 21)
Matitjáhu megadta a jelet a felkelésre, azzal hogy szétrombolta a bálványoltárt, sőt megölt egy szíriai tisztviselőt.
Matitjáhunak öt fia volt: Júda, Jonatán, Simon, Johanán, és Eleazár. Fiainak és az ott tartózkodó tömegnek a következőket mondta: „Aki Istenért harcol, az jöjjön velem”. A fiatalokat kioktatták a fegyver forgatás fortélyaira. Matitjáhu mivel hogy már idős volt, úgy gondolta át adja Júdának a közelgő nagy harcok vezetését. Júda a Makkábi melléknevet kapta.
A fiatal harcos gerillaháborút indított a kis létszámú seregével a megszálló katonák ellen. Nem kímélte azokat a zsidókat, sem aki a hellenizmusnak hódoltak. Izrael egész területén végig vonult, és szétrombolta a pogány oltárokat, és továbbra is betartotta a Tora parancsolatait, köztük a körülmetélés törvényét is. A nép Makkabiban a nemzet megmentőjét látta.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán:
Aszáf zsoltára: "Oh, Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették.
Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak. Ontották vérüket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket. Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körülöttünk lakóknak.
Meddig haragszol Uram, szüntelen? Meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz? Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet;
Mert megemésztették Jákobot, és hajlékát elpusztították”
IV. Antikhosz Epiphanész csak fegyveresen tudott érvényt szerezni a törvényeinek, ez a zsidó népben és a hászidok körében ellenálláshoz vezetett, inkább vállalták a mártírhalált, mint engedjenek a görög elnyomásnak.
A hászidok egy csoportja egy szombati napon hagyta magát lemészároltatni a görögök által, mert úgy gondolták hogy szombaton nem szabad harcolni sem, ezért Matitjáhu papi nemzetségből való férfi a következő határozatot hozta: Ha valaki bennünket szombat napján megtámad, harcolni fogunk ellene, nehogy valamennyien elpusztuljunk, mint ahogy testvéreink elpusztultak a barlangokban”
A vallási üldözések nem törték meg a zsidó népvédekező erejét. Hasmoneusok mozgalmat indítottak judában és Szamariában. A hasmoneusok származását illetően a következőket tudjuk: papi család tagjai voltak, származási helyük Modiin, város Jeruzsálemtől nyugatra fekszik.
Egy napon Matitjáhut felszólították a görög hellenisták, hogy áldozzon Zeusznak a saját népe előtt, de ő ezt elutasította mondván: „Még ha a király birodalmának valamennyi népe engedelmeskedik is neki és mindenki elfordul ősi vallásától, és az ő parancsai utasításai szerint cselekszik – én magam, az én fiaim és az én rokonságom akkor is hűek maradunk atyáink szövetségéhez. Az ég óvjon bennünket attól, hogy a törvényt és előírásait elhagyjuk” (Makkabeusok I. könyve 2,19 21)
Matitjáhu megadta a jelet a felkelésre, azzal hogy szétrombolta a bálványoltárt, sőt megölt egy szíriai tisztviselőt.
Matitjáhunak öt fia volt: Júda, Jonatán, Simon, Johanán, és Eleazár. Fiainak és az ott tartózkodó tömegnek a következőket mondta: „Aki Istenért harcol, az jöjjön velem”. A fiatalokat kioktatták a fegyver forgatás fortélyaira. Matitjáhu mivel hogy már idős volt, úgy gondolta át adja Júdának a közelgő nagy harcok vezetését. Júda a Makkábi melléknevet kapta.
A fiatal harcos gerillaháborút indított a kis létszámú seregével a megszálló katonák ellen. Nem kímélte azokat a zsidókat, sem aki a hellenizmusnak hódoltak. Izrael egész területén végig vonult, és szétrombolta a pogány oltárokat, és továbbra is betartotta a Tora parancsolatait, köztük a körülmetélés törvényét is. A nép Makkabiban a nemzet megmentőjét látta.
Orosz luxusüdülő a Holt-tengernél
Korábban még soha nem látogatott ennyi orosz turista Izraelbe, mint 2008-ban. Válaszul a nagymértékű növekedésre a moszkvai önkormányzat tulajdonában lévő Sun Dream cég bejelentette, hogy egy 100 milliós luxusüdülőt nyit 2009 közepén a Holt-tenger déli partján lévő Ein Bokekben. A luxushotel 240 vendégszobával és lakosztállyal, két fedett úszómedencével, konferenciatermekkel, két étteremmel és helikopter-leszállóval fogadja majd vendégeit. A Sun Dream néhány hónapon belül megkezdi a luxusüdülő kivitelezését, amelynek üzembe helyezésével mintegy 4300-ra nő a Holt-tenger környékének szálláshely kínálata.„Idén kilenc hónap alatt 230 ezer orosz turista fordult meg Izraelben, ami több mint 100%-os növekedés a tavalyi hasonló időszakhoz képest” – mondta Ruhama Avraham-Balila, Izrael turisztikai minisztere. „Mivel Oroszország a harmadik legnagyobb küldőpiaca Izrael beutazó turizmusának, a 240 új szállodaszoba hatásosan segíti majd az újabb látogatók elszállásolását a világ leghíresebb természetes spa-jában” – tette hozzá. (ehotelier.com) (Turizmus Panoráma Bulletin, 2008/244)
A Holt-tenger egy körülbelül 600 km2-es, lefolyás nélküli tengert képez, amely ún. „Végtengerként” egy - a tenger szintjétől alacsonyabban fekvő – területen található. A Jordán-ároknak ez a része a „Nagy Afrikai Törésvonal” északi folytatása. A tenger vízfelülete 396 m-es tengerszint alatti magasságban található, vagyis már évek óta előrehaladó kiszáradási folyamat jellemzi. A mai izraeli térképek már -418 m-el a tenger szintje alatt tüntetik fel. A tenger partja tehát a Föld felszínének legmélyebben fekvő, szabadon megközelíthető pontját alkotja. Ennek ellenére ez csak a harmadik legmélyebb pontja a Földnek.
A Holt-tenger és közvetlen környezetének legérdekesebb turisztikai helyei Ein Bokek, Neve Zohar, az En Gedi oázis, Massada és Jerikó, valamint Oumran barlangjai. A tenger keleti, jordániai oldalán, a Lisan-félszigeten található Numeira és Bab Edh Dhra (Dhra). Dhra egyike az archeológiailag a legöregebb helyeknek, amit korai földművelésre utaló bizonyítékok is mutatnak.
A tenger mélysége eléri a 365 métert, a víz térfogata 140 km3, korát több, mint 15 000 évre becsülik.
A tenger alján ez időszak alatt több, mint 100 m mély iszapréteg halmozódott fel. Ez az agyagos, sós iszap egyedülálló a világon, melynek összetétele kiváló eredményt biztosít a különféle testi problémák kezelésében úgy, mint gyulladások, fertőzések, mozgásszervi panaszok, tüdő és nőgyógyászati bajok stb. esetében.
A Holt-tenger egy körülbelül 600 km2-es, lefolyás nélküli tengert képez, amely ún. „Végtengerként” egy - a tenger szintjétől alacsonyabban fekvő – területen található. A Jordán-ároknak ez a része a „Nagy Afrikai Törésvonal” északi folytatása. A tenger vízfelülete 396 m-es tengerszint alatti magasságban található, vagyis már évek óta előrehaladó kiszáradási folyamat jellemzi. A mai izraeli térképek már -418 m-el a tenger szintje alatt tüntetik fel. A tenger partja tehát a Föld felszínének legmélyebben fekvő, szabadon megközelíthető pontját alkotja. Ennek ellenére ez csak a harmadik legmélyebb pontja a Földnek.
A Holt-tenger és közvetlen környezetének legérdekesebb turisztikai helyei Ein Bokek, Neve Zohar, az En Gedi oázis, Massada és Jerikó, valamint Oumran barlangjai. A tenger keleti, jordániai oldalán, a Lisan-félszigeten található Numeira és Bab Edh Dhra (Dhra). Dhra egyike az archeológiailag a legöregebb helyeknek, amit korai földművelésre utaló bizonyítékok is mutatnak.
A tenger mélysége eléri a 365 métert, a víz térfogata 140 km3, korát több, mint 15 000 évre becsülik.
A tenger alján ez időszak alatt több, mint 100 m mély iszapréteg halmozódott fel. Ez az agyagos, sós iszap egyedülálló a világon, melynek összetétele kiváló eredményt biztosít a különféle testi problémák kezelésében úgy, mint gyulladások, fertőzések, mozgásszervi panaszok, tüdő és nőgyógyászati bajok stb. esetében.
2008. december 14., vasárnap
Hellenizmus Izraelben
Hellenizmus Izraelben
Az elgörögösítő politika a hellenizmus Izraelben egyre szélesebb körben volt népszerű, a leginkább a fiatalok körében. A vallásos zsidóság mindig elutasította az idegen kultuszokat, nekik mindig a Tóra, istentisztelet, jótékonyság volt a nagyon fontos. Ezzel szemben a fiatalok szívesen sajátították el a görög nyelvet. A fiatal zsidó hellenisták még a vallásos Jeruzsálemet is szerették volna elgörögösíteni, a zsidó kultúrát és hagyományokat akarták megváltoztatni. III Nagy Antiókhosz idejében nagyon sokan lettek hellenisták. A zsidó fiatalság a görögök által megépített gimnáziumokban (gümnaszion) együtt sportolt a nem zsidó görögökkel.
A zsidó Joszéf ben Tobija és családja volt az első az elbeszélések szerint, akik tulajdonképpen behódoltak a hellenistáknak, elfordultak a saját vallásuktól.
A görög király IV. Antikhosz Epiphanész hatalomra jutásával egy időben már Jeruzsálemben a vár alatt kialakítottak sportolásra alkalmas gümnasziont. Ebben az időben Jázon hatására kezdték el viselni a fiatalok a görög kalapot, (ez egy széles karimájú kalap), ez egy jel volt, elismerése a görögök által kivívott hellenizmusnak.
A zsidó papok Jeruzsálemben a szentélyekben megpróbálták továbbra is fent tartani a maguk törvényeiket kisebb nagyobb sikerrel, de sajnos egyre többször jelentek meg a görögök szentélyekben, és követelték a hellenista vallás gyakorlását. Nagy ünnepek alkalmával Jeruzsálembe érkező zarándokok megbotránkoztak, hogy mi történik a szentélyben, és nagyon elkeseredtek.
Jeruzsálemben elterjed egy légből kapott hír hogy a király Antikhosz egyiptomi hadjáratában elesett, ennek hallatára a zsidók nagyon megörültek és az ott tartózkodó görög főpapot megfosztották a hatalmától.
A hadjáratból hazatérő Antikhosz Jeruzsálemen keresztül haladva, megdöbbenve tapasztalta, hogy mi történt az Ő által kinevezett főpappal. Dühében Jeruzsálemben kivégezetett több mint ezer embert és a Jeruzsálemi falakat leromboltatta, és kifosztotta a szentélyt.
Időszámítás előtt 167 – ben a zsidóságra még jobban rákényszerítette a saját törvényeit, és a zsidóságot erőszakkal el akarta téríteni a hitétől. Megtiltotta nekik, hogy a Tora parancsolatait kövessék, a szombatot nem tarthatták, a körülmetélést teljesen betiltották. A görögök a szentélyben égő áldozati oltárra görög Báal istenszobrot állítottak, ezt a szobrot olümposzi Zeusszal azonosították. Továbbiakban a szentély Főpapi teendőit Menelaosz látta el.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán, és lassan kialakult egy fegyveres ellenállás….
Az elgörögösítő politika a hellenizmus Izraelben egyre szélesebb körben volt népszerű, a leginkább a fiatalok körében. A vallásos zsidóság mindig elutasította az idegen kultuszokat, nekik mindig a Tóra, istentisztelet, jótékonyság volt a nagyon fontos. Ezzel szemben a fiatalok szívesen sajátították el a görög nyelvet. A fiatal zsidó hellenisták még a vallásos Jeruzsálemet is szerették volna elgörögösíteni, a zsidó kultúrát és hagyományokat akarták megváltoztatni. III Nagy Antiókhosz idejében nagyon sokan lettek hellenisták. A zsidó fiatalság a görögök által megépített gimnáziumokban (gümnaszion) együtt sportolt a nem zsidó görögökkel.
A zsidó Joszéf ben Tobija és családja volt az első az elbeszélések szerint, akik tulajdonképpen behódoltak a hellenistáknak, elfordultak a saját vallásuktól.
A görög király IV. Antikhosz Epiphanész hatalomra jutásával egy időben már Jeruzsálemben a vár alatt kialakítottak sportolásra alkalmas gümnasziont. Ebben az időben Jázon hatására kezdték el viselni a fiatalok a görög kalapot, (ez egy széles karimájú kalap), ez egy jel volt, elismerése a görögök által kivívott hellenizmusnak.
A zsidó papok Jeruzsálemben a szentélyekben megpróbálták továbbra is fent tartani a maguk törvényeiket kisebb nagyobb sikerrel, de sajnos egyre többször jelentek meg a görögök szentélyekben, és követelték a hellenista vallás gyakorlását. Nagy ünnepek alkalmával Jeruzsálembe érkező zarándokok megbotránkoztak, hogy mi történik a szentélyben, és nagyon elkeseredtek.
Jeruzsálemben elterjed egy légből kapott hír hogy a király Antikhosz egyiptomi hadjáratában elesett, ennek hallatára a zsidók nagyon megörültek és az ott tartózkodó görög főpapot megfosztották a hatalmától.
A hadjáratból hazatérő Antikhosz Jeruzsálemen keresztül haladva, megdöbbenve tapasztalta, hogy mi történt az Ő által kinevezett főpappal. Dühében Jeruzsálemben kivégezetett több mint ezer embert és a Jeruzsálemi falakat leromboltatta, és kifosztotta a szentélyt.
Időszámítás előtt 167 – ben a zsidóságra még jobban rákényszerítette a saját törvényeit, és a zsidóságot erőszakkal el akarta téríteni a hitétől. Megtiltotta nekik, hogy a Tora parancsolatait kövessék, a szombatot nem tarthatták, a körülmetélést teljesen betiltották. A görögök a szentélyben égő áldozati oltárra görög Báal istenszobrot állítottak, ezt a szobrot olümposzi Zeusszal azonosították. Továbbiakban a szentély Főpapi teendőit Menelaosz látta el.
A vallásos zsidók nagyon megrendültek a megszentségtelenített szentély láttán, és lassan kialakult egy fegyveres ellenállás….
2008. december 12., péntek
Júda
Júda és izrael lakossága a görög hódításnak köszönhetően összetételében egy kicsit megváltozott. Az ország északról déli irányba vezető fontos stratégiai átkelőhelyként szerepelt. A városok lassan kereskedelmi központtá alakultak át, a földközi tenger parján. A lakosok nagy része főleg zsidókból, föníciaiakból, szamaritánusokból, edomiakból és nabateusokból tevődött össze. A hódítás útján makedonok és görögök is érkeztek az országba. A görögök katonai állásokat alakítottak a városokban. A városok neveit görögösítették, és egyben görög templomokat építettek, oltárokat, szobrokat emeltek, színházakat, sportlétesítményeket építettek. Nagyon sokan a zsidók közül szimpatikusnak érezték a görög kultúrát, érdeklődtek a görög irodalom iránt, így kezdetét vette a hellenizmus kialakulása Izrael egész területén.
2008. december 11., csütörtök
Samaria - Somron
Samaria héberül Somron Izrael királyságának fővárosa volt az i.e. 880 – és 721 között.
Salamon király halála után i.e. 928 – ban a birodalmat kettéosztották. A sok uralkodó váltások után az északi birodalom ötödik királya, Omri az időszámítás előtt 882 – 871 – ben megalapította az új fővárost: „ és nevezé a várost amelyet építe, Sémernek , a hegy urának nevéről, Samariának” ( 1 Királyok 16, 24). Omri fia Ahab Szidonból való feleségének Jezebelnek hatására Izraelbe hozta a Baál és a Astarte – kultuszát. Ez ellen harcolt elkeseredve Illés próféta és egy istenítéletet rendezett a karmel hegyen. A szigorú egy istenhit kialakulása nagyon jelentős esemény volt szemben a Baál kultusszal. illés próféta szigorúan lépett fel a Karmel hegyen az Ahab birodalmából származó 450 Baál és 40 Astarte – hívő pap ellen. Egy magaslati helyen Illés próféta áldozatot mutatott be várva arra hogy majd Baál „ tűz által felel” de nem történt semmi. Illés oltárára azonban „alá szála az Úr tüze”
Ezek után Illés próféta Kishon patakhoz vezette Baál és Astarte papjait, és megölette őket.
Az időszámítás előtt 732 – ben az asszírok elfoglalták a vidéket. A Baált a görögök a diadokhosz – államok után Zeusszal azonosították, a rómaiak pedig Deus Carmelusnak nevezték. A 2. és 3. században Héliopoliszi Jupiter, azaz Baál kultusza honosodott meg. ( Szobrot állított egy caesareai polgár a Karmelből való héliopoliszi Zeusznak. A szobor darabjait a karmelita kolostorban őrzik.)
Későbbiekben az időszámítás előtt 4. században a makedónok telepedtek le, és a város hellenizálódott. Sharon Asher
Salamon király halála után i.e. 928 – ban a birodalmat kettéosztották. A sok uralkodó váltások után az északi birodalom ötödik királya, Omri az időszámítás előtt 882 – 871 – ben megalapította az új fővárost: „ és nevezé a várost amelyet építe, Sémernek , a hegy urának nevéről, Samariának” ( 1 Királyok 16, 24). Omri fia Ahab Szidonból való feleségének Jezebelnek hatására Izraelbe hozta a Baál és a Astarte – kultuszát. Ez ellen harcolt elkeseredve Illés próféta és egy istenítéletet rendezett a karmel hegyen. A szigorú egy istenhit kialakulása nagyon jelentős esemény volt szemben a Baál kultusszal. illés próféta szigorúan lépett fel a Karmel hegyen az Ahab birodalmából származó 450 Baál és 40 Astarte – hívő pap ellen. Egy magaslati helyen Illés próféta áldozatot mutatott be várva arra hogy majd Baál „ tűz által felel” de nem történt semmi. Illés oltárára azonban „alá szála az Úr tüze”
Ezek után Illés próféta Kishon patakhoz vezette Baál és Astarte papjait, és megölette őket.
Az időszámítás előtt 732 – ben az asszírok elfoglalták a vidéket. A Baált a görögök a diadokhosz – államok után Zeusszal azonosították, a rómaiak pedig Deus Carmelusnak nevezték. A 2. és 3. században Héliopoliszi Jupiter, azaz Baál kultusza honosodott meg. ( Szobrot állított egy caesareai polgár a Karmelből való héliopoliszi Zeusznak. A szobor darabjait a karmelita kolostorban őrzik.)
Későbbiekben az időszámítás előtt 4. században a makedónok telepedtek le, és a város hellenizálódott. Sharon Asher
Az izraeli turizmus rekordéve 2008
A globális pénzügyi krízis ellenére Izrael turizmusának 2008 a legjobb éve, rekordszámú turista kereste fel az országot. Idén 3 millió látogató utazott Izraelbe, s ez a szám tavalyhoz képest 30%-os, az eddigi rekordot tartó 2000-hez viszonyítva pedig 13%-os növekedést takar. A Ben Gurion nemzetközi repülőtéren ez évben 11 millió utas fordult meg, 10%-kal több mint 2007-ben. (ehotelier.comTurizmus, Panoráma Bulletin, 2008/240.)
2008. december 1., hétfő
Toldot - hetiszakasz
Ezen a héten Toldot heti szakaszt olvassák a zsinagógában. Jelentése: nemzetség.
Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette a nála sokkal fiatalabb Rebekát. az arameus Bétuel lányát, Lábán húgát Izsák atyjának a cádiknak (igaznak) nevelése szerint élt. Rebeka dicséretére legyen mondva, környezete és főleg fivére gonoszsága őt nem befolyásolta.
Húsz év eltelt, Rebekának nem született gyermeke. Talán mert fiatalon ment férjhez, de az is igaz, hogy Leán kívül ősanyáink meddőségét csak saját és férjeik buzgó imája nyomán szüntette meg örökkévaló.
Rebeka viselős lett. A gyermekek tusakodtak a méhében. Sém (Noé fia) iskolájához fordultak tanácsért, ahol a következő választ kapták.
Két nemzet van a te méhedben és két nép válik szét belsődből. Az egyik erősebb lesz a másik népnél, az idősebb szolgálja a fiatalabbat.
Megszülettek a fiak. Az első olyan volt, mint egy szőrös köpönyeg. Megjelenése nyomán elnevezték Ézsaunak (Észáv). Jákob fogta ikertestvérének sarkát, innen nyerte nevét (Ákév - sarok). Jákob mikor felcseperedtek, Észáv erdőkerülő ügyes vadász lett, a természet embere, Jákob otthonülő könyvet olvasó, aki gyakran látogatta Sém és Éber iskoláját. Izsák jobban szerette Észávot, Rebeka pedig Jákobot.
Meghalt Ábrahám, a gyász jeléül ilyenkor szokás kerek ételt fogyasztani (mert végtelen a fájdalom). Ezért Jákob főzött lencsefőzeléket. Ézsau nem osztozott a gyászban. Versenyt vadászott Nimróddal, a híres - hírhedt vadásszal. A viadalból elcsigázva, fáradtan tért haza, Jákobtól kért egy tál lencsét. Jákob ismerte az elsőszülött kötelességét, úgy látta, a feladatnak a fivére nem felel meg.
Ezért az étel áraként elsőszülöttségének átruházását kérte tőle. - Íme, immár a halál elé megyek, mire nekem az elsőszülöttség? - mondta lemondóan Észáv. Nyilván arra gondolt, hogy mint vadász, minden nap szembenéz a veszedelemmel. A Tóra szavai szerint így vetette meg Észáv az elsőszülöttséget.
Izsák szemei elhomályosultak, a legenda szerint az angyalok könnyeitől, amelyet akkor hullattak, amikor Ábrahámot próbára tette a teremtő és megkötözött fiát feláldozni készült. Úgy gondolta végrendelkeznie kell. Megáldani akarta az őt nagyon tisztelő kedvenc gyermekét, Észávot. A fia gyakran hozott vadpecsenyét az apjának. Izsák kérte, hozzon számára enni - inni és meg fogja áldani. Ráhagyja, ami az elsőszülöttnek jár. Észáv nem szólt arról, hogy eladta jussát testvérének.
Rebeka hallotta e szavakat, úgy látta veszélyben van a jóslat azon része - az idősebb szolgálja a fiatalabbat - ezért tanácsolta vagy inkább utasította Jákobot, hogy vegye fel bátyja díszruháit, ő elkészíti az étket, takarja el sima karját szőrős ruhával és így nyerje el apja áldását. Rebeka nem kisebbíteni akarta Észávot, hanem a szerinte méltóbb Jákobnak juttatni a meg illető áldást.
Jákob habozott. Mit tegyen? Anyjának engedelmeskednie kellett. A legendák szerint angyalok támogatták az útján.
Izsák gyanakodott. A hang Jákobé, de a kéz Észavé. Evett - ivott és megáldotta Jákobot. Adjon neked az Isten az ég harmadából, a föld kövérségéből bőségesen gabonát, és bort.
Alig ment ki Jákob a sátorból, Észáv tért meg útjáról. Kezében az elejtett vadból készült étel. Izsák megrémült. Ki járt akkor nála? Eljött testvéred és ravaszsággal elvette a te áldásodat.
Észáv sírt. Könnyeit komolyan kell venni. - kétszer bánt velem álnokul, nem hiába fondorkodó a neve - kiáltotta - elvette elsőszülöttségemet, és most az áldást is. - ekkor értette meg Izsák, hogy Észáv eladta az elsőszülöttségét. Észáv meggyűlölte Jákobot, halálra szánta. de apja iránti tiszteletből, amíg Izsák élt, nem akarta bántani. Rebeka tanácsára részint azért: ne kanaita lányt vegyen el Jákob és távol legyen haraggal teli testvérétől, útra készült. Lábánhoz, anyja fivéréhez Páddám Áránba távozott.
Izsák nem vonta vissza az áldást, sőt most már teljesen önszántából megismételte azt. És adja neked Ábrahám áldását, neked és ivadékaidnak, hogy elfoglaljad az országot ahol tartózkodtál, amelyet Isten Ábrahámnak adott.
Forrás: www.pestisolet.uw.hu
Ábrahám nemzette Izsákot. Izsák 40 éves volt, amikor feleségül vette a nála sokkal fiatalabb Rebekát. az arameus Bétuel lányát, Lábán húgát Izsák atyjának a cádiknak (igaznak) nevelése szerint élt. Rebeka dicséretére legyen mondva, környezete és főleg fivére gonoszsága őt nem befolyásolta.
Húsz év eltelt, Rebekának nem született gyermeke. Talán mert fiatalon ment férjhez, de az is igaz, hogy Leán kívül ősanyáink meddőségét csak saját és férjeik buzgó imája nyomán szüntette meg örökkévaló.
Rebeka viselős lett. A gyermekek tusakodtak a méhében. Sém (Noé fia) iskolájához fordultak tanácsért, ahol a következő választ kapták.
Két nemzet van a te méhedben és két nép válik szét belsődből. Az egyik erősebb lesz a másik népnél, az idősebb szolgálja a fiatalabbat.
Megszülettek a fiak. Az első olyan volt, mint egy szőrös köpönyeg. Megjelenése nyomán elnevezték Ézsaunak (Észáv). Jákob fogta ikertestvérének sarkát, innen nyerte nevét (Ákév - sarok). Jákob mikor felcseperedtek, Észáv erdőkerülő ügyes vadász lett, a természet embere, Jákob otthonülő könyvet olvasó, aki gyakran látogatta Sém és Éber iskoláját. Izsák jobban szerette Észávot, Rebeka pedig Jákobot.
Meghalt Ábrahám, a gyász jeléül ilyenkor szokás kerek ételt fogyasztani (mert végtelen a fájdalom). Ezért Jákob főzött lencsefőzeléket. Ézsau nem osztozott a gyászban. Versenyt vadászott Nimróddal, a híres - hírhedt vadásszal. A viadalból elcsigázva, fáradtan tért haza, Jákobtól kért egy tál lencsét. Jákob ismerte az elsőszülött kötelességét, úgy látta, a feladatnak a fivére nem felel meg.
Ezért az étel áraként elsőszülöttségének átruházását kérte tőle. - Íme, immár a halál elé megyek, mire nekem az elsőszülöttség? - mondta lemondóan Észáv. Nyilván arra gondolt, hogy mint vadász, minden nap szembenéz a veszedelemmel. A Tóra szavai szerint így vetette meg Észáv az elsőszülöttséget.
Izsák szemei elhomályosultak, a legenda szerint az angyalok könnyeitől, amelyet akkor hullattak, amikor Ábrahámot próbára tette a teremtő és megkötözött fiát feláldozni készült. Úgy gondolta végrendelkeznie kell. Megáldani akarta az őt nagyon tisztelő kedvenc gyermekét, Észávot. A fia gyakran hozott vadpecsenyét az apjának. Izsák kérte, hozzon számára enni - inni és meg fogja áldani. Ráhagyja, ami az elsőszülöttnek jár. Észáv nem szólt arról, hogy eladta jussát testvérének.
Rebeka hallotta e szavakat, úgy látta veszélyben van a jóslat azon része - az idősebb szolgálja a fiatalabbat - ezért tanácsolta vagy inkább utasította Jákobot, hogy vegye fel bátyja díszruháit, ő elkészíti az étket, takarja el sima karját szőrős ruhával és így nyerje el apja áldását. Rebeka nem kisebbíteni akarta Észávot, hanem a szerinte méltóbb Jákobnak juttatni a meg illető áldást.
Jákob habozott. Mit tegyen? Anyjának engedelmeskednie kellett. A legendák szerint angyalok támogatták az útján.
Izsák gyanakodott. A hang Jákobé, de a kéz Észavé. Evett - ivott és megáldotta Jákobot. Adjon neked az Isten az ég harmadából, a föld kövérségéből bőségesen gabonát, és bort.
Alig ment ki Jákob a sátorból, Észáv tért meg útjáról. Kezében az elejtett vadból készült étel. Izsák megrémült. Ki járt akkor nála? Eljött testvéred és ravaszsággal elvette a te áldásodat.
Észáv sírt. Könnyeit komolyan kell venni. - kétszer bánt velem álnokul, nem hiába fondorkodó a neve - kiáltotta - elvette elsőszülöttségemet, és most az áldást is. - ekkor értette meg Izsák, hogy Észáv eladta az elsőszülöttségét. Észáv meggyűlölte Jákobot, halálra szánta. de apja iránti tiszteletből, amíg Izsák élt, nem akarta bántani. Rebeka tanácsára részint azért: ne kanaita lányt vegyen el Jákob és távol legyen haraggal teli testvérétől, útra készült. Lábánhoz, anyja fivéréhez Páddám Áránba távozott.
Izsák nem vonta vissza az áldást, sőt most már teljesen önszántából megismételte azt. És adja neked Ábrahám áldását, neked és ivadékaidnak, hogy elfoglaljad az országot ahol tartózkodtál, amelyet Isten Ábrahámnak adott.
Forrás: www.pestisolet.uw.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)